Fejezet

 1     7|            még most is hűséges a kis Mariska leányasszonyhoz? Ni, hogy
 2     9|      papirosra költötted. A szép kis Mariska, hajdani principálisod leánya.
 3     9|         fonta abroszt terített fel a Mariska. A császárnál sincs annál
 4    10|          emlékszem még a zenéjére!~A Mariska csakugyan nagyon megszépült:
 5    10|      megharagudott érte.~– De ugyan, Mariska, hát nem ismer?~– Hogyne
 6    10|              vihog a kályha mellett, Mariska pedig halkan rebegi:~– A
 7    12|          ajtaján meg bedugta a fejét Mariska leányasszony. Tárhalmy úr
 8    12|              azt mondta volna, hogy „Mariska, holnap vendégünk lesz!”~–
 9    30| keresztatyjukkal ülnek egy hintóban.~Mariska arra számított, hogy majd
10    30|              hát mindenki megtudta a Mariska hazaérkezését ilyen nagy
11    35|             róla holnap Rab Rábynak.~Mariska leányasszony azonban jól
12    35|            maradt! Nagyobb ez annál. Mariska nem gondolkozott soká. Volt
13    40|         untig elég az. Ilyenformán a Mariska leányasszonynak egyéb dolga
14    40|           benne volt.” Ilyenformán a Mariska kezén egy nap négyszer is
15    40|               Mert ennek ez a rendi.~Mariska most, ügyes harcolókint,
16    40|               ezt Tárhalmy odateríté Mariska elé az asztalra.~– Tudod,
17    42|           küzdelem között találta őt Mariska levele, amit az apja engedelmével
18    42|            Ossát Pelionnal!”~Szegény Mariska! Ugyan eltévesztette a célját
19    50|            innen temetni vittek, nem Mariska volt, az ő védangyala –
20    52|       váltotta fel Fruzsinka asszony Mariska leányasszonyt, abban a felső
21    52|   archivárius is volt. (Azért tudott Mariska a levéltárból Rábyhoz leizengetni.)
22    52|               Budára a nagynénjéhez.~Mariska megijedt: de nem a beteg
23    52|            ágya mellett virrasszon a Mariska! – De már ennél több esze