Fejezet

 1    14|       kamarai uradalom.~– Szabad önnek is elolvasni ezt!~Fruzsinka
 2    14|    megtudni, hogy mért kell most önnek itt lenni? – Jöjjön be velem
 3    14|       festve. – És én azt mondom önnek: fusson ön innen!~– De kisasszony,
 4    14|       hallottam, elég arra, hogy önnek a pártjára keljek. Ön nem
 5    14| személyes bátorságára büszke. Ha önnek párbajra kellene menni valakivel,
 6    14|          állnak, valaki azt súgá önnek: „Vigyázz, a szekundásod
 7    14|    lehetetlen.~– Jó! Hát hogy én önnek bebizonyítsam, miszerint
 8    14|          vergődik, tehát mutatok önnek valamit, ami egyszerre fel
 9    15| megszólított ön, mind azt mondta önnek: „Én nem megyek teneked
10    39|       kezeit: – Ráby! Hát elment önnek az esze? Honnan kerül ön
11    39|          azt.~– De hát ki mondta önnek azt, hogy ebben a maskarában
12    42|           Hogy e vádoló iratokat önnek átadom, abból láthatja ön,
13    42|           minden irományt, amire önnek szüksége van mint bizonyítékra,
14    43|         császár parancsát hozzuk önnek, hogy nemes Murai Ráby Mátyás
15    43|         a láncaim csörgésével.~– Önnek a kezére láncot vertek?~–
16    47|      valamit.~– Mennyi ideje van önnek még hátra a fogságból?~–
17    47|       esztendő, fölség.~– Én ezt önnek kegyelemből elengedem, azon
18    49|  védangyalához a rab.~– Nem adok önnek több írószert, mert kimondták,
19    52|        azt suttogá neki:~– Uram! Önnek van egy szép, fiatal leánya;
20    55|       mondta neki a kancellár:~– Önnek tökéletesen igaza van. A
21    55|         nyugodt. Igazságot fogok önnek szolgáltatni, hogy meg lesz
22    55|       ítéletet nem lehet kiadni. Önnek a világ szemei előtt vétkesnek