Fejezet

 1    11|    ellensége!~– Hát nem a nép a nemzet?~– Nem! A nemzet a nemesi
 2    11|        a nép a nemzet?~– Nem! A nemzet a nemesi Karok és Rendek.
 3    11|        nemes, dicsőséges magyar nemzet – vagy arra, hogy legyen
 4    11|    mellett is lehetünk még az a nemzet, aki voltunk. Te pedig őszintén
 5    11| alkotmányos, hazaszerető magyar nemzet, mint arra, hogy a parasztnak
 6    11|     szava, amit én mondok, az a nemzet szava. Halandó mind a kettő:
 7    11|        a kettő: a császár is, a nemzet is. – Meglássuk, melyik
 8    12|        gyűlölte: az udvar is, a nemzet is, és egyik sem tudta nélkülözni.
 9    18|    ellen ezeríziglen! Egy egész nemzet szenved meg egy ember miatt,
10    22|         Velence. Híres verekedő nemzet mind a kettő. Az igazi Velence
11    39|   kölykem, hé?~A sok mindenféle nemzet csak úgy bámulta, hogy mit
12    40|    együtt úgy híják őket, hogy „nemzet”, hogy mikor az a nemzet
13    40|        nemzet”, hogy mikor az a nemzet szenved, akkor az egyes
14    40|   velünk. Tudatlan, hátramaradt nemzet vagyunk; ő más néppé, civilizált
15    40|          mert most már az egész nemzet felgerjedt haragját találja
16    40|    törődik azzal, hogy a magyar nemzet hamarább ki tud békülni
17    40|     fölött ujjongott örömében a nemzet! És gyásznap volt idefenn
18    41|      szenvedélye volt; a magyar nemzet eredetét más régi nemzetekével
19    44| hatalommal szemközt, mikor az a nemzet jogaihoz nyúlt hozzá, hogy
20    44|    ember, se Isten, se a magyar nemzet ellen. Meggyőződéseim vannak,
21    54| Berekeszti üdvös békekötéssel a nemzet akarata elleni háborút.
22    54|        a mi visszatért urunk: a nemzet!~– Úgy van, úgy van! Lakolni