Fejezet

 1     3|      valaki a „dócé”-t, akinek jó szeme van.~Szolgabíró úrnak jó
 2     3|          van.~Szolgabíró úrnak jó szeme volt.~Fruzsinka kisasszony
 3     7|         muzsikáló körtét tartja a szeme elé, s mérgesen rivall rá:~–
 4     9|          hogy milyen színű volt a szeme (azazhogy te már tudod;
 5    12|        Mátyás őexcellenciájának a szeme elé került, még akkor az
 6    12|           el egy sírhalmon, a nép szeme láttára, estére meg odajött
 7    24|         pofáját, amelyikből a fél szeme csak úgy pislogott elő.
 8    28|   akasztófa pofa mind odabámult a szeme közé.~– No, hát, édes selyem
 9    28|           a lábai alatt, s a Ráby szeme közé mosolygott.~– Ne félj,
10    30|           őexcellenciája, mikor a szeme elé került.~– Hát micsoda
11    30| pillanatig csak úgy néztek egymás szeme közé: az apa és a leánya;
12    33|        goromba igazságot a gyűlés szeme közé, ahelyett, hogy mind
13    37|          csárdában? Hadd nézzek a szeme közé! – recsegett a perzekútor.
14    37|         arcát a két karjáról, s a szeme közé vigyorgott gonosz kárörömmel.~
15    39|           szomszédján akadt meg a szeme. Magában véve is elég feltűnő
16    41|      kék-zöld karikát hányt már a szeme az éhségtül, s még mindig
17    43|       hogy az üldöző embereknek a szeme közé ugrált, amint a téli
18    43|           aztán nagyot nevettek a szeme közé.~– Azt nem kell félteni!
19    51|     búzában. Amit csak megkíván a szeme, szája, mind eleibe rakják
20    54|           szegény nemesembernek a szeme, ekkor oldódik fel a nyelve
21    55|       akkor a törvényszék előtt a szeme közé vágták, hogy ő nem