Fejezet

 1     1|            első ember, akinek az a rettenetes gondolatja támadt, hogy
 2    12| mindenkihez németül beszélt: és az rettenetes német nyelv volt; budakeszi
 3    17|          kuferces tempólépést, ami rettenetes jól illett a papucsos lábának.~
 4    18|          isteni hatalma, Amen!«”~– Rettenetes eskü!~– Valóban az. Ez önelátkozások!
 5    18|            nevét hiába fölvenni, s rettenetes büntetést szab rá. Egyéb
 6    18|           felolvassa neki azokat a rettenetes bosszúállásokat, amiket
 7    18|           mondja! Engedte az egész rettenetes esküt végigmondani a megkínzott
 8    23|      István uram. – A nép röhög és rettenetes jókedvvel mutogatja egymásnak,
 9    26|   fenyegető mozdulatokkal kísérik. Rettenetes érzés! Mikor az ember ugyanazt
10    28|         sem tudott elaludni ezen a rettenetes helyen.~Ráért rajta gondolkozni,
11    28|         uralkodónak.~Öt egész nap!~Rettenetes idő! E rettenetes helyen!~
12    28|       egész nap!~Rettenetes idő! E rettenetes helyen!~Hátha még azt tudta
13    30|         értejöttek, s kiszólíták a rettenetes társaságból, de nem azért,
14    40|        gondolják meg, hogy micsoda rettenetes állapotnak kell lenni abban
15    48|            meg a megye lakatosát. „Rettenetes látvány!”~Biz az rettenetes
16    48|        Rettenetes látvány!”~Biz az rettenetes volt. – Az elaszott, megdermedt
17    50|             Félelemnek királynéja!~Rettenetes halál!~Oh, milyen okos emberek
18    51|           leírni a poklokat, egész rettenetes pompájukban, az alvilágnak
19    54|        kitalálta a jelenségeiből a rettenetes vészt.~S azzal erre a szóra
20    55|           róla, hogy „denuncians”!~Rettenetes szó! Utálatosabb a rablónál,