Fejezet

 1     5|      nevetett.~– Pletykabeszéd! Biz énnekem nem adogatják vissza a pénzt,
 2     6|             akár azt mondanám, hogy énnekem bizony de csak egy babkámba
 3     6|      magatokat, azt mondom; mert ha énnekem még esztendőre is annyi
 4     7|             aranyat elfogadni!~– Ha énnekem ez a punctum egy marék aranyat
 5    12|        adták egymás után.~– Bizony, énnekem most más Mercurokkal van
 6    12|           meg nem kérdezhetem, mert énnekem itt kell töltenem a telet
 7    15|              és méltóságos úr.~– De énnekem nem kell semmi méltóságos
 8    16|     megparancsolom kendteknek, hogy énnekem azt a bizonyos titkos ládát,
 9    19|             azért haza se menj. Van énnekem olyan derék jó fringiám,
10    20|            kiálta fel Lievenkopp. – Énnekem úgy tetszik, hogy a mi lovainkat
11    21|      uraimék.~– De hát miért?~– Azt énnekem nem izenték meg. Csak a
12    26|        velem, hogy valami deputatus énnekem küldött volna aranyokat! –
13    33|           Eulália kelnek egybe. Van énnekem ilyen név nélküli cselédem
14    35|        önöknek átadni, nem az önöké énnekem. Nem fogadom el azt.~– Vigyázzon
15    37|       télvíz idején?~– Hát csak van énnekem mindig egy kis utam – felelt
16    39|          nincs erre szükségem, mert énnekem dupla lénungom van, harmadik
17    40|              édesapám. Szabad volna énnekem azt mind leírnom, amit nekem
18    51| Figyelmeztetem excellenciádat, hogy énnekem különös utasításaim vannak.
19    55|             így szólt Ráby:~– Ahhoz énnekem Matuzsálem életére, Crőzus