Fejezet

 1     5|       most éppen malapropos új esztendő napjuk vagyon, amikor semmiféle
 2     6|   folyt a szüret. Üstökösjárta esztendő volt, kitűnő jó bor ígérkezett,
 3     9|     nyakát a prefektusnak, hát esztendő ilyenkorra visegrádi tiszttartó
 4    11|   vihart kiállt már kilencszáz esztendő alatt.~– A lengyeleké is
 5    17| rábízhatott szépen. Hiszen tíz esztendő nem a világ, akkor majd
 6    24|      ez meg lesz engedve, száz esztendő múlva Pestet úgy fogják
 7    24|        bársonybugyogót, s száz esztendő múlva, horrendum dictu! –
 8    24|         Hisz annyit tizennyolc esztendő alatt vesz be a császár
 9    24|      tengeri kikötője, hát tíz esztendő múlva ceglédi bíró uram
10    25|      lehet fizetni a rajta tíz esztendő óta kizsarolt harácsot.
11    26|  vesznek, honnan szereztem tíz esztendő alatt azt a sok pénzt, mikor
12    36| augusztusban (már ez a második esztendő augusztusa volt) lejött
13    36|    kisasszonyé.~Persze, másfél esztendő óta nem sütötte azt a nap.~
14    36|        is adtak neki, amit már esztendő óta nem kapott; az ágyára
15    43|      hivatalnok megtanuljon öt esztendő alatt németül. Nem tanult
16    47|       toronyban csak háromszáz esztendő múlva találtak meg mint
17    47|       hátra a fogságból?~– Két esztendő, fölség.~– Én ezt önnek
18    55|    gyalog Vörösvárig.~Ebbe egy esztendő beletelt.~Ráby már ekkor