Fejezet

 1     7|         úgyhogy, ha eddig rövid Esel voltam, ezután hosszú Eesel leszek.
 2     9|  Tárhalmyéknál. A minap is, hogy ott voltam a protonotáriusnál ebéden,
 3    17|          szerencsém, hogy még gyerek voltam, különben talán én is felcsaptam
 4    18|            fog amellett, hogy nem én voltam, aki őt kirabolta. Én nem
 5    19|        kiabálj olyan nagyon. Még nem voltam Gyöngyöm Miska, de ha tetszik,
 6    19|               Azt gondolod, én magam voltam csak, aki a feleséged körül
 7    21| határőrvidéknek még csak tájékán sem voltam! – kiálta Ráby, dühtől reszketve. –
 8    31|              ezen az ágyon? Négyszer voltam én már itten, mindig ez
 9    32|            rá.~– Nem, mert másképpen voltam frizírozva. Pedig beszéltünk
10    33|             ordítás mindjárt. Készen voltam rá, hogy amint én elkezdek
11    33|            fejem körül, amire készen voltam, hanem bámulva nézett rám
12    33|          urakkal együtt a főispánhoz voltam ebédre híva. Tettem magamat,
13    33|              A szülőkkel már rendben voltam; az esküvőre ki volt tűzve
14    39|           odaérkezett, már helyemben voltam a gléda közepén. Az óbester
15    44|              Ráby csendesen. – Ébren voltam és hallottam, mikor a várnagy
16    44|        börtönajtajánál?~– Igenis, én voltam.~– Beszélje el, hogyan történt
17    54|          szolgabíró. – Én otthon sem voltam akkor, az urak ketten fogták