Fejezet

 1     1|   kevéssé volt, mint újságíró: úgyhogy nehéz lenne meghatározni,
 2     1|      Buda pedig az „új város”.~Úgyhogy ha az idegen valami némettül
 3     2|    ajtaja félig nyitva vagyon: úgyhogy dacára annak, miszerint
 4     5|   alatt mind pozdorjává vágta: úgyhogy utoljára a két úrfi közül
 5     5| disgracieuse producálta magát, úgyhogy én húsz arannyal a Judlium
 6     7|     néz ki, mintha „e” volna – úgyhogy, ha eddig rövid Esel voltam,
 7     9|    csodálatra méltó alkotását, úgyhogy észre sem vette, hogy a
 8     9|        volna hozzá egy embert; úgyhogy a vele találkozónak kedve
 9    17|         ami eddig kijárt neki. Úgyhogy az öreg most abból él, hogy
10    17|   mocsáros földekre szorítják. Úgyhogy már az utolsó tehenkéjét
11    25|    amíg a poharat felhajtotta, úgyhogy csak akkor vette észre,
12    26|  mindenki szépen elhallgatott, úgyhogy az elnök kimondhatá, hogy
13    31|        kész volt az imádkozás; úgyhogy Ráby a kezét sem merte megmozdítani,
14    33|     menekült bájos védencének; úgyhogy, mint hallom, e naptól fogva
15    34|   furkós botjaik után nyúltak, úgyhogy utoljára örülhetett a három
16    36| utazott többet két állomásnál, úgyhogy nyolc napig tartott az útja
17    45|       a rabnak a nehéz láncát, úgyhogy az e láncon túl nem léphetett,