Fejezet

 1     5|      éjjel mind visszanyerte azt tőlem a prefektus: írmagnak se
 2     5|          a pénzt, amit elnyernek tőlem. Itt van, öcsém, keresd
 3    14|        esküdt. – Fogadjunk, hogy tőlem egy zsinórt sem fogsz behúzni!~
 4    14|        ha olyan nagyon nem félne tőlem.~– Félni a kisasszonytól?
 5    17|         De hát mármost tudja meg tőlem, hogy mi a legfőbb veszedelme
 6    19| megtagadod a lovagias elégtételt tőlem, úgy lelőlek simpliciter,
 7    20|        Hát a feleségem elszökött tőlem.~– Potz Welten! Ilyen hamar!
 8    21| ribilliót. – Azután azt kérdezte tőlem, hogy nem az én uram biztatta-e
 9    21|          Akkor meg azt kérdezték tőlem, mit tudok felőle, hogy
10    26|        írást, hogy ez s ez ládát tőlem átvetted, s azt nekem visszaadni
11    26|     mégsem kiált fel: „Múljék el tőlem ez a keserű pohár!”~Kihajítja
12    27|  bocsánatot kell tőled kérnem.~– Tőlem? – szólt Ráby, dölyfös jókedvvel. –
13    28|         Minden papirost elvettek tőlem, s a legkisebb darab plajbászt
14    33|         a tündér is azt kérdezte tőlem. No, Karcsatáji, ha maga
15    37|    currenst, anélkül, hogy előbb tőlem is megkérdezték volna, hogy „
16    40|       kisleánnyal, amit meg akar tőlem tudni – folytatá az apa. –
17    40|      tavaly, mikor azt kérdezted tőlem, mi okbul illuminálják az