Fejezet

 1     6|       munka után, bíró uram.~– Ej, ej, bíró uram, én sem kérdeztem
 2     6|   munka után, bíró uram.~– Ej, ej, bíró uram, én sem kérdeztem
 3     9|  lehetsz vádló.~– Miért nem?~– Ej, hogy kitanultál ott Bécsben
 4    12|      ilyen emberekkel elbánni. Ej, az olyan apró-cseprő szúnyogocskák,
 5    19| átkozott. Biz az nem jön ki.~– Ej! – szólt Ráby türelmetlenül. –
 6    21|   ellátta őket minden módon.~– Ej, mit tud ahhoz a Zsuzska?
 7    21|    kimosta a sajtárt tisztára. Ej, az a Zsuzska azt is mosatlanul
 8    23|       Silentium! Csitt, vásár! Ej, ej, nemes fiatalság! Hát
 9    23|   Silentium! Csitt, vásár! Ej, ej, nemes fiatalság! Hát már
10    24|        neutrális terrénumra.~– Ej, bajtárs, nem bízták miránk
11    27|       s odakínálta azt neki.~– Ej, no, spectabilis, ne bolondozzék
12    33|       az úr abban az időben? – Ej, de sokat szidtam magamban! –
13    33|      kalitkában, ha elvette. – Ej, de nagy bajt csinált nekem
14    36|       A császár parancsolta.~– Ej, ha engem a császár akar
15    39|      hogy ők sohasem látták.~– Ej, ej, uraim – szólt a császár –,
16    39|       ők sohasem látták.~– Ej, ej, uraim – szólt a császár –,
17    40|      te, ha azt mondtam volna: Ej, a te anyád már régen beteg,