Fejezet

 1     6|  nótárus. – Az idén halt meg az apja, aztán ő következett a hatvanszemélységre
 2     7|        leendő menyasszonynak az apja az adandó „keszubbá”-t, 1
 3    21|          Ugatott ám a keed öreg apja! Aszongya: Most mingyá rávágok
 4    28|       öreg Csajkos is, a „rabok apja”, akit már Ráby olyan régen
 5    28|           rivallt rájuk a rabok apja; visszatartva a Rábyra rohanó
 6    28|       nagyon! – sietett a rabok apja megismertetni rabkollégáit
 7    30|     azután odaborult a leány az apja keblére, s az ölelte annak
 8    35| kisleányra nézve, mint mikor az apja ilyen összehúzott szemöldökkel
 9    39|    beköltözött magyar nemes, az apja Mária Teréziától kapta a
10    39|         hogy az apád apjának az apja sem lakott jobban! Aztán
11    39|         hogy az apád apjának az apja sem ivott nagyobbat.~Ez
12    40|        Ő is beletekingetett. Az apja ugyan ezt nem engedte meg;
13    40|    magában: aztán odaveté magát apja keblére.~– Azt, hogy vigy
14    40|    szegény kisleány; azt, ha az apja is teszi, bizonyosan nagyon
15    40|      őelőtte. A kisleány, ha az apja rákócziánus, a „libertás”
16    40|   nyakába akasztva, ha pedig az apja császárpárti, akkor a vállfűzőjére
17    42|         Mariska levele, amit az apja engedelmével írt hozzá.~