Fejezet
1 4| minthogy igen jó barátok vagyunk, nyájasan felteszi rám a
2 6| vonultak keresztül. „Helyben vagyunk, szabad a látás!”~Az esküdt
3 6| láda bírja magát, addig mi vagyunk az urak ebben a városban,
4 6| ládakulccsal a kezünkben olyan urak vagyunk a magunk városában, mint
5 11| ennél az öltönydarabnál vagyunk, amit a magyarok nem neveznek „
6 11| megmaradása többé. – Ilyen Izrael vagyunk mi, magyarok, József császárral
7 21| kinyitották.~– Végünk van! Ki vagyunk rabolva! Gyilkosok! Zsiványok! –
8 26| egész világ! Csak mi ketten vagyunk még becsületes emberek,
9 27| hová? Most már kollégák vagyunk mind a ketten. – Nem azért
10 28| Hiszen mind ártatlanok vagyunk mi odafenn; s eb, aki rávall
11 36| szentendrei jó barátjai vagyunk. Megvesztegettük a strázsákat.
12 40| Tudatlan, hátramaradt nemzet vagyunk; ő más néppé, civilizált
13 43| Ne féljen ön; mi itt vagyunk, s ezt nem fogjuk eltűrni.~–
14 46| történet, magunk is kíváncsiak vagyunk rá, hogy mi lesz a vége.~
15 47| mondták volna meg: „Itt vagyunk!”~Sikerült a tréfa.~A császár
16 48| vádlófiskális ellenében. Ketten vagyunk: én, a főfiskális, aztán
|