Fejezet

 1     9|    urambátyám.~– No, hát ha nem tréfa a dolog, akkor egyet mondok:
 2    17|       szednek tőle, az még mind tréfa volt eddig; de most már
 3    18|           No, de ez már ízetlen tréfa!~– Magam is azt hiszem,
 4    18|         azt hiszem, hogy ostoba tréfa; hanem hát vádolnak vele.
 5    18|   kínjelenetnek: „Hagyjuk abba! Tréfa az egész. Én tudom legjobban,
 6    22|            De már ez több, mint tréfa! – monda az öregúr. – Ezt
 7    23| észrevette, hogy ennek fele sem tréfa, s nosza, loholt befelé
 8    24|      bizonyosan, meg az a derék tréfa a másik két feleséggel.
 9    26|    Budára.~Ezúttal nem volt már tréfa a küldetése.~Az új districtualis
10    27|   szigorú hangon monda:~– Semmi tréfa. Én a particularis congregatio
11    33|        egész ceremóniával. Ez a tréfa tökéletesen sikerült. A
12    39| háromszor, de tízszer is.~Csupa tréfa volt az! Hanem Ráby szemében
13    43|        amint látta, hogy ez nem tréfa (sohase látott még ilyet!),
14    43| kormányossal együtt. Mindennapi tréfa volt ez nekünk, régi embereknek.
15    47|        Itt vagyunk!”~Sikerült a tréfa.~A császár még a saját legmagasabb
16    51|         kiakolbulítva, másoknak tréfa tárgyai.~Egy ilyent fogott