Fejezet

 1    17|        no… Ez volt a felelet. Dacsó Marci tovább vonta őt magával,
 2    17|  korán reggel ott volt nála a Dacsó Marci. Elhozta, amit ígért.
 3    17|     kapicánra tudta szedni.~A Dacsó Marci meg ment tovább a
 4    17|       utcán arrafelé, ahonnan Dacsó Marci közeledett.~Elül táncolt
 5    17|     már egészen más hangon.~– Dacsó Marci, te! Állj meg csak,
 6    17|    kisbíró, s elkezdi:~– Héj, Dacsó Marci öcsém. Azt parancsolja
 7    17|       mondd el otthon, hogy a Dacsó Marci nem hall már egyebet,
 8    17|   tégedet koppintsanak fejbe.~Dacsó Marcinak egyszerre valami
 9    17|    Maga ült a kocsisülésben a Dacsó Marci. A hajdúk lehordták
10    17|      aztán megismerte benne a Dacsó Marcit.~– Servus humillimus! –
11    17|     ért a víz, visszakiáltott Dacsó Marci a kocsiban ülőre: „
12    21|      én uram biztatta-e fel a Dacsó Marcit, hogy ölje bele a
13    21|  aszontam: Nem bizony, mert a Dacsó Marci hetfőn reggel 8 órakor
14    21| vessenek magukra érte, hogy a Dacsó Marci részeg fővel a Dunába