Fejezet

 1     5|     vehették észre, csak mikor rájuk köszöntött:~– Hát azt a
 2    13|        ahol az esküdtek vártak rájuk, hogy mit végeztek.~– Jaj,
 3    17|       befütyüli, s akkor aztán rájuk fogják, hogy kontrabontot
 4    17| panaszkodókat, jó húszat vágat rájuk sorban, s azzal megírja
 5    17|     hogy a néptömeg mit kiabál rájuk. De e kiabálásnak a hangja
 6    23|     uraiméknak, hogy jövünk ám rájuk egész készülettel. Ne mondják,
 7    28|           Csihaj te! – rivallt rájuk a rabok apja; visszatartva
 8    28|    Ráby, mikor a porkoláb újra rájuk zárta az ajtót, s akkor
 9    33|       tegnapról. Nolens volens rájuk adta az áldást egész ceremóniával.
10    39|    Dunához hajtatott, ott várt rájuk egy ladik négy evezőlegénnyel,
11    43|        még annál rosszabb volt rájuk nézve, mert akkor még Pontiustól
12    48| lakatosát, hogy kovácsolja fel rájuk a legnehezebb békókat.~De