Fejezet

 1    14| áldomásra ki kell üríteni a poharat, mert különben az embernek
 2    25|    elbámult beléjük, amíg a poharat felhajtotta, úgyhogy csak
 3    25|  aztán az ajkáról levette a poharat, akkor látta, hogy a megmaradt
 4    25|   Az az úr adta a kezembe a poharat, aki most elment.~– Elment?~–
 5    27|    most csak mókázik. Azért poharat töltött neki tele rácürmössel,
 6    27|    azonban nem fogadta el a poharat, hanem egész feszesen pozitúrába
 7    32|     ám készen elég tányért, poharat, hogy ha az embernek egyszer-másszor
 8    32|  keze ügyébe akadó tányért, poharat a földhöz vagdalt.~A két
 9    47| abban.~A császár felemeli a poharat a világosság felé, s keresztülnéz
10    47|   letette megint maga elé a poharat, anélkül, hogy az ajkát