Fejezet

 1     9|        minden becsületes madár!~Az öregúr nagy gyönyörűséggel nézegeté
 2     9|      csakhogy selyem kiadásban.~Az öregúr először megijedt, azután
 3     9|           fennhangon elmondani.~Az öregúr erre nagyon felderült, a
 4     9|         accusator”?~– Én magam…~Az öregúr a két nagy bajuszt egészen
 5    15|         Fruzsinka! – kiálta fel az öregúr, s aztán elkezdte az öt
 6    19|    menyecske otthagyta az urát?~Az öregúr is csak megállt előtte,
 7    22|             mint tréfa! – monda az öregúr. – Ezt már nem tűrjük el
 8    26| kirilájzumáról. Sohasem szokott az öregúr vadászni, vajon mit vétettek
 9    30|            ügyeknek vége volt, (az öregúr mindenkit úgy kergetett
10    34|     következő kombinációra jött az öregúr.~„Mikor a nótáriust megütötte