Fejezet

 1    17|          verseket mondtunk neki?~– Él biz az. Vasárnaponkint ott
 2    17|            vagyok!” A presbiter is él még, aki examenkor húszast
 3    17|            szeretném újra látni.~– Él; de ne kívánja az úr meglátogatni;
 4    17|         Úgyhogy az öreg most abból él, hogy dohányzsacskókat készít,
 5    17|            pajtás. Hájszen egyszer él az ember! – Igyál egyet,
 6    24| asszonyszemélyt, aki gonosz életet él. Az itt eklézsiát követ,
 7    26|          hogy ő olyan pajtásságban él odafenn a császárral, hogy
 8    47|           tudott felelni, hogy még él. Rekedt susogása nem bírt
 9    51|        fogva aztán három napig úgy él a rab a siralomházban, mint
10    55|         zárva a becsületét; hiszen él már, fel van támasztva.~