100-allna | allo-azono | azont-berbe | bereb-botok | botoz-csapn | csapo-diffi | digan-elcsa | elcse-elote | eloto-ertek | ertel-felad | felag-fesze | feszi-fugie | fugiu-hagyt | hahho-hebe- | heder-huzav | huzna-itatn | itato-kapuj | kapuk-kesei | kesek-kinyi | kinyo-kotes | kotot-lagya | lagym-leolv | lep-masli | masna-megmo | megmu-merhe | meri-negyv | nehai-odaha | odahi-oppoz | optim-pelda | pelio-pudli | pudva-reven | rever-sotal | sotla-szeme | szemf-tajte | takar-terem | terez-tromb | tromf-utcak | utcan-vegte | vegun-vissz | visze-zwelw
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
2504 35 | a malteres dézsa meg a csapókanál. Nem hóhér volt az, hanem
2505 26 | sajnálták három hét óta csapra ütni a boraikat; mindennap
2506 39 | meglátod, hogy milyen parádét csapunk mi akkor teveled! El kell
2507 36 | hagyott, borzas szakállú, csapzott hajú, sápadt színű; szakadozott
2508 37 | völgyeken keresztül, míg a csárdaajtóbul a kieresztett karikással
2509 38 | magához, azután visszatért a csárdába.~Kacagott, amint belépett.~–
2510 25 | cinpoharat. Még akkor a csárdákban ilyeneket használtak; azt
2511 1 | munkásgyűlések és népénekesek csarnokának, később az iparmúzeumnak
2512 23 | hallott, amiatt vaktában a csás lónak ment neki, az meg
2513 55 | Addig könyörgött Ferenc császár-királynak, míg az 1792. március 9-
2514 14 | lovon se tudtunk József császárból királyt csinálni! – Efölött
2515 7 | De nem látott Ábrahám a császárbul egyebet, mint annak a csizmáit,
2516 42 | édes népem, se neked, édes császárom semmivel – hanem ennek a
2517 40 | akasztva, ha pedig az apja császárpárti, akkor a vállfűzőjére hímezteti
2518 11 | Rendek. Ti idealisták (elöl a császártokkal) nem látjátok a fától az
2519 43 | Plötzlich úr, egyike volt a császárváros leghíresebb rendőri közegeinek.~
2520 55 | és francia előhadak heves csatájába, ami a franciák győzelmével
2521 23 | mestergerendát, elordítva a csatajelszót:~– Nohát, ki a legény a
2522 39 | keresztül tudott jutni a vámosok csatárláncán a Lajta túlpartjára. A hold
2523 20 | fickót vettünk észre, aki a csatárláncunkon keresztül akart osonni drótostót
2524 39 | hogy ott most Fruzsinka csatározik az őtet üldöző pandúrokkal.~
2525 11 | országnak védelmezője a csatatéren, bírája, rendfenntartója,
2526 54 | végig a rónákon, s ádáz csatazsivaj kiabálja túl a közelgő zivatart…
2527 12 | máslijuk legyen a cipőjük csatján, aminő a grófoknak van,
2528 52 | menjenek ki Magyarországból, csatlakozzanak Törökországban valamely
2529 45 | rab ügyetlenül kecmeleg, csatlik, botlik, elbukik a láncaiban.~
2530 4 | töltés, ami egy sárvíz-rét csatornáját rekesztette el, azon kényelmesen
2531 44 | egyszer csak valami nagy csattanás hallik, s arra felnyílik
2532 53 | gördülését s a lafféták csattanását a kövezeten, amint azokat
2533 17 | volt előtte, mely jártában csattogott a lába szárán – az övébe
2534 26 | pedig én belekeveredem a csávába, kendtek mind utánam potyognak
2535 54 | ült nyakig, fülig ebben a csávában. Az úr imposturája volt
2536 5 | fűzfavesszőt, abból gúzst csavarintott, azzal hozzákötözte a keréktalpat
2537 5 | facövekkel; de az úri hintó csavarját nehéz kipótolni.~Minden
2538 26 | katonaság meg nem érkezik, hanem csavarogd el az időt itt velem a mezőn,
2539 54 | közelíteni.~Akkor egy papírosba csavart aranyat bedugott a kapu
2540 28 | kis cigány erre kiszállt a cseberből.~Kezdett beesteledni.~A
2541 29 | Amint tehát azt a vizet a cseberbül beletölték az álló vendelybe (
2542 28 | a Pápist, felhajította a cseberre: ez felnyitotta a cseber
2543 28 | rabok ismét visszatértek a cseberrel. Már akkor egészen világos
2544 28 | ismét vállukra vették a csebert, s aztán egy ideig lehetett
2545 14 | tisztviselő. A fizetése csekély, s a legtöbbször a nagy
2546 6 | minden napszám forint meg cselédbér után; no, meg a „bellica
2547 26 | aztán addig veszekedett a cseléddel, míg az utoljára kivallotta,
2548 26 | chirurguson meg a Böske cseléden kívül.~Pedig hiszen, ha
2549 37 | azt suttogják felőle, hogy cselédlányokat bolondít el, akik formásak,
2550 21 | s odaadta a bundáját a cselédnek, hogy tisztítsa ki az úti
2551 6 | napszámosokat, hajdúkat, cselédséget, csőszöket; azok ezt kiadják
2552 16 | districtualis commissarius úr akként cselekedék, s talált a ládában összevissza
2553 26 | tartózkodjanak; akik ellenkezően cselekednének, azokat majd a major úr
2554 13 | tudni fogja, hogy mit kell cselekedni.~Háromezer arany a mai világban
2555 30 | átvitessék. Különben nem cselekedvén!”~A szegény gyermeket a
2556 40 | s nem tudják, hogy mit cselekesznek. Ezért kellett Ráby Mátyásnak
2557 42 | számtalan törvénybe ütköző cselekményekkel. Hogy e vádoló iratokat
2558 47 | tudja utánozni. Ez az ember cselekszi azt, hogy amit Ráby úrtól
2559 27 | hogy azért a perduellis cselekvéseért rögtön in flagranti elfogattassék,
2560 44 | Íme, hát ez az egész cselszövény ki van derítve! Maguk az
2561 44 | egészen be volt avatva a cselszövénybe, s abban vezérszerepet játszott.~–
2562 18 | mint egy csoport bujkáló cselszövényei között? Én bizony mondom
2563 17 | Leírnám előtte az egész cselszövényt-folytata a tüzelést Fruzsinka –,
2564 39 | magára? Ha az ellenséges cselszövők megbízottjai voltak, micsoda
2565 17 | olyan embert, aki ezeknek a cselszövőknek a nyakukra tud hágni.”~Aha!
2566 51 | cseréptálakban mindenféle drága csemege, kocsonya, borkorcsolya,
2567 41 | jóétvággyal látva hozzá minden csemegéhez; közbe-közbe kedélyesen
2568 29 | kiteríté a magával hozott csemegéket, hozatott bort, megtraktálta
2569 37 | lakomákon isszák, a paraszt csak csemegének ismeri s „alamáziának” híja.~
2570 17 | kukoricafosztás előtt való vasárnap a Csémiék háza előtt egy tallért kértem
2571 17 | franciául annyit tesz az, hogy „csempész”, de hát az a bőrkötény
2572 16 | orcátlansággal ugrottak át mindenféle csempészeten, vesztegetésen, prédáláson,
2573 4 | Fruzsinka kisasszony által csempésztette a házigazda a vendég úr
2574 46 | szeretet.~A legelső éjszaka csendességében úgy tetszett neki, mintha
2575 21 | a két hajdú nagy nehezen csendességet csinált. Laskóy táblabíró
2576 54 | mögött, amíg csak el nem csendesül. Az azt jelenti, hogy meghalt.~
2577 35 | elnémult, s a rákövetkező csendet a feltámadó indulatok elviselhetetlen
2578 31 | visszazavarta. Csak az éj csendjében tudott egy sóhajtást küldeni
2579 12 | midőn a szobából heves csengetés hangzott utána, amire a
2580 55 | ki a lakásból, előtte a csengető gyermek a lámpával. A leskelődő
2581 14 | a szemek!~Az ebédre hívó csengettyűszó aztán véget vetett az élvezetteljes
2582 55 | minisztrans, a füstölővel és csengettyűvel. Kérdezősködésére azt a
2583 37 | árkangyalodat! – kiálta csengő hangon a Villám Pista, odalökve
2584 17 | forgolódott körülötte; jó túrós csepedettre várta haza; tudta, hogy
2585 46 | s mindennap hideg vizet csepegtetni a feje lágyára, tegye meg;
2586 43 | Boszporuszon keresztül a Csepel-sziget farkáig „per varios casus”
2587 23 | furkósbotokkal, a svábok cséphadarókkal, a rácok vasvillákkal –
2588 23 | lélek dorongot, vasvillát, cséplőt ragadjon, az egész drabantság,
2589 41 | írás volt az, mintha egy cserebogarat belemártanának a kalamárisba,
2590 37 | húgocskája ábrázatját, s aztán a cserecsikával megint kifesse pirosra.~
2591 39 | azonnal. Aztán még ruhát se cserélj, hanem ebben a leányköntösben
2592 32 | kóspallagiból, tudja? Ki ne cseréljék; mert ráismerek.~– Kérem
2593 23 | Csonka Péter pajtás, nem cserélnénk pipát?~Az, aki a pad végén
2594 39 | néz. Minő dicső napokat cserélt el minő átkozott napokért.~
2595 35 | egy furfangosan készített cserépedény, aminek a rejtekében talált
2596 23 | bicskakinyitó karcos is.~Hanem a „Cserepes” csárda csak a nemesurak
2597 23 | késő estig ott ittak a Cserepesben a Ráby contójára, s sorba
2598 22 | meggyfa pipaszárú selmeci cseréppipát tömögetve a sallangos dohányzacskóbul,
2599 36 | úgy világítottak az izzó cseréptáblák, mint a pokol kapuja, hogy
2600 51 | asztalra fel volt rakva cseréptálakban mindenféle drága csemege,
2601 3 | Kövér, potrohos termet, cseresznyeszín kurta dolmányban, sűrű gombokkal
2602 38 | észre, hogy két pandúr a cserjésen keresztül a háta mögé került,
2603 17 | vén ember meg az a fakó, cserszínű anyóka az ő játszópajtása
2604 2 | bundairha-illat, keverve a trágyában cserzett sarubőr bűzével, meg a kilehelt
2605 32 | víz álljon. Aztán a parádi csevicét ki ne hagyja fogyni.~Ekkor
2606 17 | állt a könnyű fonott oldalú cséza a jó három lóval a prefektusi
2607 9 | ebbül az én bajuszomból. – Csiba te, ne! (Ez már a komondoroknak
2608 19 | levelet írt, idehívatta a Csicsa cigányt, attól küldte el
2609 17 | ing alatt.~– Sietek ám. A Csicsóék szelemenfáját még ma mind
2610 5 | unta magát, amíg a négy csiga mászott a bekötött kerekű
2611 47 | frugális lakomáját megosztani? Csigabigát, sárgarépát meg spenótot!~
2612 28 | kiszorítjuk belőle a lelket.~– Csihaj te! – rivallt rájuk a rabok
2613 23 | belenyertek, mint Bertók a csíkba, s annak az áldomását isszák! –
2614 23 | ezen legalsóbb nemével, a csíkfogással bosszantják őket.~De még
2615 5 | tapogass össze, csak meg ne csiklandj, s ha találsz nálam egyebet
2616 33 | kacagni, mintha az ördögök csiklandozták volna a talpát. Jólesett
2617 40 | aztán meg hosszú szőrös hátú csikmákok, mint egy papmacska, szerteszét
2618 4 | hogy vigyázzon a sárga csikóira!~Asszesszor úr nagyot kacagott.
2619 6 | számlálták a sorba rakott sárga csikókat.~– De hát nincsenek ezek
2620 18 | Ki hítt benneteket ide? Csikónak jöttetek utánam? Titeket
2621 40 | jelent meg; nem ugyan üstökös csillag, nem is az égen, hanem az
2622 40 | szenvedni még többet, ha rossz csillagai még egyszer ide vezetik!~–
2623 17 | készülő nekilépések, azok a csillagijesztő fejfölütések, azok a hegyet
2624 34 | el nem dülöngéltek, mert csillagot rúgattak vele, ami abból
2625 25 | Hát oda a császár egy nagy csillagvizsgáló-tornyot építtet.~– Erre igazán nagy
2626 26 | megelőzi azokat a távolban csillámló rézsisakokat.~Nem is volt
2627 47 | bevonta a dér, a plafondja csillámlott az apró jégcsapoktul.~A
2628 12 | mert különben még bajt csinálhat az uraknak.~Azt a levelet
2629 32 | urakat. Akkor aztán mit csinálhattak? Elővették a kártyát, s
2630 16 | ilyen átkozott jó emberek csinálják a legtöbb bajt a világon.
2631 24 | maga jelenti fel a dolgot; csináljanak vele aztán, amit akarnak.~
2632 23 | Keő István uram. – Elébb csináljuk meg a stratagémát. Mert
2633 9 | mintha valami igazi gavallér csinálná vele a hatvágást.~No, ettül
2634 8 | ahhoz képest, amit énvelem csinálnának az atyafiak, ha megtudnák,
2635 34 | kellene senkivel osztályt csinálniok. Azért azon mesterkednek,
2636 21 | harmadnapja éppen az élesztőt csinálom, mondok, hogy holnapután
2637 19 | szeretlek! Ejh, hogy nem csinálsz többé olyan fancsali képet.
2638 9 | de sok cifra iskátulát csináltál neki! Minden accidentiádat
2639 17 | bejárata.~– Tudom, mert én csináltam el úgy, hogy arra most aztán
2640 26 | azt elviszi az ördög, mit csinálunk? Szaladjatok a bábáért meg
2641 45 | kaszálna a lábával, félkört csinálva maga körül; aztán ki kell
2642 29 | olyankor, a rabok olyan csintalan, mosdatlan beszédet kezdtek
2643 12 | annálfogva jó lesz vele csínyján bánni; mert különben még
2644 32 | szelindeket: „Ksz, ksz, csípd meg, fogd meg. Ne hagyd
2645 37 | komám; mert azt már csak én csípem el magam. – De hallja kend,
2646 5 | kisasszonyra gondolt, nem az egy csipet humorisztikus kutyaszőr
2647 5 | farkával, amik a vékonyát csípik. A lovag szintoly csendesen
2648 54 | milyen szépen elmégy egybe! Csípjétek fel, legények! Aztán „sertifurti”
2649 16 | fejdísz állandóul az a magyar csipke főkötő maradt, aminek védelmére
2650 14 | szokás szerint – egymást csipkedék élceikkel. Ez megkívántatik
2651 49 | Itt az izzó harapófogó. Csipkedje meg vele, amíg ki nem vallja
2652 21 | elvigyorodott, s elkezdte a karomat csipkedni; aszonta: Ne féljek semmit,
2653 5 | televarrva; ingujja széles csipkehímzés, patyolatgatyájának a rojtja
2654 14 | gyöngyös vállderekat, a csipkés kötényt s a kócsagos kalpagot,
2655 7(4)| Összenyomható kalap csipkeszegéllyel.~
2656 17 | rákot loptál volna, s az csípné a fodor hájadat az ing alatt.~–
2657 11 | simára borotválva; kurta, csípőig érő prémes dolmányt viselt,
2658 21 | volt vágva a nyelve. A két csípőjére tette a két kezét, úgy állt
2659 36 | levegőn, most egyszerre a csípős decemberi szellőre kihozták
2660 11 | színű posztóból készült, csípőtől combtövig sötétzöld volt,
2661 30 | amiknek a marása fájdalmas. Csípték önt?~Ráby vállat vont: micsoda
2662 20 | most az egyszer én magam csíptem meg a jó urat. Azt is elmondhatom,
2663 34 | lába ujjai közé papirost csíptetnek, s azt meggyújtják.~Ezalatt
2664 26 | suttog odakinn a haraszt, mit csiripelnek a háztetőn a verebek. Annak
2665 37 | előre mindent.~A paprikás csirke nagy hamar elkészült, s
2666 30 | ült, s akkor költötte el a csirkebecsináltat. Jóleshetett neki, mert
2667 9 | eresztelek egyhamar vissza abba a csirkefogyasztó Bécsbe.~– Dejsz, ha kergetne
2668 30 | Őexcellenciája hallotta a csirkesírást odakinn, s kitalálta, hogy
2669 37 | jövevényeknek, akik paprikás csirkét meg veres bort rendeltek,
2670 1 | nem volt. Kupec, kalmár, csiszár készpénzen vett és adott;
2671 17 | katonája vagyok én! Nekem csiszlik bíró ne izengessen többet,
2672 23 | duzzogva.~– Nemes atyámfia! – csitítá őt a vén kuruc. – Tanuld
2673 10 | szemérmes bosszankodással csitítja a fecsegő tollas embert.
2674 10 | szokása, hogy mentül jobban csitítják, annál jobban igyekezik
2675 16 | zsaroláson.~– Bagatell! – szólt csitítólag a tüzeskedő Rábyhoz őméltósága. –
2676 25 | német susztercéhet a magyar csizmadiacéh fölé kerítse, elkezdte az
2677 17 | háza.” – „Ez a Sánta Gábor csizmadiáé.” – „Itt lakik a Zöld Mihály
2678 25 | sertéskereskedő volt az, se nem csizmadiamester; hanem felbérelt orgyilkos!
2679 31 | bádogedényeket helyeztek el, s a csizmahúzóját odaláncolták az ágy lábához.~
2680 26 | útban; Ráby Mátyásnak a csizmái meg éppen erre dühödtek
2681 47 | Egész nap nehéz patkós csizmák kopogtak ott az ő mennyországában.
2682 17 | előhozta neki a nagy sárgyúró csizmákat; a vizslakutyáját is behítta
2683 3 | nadrágban, széles sárga csizmákkal a lábain, fakó bajusza hosszan
2684 21 | egyet jót tapostam rá a csizmám sarkával, hogy sohase lesz
2685 5 | kipotyog tőle a fogad. A csizmámat is lehúzhatod, abban se
2686 12 | gyaloghintóban jártunk, az ilyen csizmának nem kellett ám suvick, hanem
2687 25 | embernek van szüksége magyar csizmára, mert a köveken cipellőben
2688 31 | gánica is alul.~– Hát aztán csizmástul menjek bele ebbe a Noé átkozta
2689 21 | pironkodva húzta elő a piros csizmaszárából a kívánt dokumentumot, míg
2690 11 | sötétzöld volt, azon alul a csizmaszárig piros; s elöl a két lábszáron
2691 25 | kész lett volna már egy csizmaszárnyi sert kurálni neki. Elő is
2692 12 | sárga, meg piros, meg zöld csizmát hordtunk; ha sár volt, lovon
2693 20 | megjegyzé, hogy ezek csaknem a cső szájáig vannak töltve, s
2694 32 | ha kedve tartotta.~A bor csodákat mívelt; vége felé Garabos
2695 9 | gyönyörűséggel nézegeté csodálatra méltó alkotását, úgyhogy
2696 26 | vadászó emberrel, akiben nagy csodálkozására Leányváry urat ismeré fel –
2697 40 | híják-e, vagy másnak? S akik csodálkoznak rajta, hogy vannak emberek,
2698 20 | ember, s ki-ki szörnyen csodálkozott, hogy saját magát és a másik
2699 14 | alul fogják összeszedni. Csodálkoztak aztán nagyon, hogy a pakenehändli-evő
2700 40 | igaz lelkű férfi.~A leány csodálkozva rázta a fejét. Még egy lépéssel
2701 34 | áron rendszeresíteni.~Ilyen csodát mívelt annak a nagy bajuszú
2702 55 | ki magát, aki a passaui csodatevő szent szűzhöz zarándokol.
2703 29 | vállára vette a megtöltött csöbröt, s felvitte a vicispán szállására.
2704 11 | mindennap fogom hallani a láncod csörgését, és egy ujjamat nem fogom
2705 5 | bársonycsákó volt:~– Hát itt mi csörög, la?~A táblabíró úr szájából
2706 36 | a vasajtó zárainak zajos csörömpölése riasztá fel, a feltört ajtón
2707 46 | kulcs a két kezében csak úgy csörömpölt, mintha a táblabíró úr eleven
2708 54 | minden oldalán, s kardjaikkal csörömpöltek az igaz lelkű táblabírák.~
2709 36 | elérnek a trón lábáig; minden csörrenésüket meghallja az, aki önöknek
2710 38 | széttekintett; a pandúrok ott csörtettek már a közelben, hollók,
2711 30 | keresztapám!~S minden szavát száz csók, arra a nehéz vaskézre,
2712 2 | sem volna lehetetlen, hogy csókok is váltassanak.~Hisz a családfő
2713 15 | Az én számat nem lehet csókokkal elhallgattatni. Az én életem
2714 17 | elveszté acélát.~Mit lehet a csókokra felelni? Szókratész! Plato!
2715 2 | asztalkendők. A szolgabíró úr kezet csókol.~– Domine spectabilis Judlium! –
2716 50 | lenyújtani. Egy részét a csokoládédarabkának elrejtette. Hová? Abba a
2717 50 | gyanús kenyérbe eldugott csokoládémaradékhoz kellett folyamodnia; s a
2718 49 | nádszál meg volt töltve vékony csokoládérudacskákkal. Tápszernek holnapig elélni
2719 50 | Ráby már az utolsó darabka csokoládét kezdé fogyasztani. Holnapra
2720 18 | forduljatok oda Ráby úrhoz, ennek csókolgassátok meg a kezét; annak csak
2721 4 | medaillonjába: – és azt csókolgatja annyi deliciával a domicella…
2722 5 | az urat, mert az meg őtet csókolgatta össze jobbrul-balrul. Akkor
2723 10 | bácsi?~– Hát akkor hogy csókolhat nekem kezet?~– Kegyelmed
2724 17 | neki, hogy ivott.~– Aztán csókolj meg szépen, igaz barátságból.
2725 26 | őrizni tőlük, hogy össze ne csókolják. Most azonban senkinek sem
2726 32 | mindenképpen össze akart csókolózni a tekintetes rab úrral,
2727 15 | napjáig másképpen, mint csókolózva. – Ez biz akkori divat volt,
2728 26 | szidalmait, aki a ruhája szélét csókolta tegnapelőtt; s aztán mikor
2729 42 | akik őnála, kezeit-lábait csókolva könyörögtek, hogy védelmezze
2730 42 | tenyerével, azt mondá:~– Ami e csomagban írva van, az alfától az
2731 17 | legyen avatva abba, hogy mit csomagol ő az útitáskába, mert abból
2732 6 | bíró uram halhólyagokba csomagolá az aranyakat, s sorba rakta
2733 31 | két kapcáját összegyűrte csomóba, azokat a nyakravalójával
2734 43 | nagy hirtelen betették a csónakba; erre a két biztos is kötelességének
2735 43 | hogy ahány ember volt a csónakban, az mind kétfelé feszített
2736 43 | s engedték őt kiugrani a csónakból; utána a másik biztost is.~–
2737 5 | világnak recommandálva, Charon csónakjába expediálni; vagy – ami ennél
2738 43 | alporkoláb. – Itt van a csónakunk. Mink is most jöttünk át.
2739 12 | húzat keresztül a budai csonkatoronyig, s a Dunán járó hajóktól
2740 33 | szólt Karcsatáji, eloltva a csonkig leégett gyertyát, s levetve
2741 35 | ennek a silány izom- és csontalkotmánynak táplálékot is kell adni,
2742 48 | parancsol ezeknek az én csontjaimnak, addig semmi fájdalom és
2743 30 | Jóleshetett neki, mert az utolsó csontocskát is leszopogatta.~Mikor az
2744 5 | is csak a fele volt meg a csonton, a pintesüveg is csak félig
2745 5 | egy lovas, alatta erős, csontos paripa, mely fejét a földre
2746 47 | múlva találtak meg mint csontvázat.~Hogy a friss falazat feltűnő
2747 47 | karzaton kíváncsi hölgyközönség csoportosult; eljöttek megnézni, hogy
2748 34 | cimborák ma a községháza előtt csoportosultak össze, s az urakat még csak
2749 23 | tömörült, nemzetiségek szerint csoportosulva, a kicsődített férfilakosság
2750 2 | szedni bátorkodtak. A második csoportot képezik azok, kik olyan
2751 23 | nagy hirtelen lekapta a csordakút ágasáról a gémet, s azzal
2752 35 | ujja hegyét megcsípve a csőrével, azt kérdé tőle: „Matyi
2753 23 | befelé az erősségbe hajdú, csősz, bakter az egész fegyverzettel,
2754 33 | a grófot becsukják egy csőszházba, s ott tartják három napig
2755 6 | hajdúkat, cselédséget, csőszöket; azok ezt kiadják itthon
2756 11 | előre-hátra lépegetéssel, csoszogással, derékmeghajtással jár;
2757 3 | kisasszony felé pillant, a fejét csóválja, amire aztán Fruzsinka részéről
2758 14 | barátságosan kezdé a farkát csóválni a vendég előtt, azután a
2759 31 | káromkodni.~Kalabusz csak csóválta a fejét, és nagyokat sóhajtott.
2760 40 | abban nyomtatva van?~Ez a csuda azonban mind eképpen megtörtént,
2761 38 | erdők bozótjában eltűnt a csudálatos nő alakja, amihez hasonlót
2762 36 | Minthogy jelenben ilyen csudát az egész Duna–Tisza mentében
2763 40 | Ebben az esztendőben nagy csudatünemény jelent meg; nem ugyan üstökös
2764 40 | itt, hanem Bécsben.~Mert a csudával határos az, hogy támadjon „
2765 44 | szívét, hogy mindez el ne csüggessze. Az ember megszokik mindent;
2766 28 | tömör bolthajtásrul két lánc csüng alá, azoknak a karikáin
2767 17 | kettőhöz értett, egyikhez csúfabbul, mint a másikhoz; azután
2768 3 | bársonyleffentyűvel, amivel csúffá tesz minden magyar viseletet.
2769 38 | hűhóval visszahozzák világ csúfjára, leányruhában a „prófétát”.
2770 21 | csináltak belőlem világ csúfját.~Ekkor aztán kitört a sírás
2771 7 | jött, bizony rajta maradt a csúfnév, amit úton-útfélen ragasztott
2772 34 | praktikának! De fel fogom őket csúfolni! – Szegény derék, becsületes
2773 28 | sírva, vagy mi? Csak nem csúfolod meg vele ezt a társaságot?
2774 11 | ellenállással védelmezzük ázsiainak csúfolt alkotmányunkat; de a németalföldiek
2775 11 | elpazarolni? Eddig a molnárokat csúfolták lisztlopóknak.~Matyi úrfi
2776 7 | úton-útfélen ragasztott rá a nép csúfondáros ajka.~Ábrahám nem jött ugyan
2777 44 | jó éjszakát kívántak nagy csúfondárosan.~Megkeményítette a szívét,
2778 24 | még megtennék vele azt a csúfot, hogy vason kísérnék be.
2779 28 | pityeregni akarsz, akkor csukasd magad az asszonyok tömlöcébe;
2780 24 | csak minden embert oda akar csukatni őfelsége, aki a pátenseit
2781 16 | magisztrátust a csonkatoronyba csukatom (ott ugyan most a színészek
2782 21 | Kérem alássan, bíró uramék csukatták be a dutyiba.~– Kibocsásd,
2783 8 | nyitja ki a templomot, s maga csukja be a kulccsal; azért mégsem
2784 45 | keresztbékó, amelyik a két keze csuklóját egymáshoz fogta. Negyediknek
2785 33 | fölösleges áldásnak! – Nem csuklott az úr abban az időben? –
2786 18 | alibit, s utoljára még engem csuknának be.~A Rábyt pártfogó táblabíró
2787 12 | azokat a perduelliseket csukták ide, akik az ügyeiket a
2788 30 | hová, miféle dutyiba van csukva. Hát ez a rend az uraknál?
2789 45 | onnan.~– Takarodj haza, csula! Minek a rabnak a bugyolálás?
2790 31 | éppen akkor térden talált csúszkálni a padlón töredelmes áhítattal,
2791 37 | kezet érzett az arca alá csúszni.~Azt hitte, hogy el van
2792 18 | nekiesett Ráby Mátyásnak, térden csúsztak oda hozzá, úgy könyörögtek
2793 4 | volumenű tincset, s azt csúsztatám a kisasszony bársonypuha
2794 3 | amit Fruzsinka kisasszony csúsztatott a kezébe az asztal alatt,
2795 39 | boromból magam húzok le a csutorába a lopótökkel, s olyat iszunk
2796 23 | bakterok, csőszök, erdőkerülők, cúcákkal, alabárdokkal és disznólábakkal
2797 37 | rikkantott örömében.~– Héj, cucám! Volt-e már betyár szeretőd?~
2798 19 | tanácsot adni. Ez bizony cudar állapot. Mikor az ember
2799 54 | akad gazdája, s az egész cudarság a mi kettőnk nyakában marad.~–
2800 33 | mérget ettem én ottan, mint cukerpakerájt. Minden ember azzal szólított
2801 3 | függ, az asztalra feltett cukkerpakkerájból meg ne tömje, s hatalmas
2802 12 | tudnak olyat csinálni a bécsi cukkerpakkerek. Volt aztán danolás az egész
2803 28 | pipatóriumain – egész addig a kis cukorillatú szobácskáig, ahol az a szelíd
2804 12 | tartott az arca elé, ami a cukorsüveg végét takaró papiroshoz
2805 5 | írva. Mivelhogy a tintába cukrot szoktak keverni, hogy a
2806 5 | herosi facinussait eggyel még cumulálja. A detestable latro, a Gyöngyöm
2807 9 | második vicispán? Vagy a judex curiae? A camarae praeses? Az udvari
2808 36 | pestiek szét fognak küldeni a currensben, soha senki rá nem talál.
2809 38 | hogy minden csárda tele van currensekkel, amikben a tömlöcéből megszökött
2810 37 | Tekintetes uram! Ezzel a currenssel sohasem fogják el a Rab
2811 22 | a helyemben, s tartod in currenti a postamesteri ügyeket.
2812 46 | többé Bécsbe visszatérni, a curriculum vitaet falun óhajtja folytatni
2813 18 | példája előtt, aki nem olvasta Curtius történetét, aki nem bírt
2814 9 | dinnieecrevl ees egieeb cvcvrbitaceacrol)~Leányfalvy János úr egészen
2815 41 | kellett érnie egypár darab cvibakkal, amit tegnap estéről megmaradt
2816 51(1)| alsóházának elnökeitől: gróf Cz...y J. és Sz...y J. őnagyméltóságaiktól,
2817 41 | onnan jön, hogy „nem mon(d)”, ti. hallgat a szobra,
2818 51 | én most mindjárt szaladok Dabasra prédikátorért! Pap csak
2819 17 | jókedv és a világfitymáló dac minden mozdulatban, taglejtésben,
2820 15 | lelkében éppen annyi világgal dacoló önérzet van, mint az enyimben.
2821 53 | ítéletetek igazságos. – Nem dacolok veletek tovább. – Megsemmisülök. –
2822 3 | elakad a nyelve, s csak dadogni tud. Ő Fruzsinka kisasszonynak
2823 26 | a baj, hogy jó ismerős! Dagadjon meg! Nagyon is ismeri a
2824 25 | mintha tízakós hordóvá dagadna – csak annyi ereje volt
2825 39 | látott még senki huszárt dajkának. A daliás vitéz pedig oda
2826 21 | kezeit tördelte, a magyar dajna ellenben nekiereszté a lepcsest,
2827 41 | őexcellenciájával elővették a dákókat; felrakták a pyramidlipartie-t,
2828 9 | ahogy azt a rácos szabású dakut nevezték abban az időben.~–
2829 31 | képzelné magát, erőre és dali szépségre nézve. Az orra
2830 17 | onnan többet. Az övéké volt. Dalolhatta aztán, hogy:~Sohasem vétettem
2831 23 | a nemes társaság is vele dalolja a zenével a nótát, s az
2832 37 | csaplárné felkapta a nótát, s ő dalolta el az utolsó versét, letéve
2833 21 | ki soha, hogy annak a két dámának a házassági bizonyítványa
2834 9 | felkiáltás, hogy „Sunt tria damna domus: imber, mala femina,
2835 25 | német szabók ünnepélyes dandáraira. Sok zsinóros, mentés dalia
2836 26 | vármegye elé viszi a dolgát, „dann sind Sie gefroren!” (ipsissima
2837 5(2)| Danol az üres zsebű utas a rabló
2838 12 | cukkerpakkerek. Volt aztán danolás az egész háznál. – Dehogynem
2839 12 | lett aztán egyszerre minden danolásnak a háznál!~
2840 12 | Dehogynem volt szabad Mariskának danolni, ha kedve támadt hozzá!
2841 6 | szőlőhegyeket) tele volt danoló szedőkkel.~Valamennyi szőlőhegyről
2842 34 | bánta, akármilyen csúnyául danolt mellette a másik rab úr
2843 17 | magukat az utcán, maguk is danolták hozzá:~Piros csákós süvegem,~
2844 40 | az egyik plágájának némi darabját Magyarországnak híják-e,
2845 6 | keresztülfénylett a sárga érc, száz darabjával; egymás mellé sorakozva,
2846 50 | Rab Ráby már az utolsó darabka csokoládét kezdé fogyasztani.
2847 41 | ismerhetlenné tenni törekesznek; darabokra tört lécek, szerencsétlenül
2848 6 | ezüstnek kiadni, úgy kellett darabonkint megválogatni, mert azok
2849 13 | ludat osztasz, a legjobb darabot magadnak tartsd”, de mivelhogy „
2850 30 | levesét ette – vízben főtt darát, fakanállal, ez a rabok
2851 9(5)| Darazsakat bosszantani.~
2852 39 | megérezték. Kisasszonyok, kik darázsderékú karcsúságuk által feltűntek,
2853 39 | az egyik már nekimérte a dárdáját a kis porontynak, hogy feltűzi
2854 6 | őrzik a szoros utat, mint a Dardanellák tornyai a Fekete-tenger
2855 6 | el vannak zárva puskás és dárdás hajdúk által, akik még csak
2856 7 | keszubbá”-t, 1 ami 37 1/2 darham, legalábbis megkétszerezteti,
2857 21 | megtalálni, ahonnan azok datálva vannak.~– Te! Szépek?~–
2858 18 | nyeljen el engem a föld, mind Dáthánt és Abyront, lepjen meg ínzsába
2859 6 | azután még a „subsidium”; a „datia”; az „accisa” meg a „trigesima”?
2860 9 | aztán, ha kezedben lesznek a dátumok, mit kezdesz velük? Van
2861 9 | urambátyám. Előbb a valóságos dátumokat szerzem meg, s addig senkinek
2862 9 | De hogyan jutsz azokhoz a dátumokhoz? Mint az én vendégemet,
2863 23 | kántornak.~– No, hát azt a Szent Dávidné zsoltárát.~Rákezdték szép
2864 33 | bizony nem vagytok jobbak a Deákné vásznánál, magatok felé
2865 33 | megijedt, el akart szaladni. – Debacchált, hogy ez szentségtörés lesz.
2866 41 | végre pedig mind az egész debandált had, hátba lövöldözve a
2867 9 | decretumát: „Accusator debet esse uxoratus”. A vádlónak
2868 5 | Generalcommandottul, hogy eskadronommal debouchirozzak Vörösvár felé. Holnap, Aurora
2869 21 | Hát mert „raptor solvat decem juvencos”. A nőrabló fizessen
2870 44 | úgy történt, hogy mikor én december hatodikán ott strázsáltam
2871 36 | görbén a Duna-partra.~Azután decemberben már ki volt szedve a hajóhíd,
2872 39 | óbester úr elébb general decharge-it kommandérozott, azután meg „
2873 34 | Petray megkísértette hatalmas declamatori talentumát értékesíteni;
2874 18 | semmiféle juramentumra soha. Declarálja őkegyelme az alibit. Arra
2875 5 | impleálandó devoiromnak declarálok.~Acceptálja leghumbleabb
2876 5 | megyei pandúrok doucement declarálták, hogy oda nem poursvivirozhatják,
2877 4 | azzal, hogy kettőjök között declaratiók történtek, s a dolog egészen
2878 31 | érettünk” minden verset decomponált. Le kellett tennie a könyvet,
2879 9 | István király II-ik R. 3. c. decretumát: „Accusator debet esse uxoratus”.
2880 22 | többiek; mert igaz, hogy az ő dédükei még Árpád apánkkal jöttek
2881 35 | népnyelven azt a rugacsos, degetes részét a rosszul kelt kenyérnek,
2882 23 | s azt mondá:~– Jól van! Dehát kik menjünk el?~– Hát valamennyien,
2883 41 | faragtattak), de viszont Dejoces nem más, mint „de jó okos”.
2884 33 | különben nem szeretik, ha sokat deklamálnak nekik, mikor egyszer valaki
2885 31 | Már nem tud az úr más ódát deklamálni?~Nemigen beszéltek különben
2886 21 | elucubratiójára ezennel dekretáltatik: „Kérettessék fel tekintetes
2887 42 | nevetség, szidalmazás és egy „delator” kétséges hírneve.~Aztán „
2888 24 | járt odafenn! Már megint delátorkodott! Már megint tele van a zsebe
2889 10 | kezecskét, ezt a bársonysima delejárasztó talizmánt kezében tartá,
2890 54 | másikat kimondják, egyszerre delelő nappal van; nem barlangok
2891 15 | e szent adventvasárnapi délestén! Különben hát bánom is én!
2892 32 | elfeküdtek, s jót aludtak délesti álomra a nagy ebéd után,
2893 23 | ki lesz váltva a napjára.~Délfelé aztán áldomásra kerül a
2894 12 | nemcsak a delnők hanem a delfiak is festették magukat, majd
2895 37 | leány, az volt a férj, s a deli legény, az volt a feleség.~
2896 54 | valamintségesen az alföldi délibáb, úgy ez is éppen csak itt
2897 5 | fatalis incidens inquietálja deliberatiómat, amit a kisasszony előtt
2898 4 | és azt csókolgatja annyi deliciával a domicella… Ez aztán canis
2899 2 | következik a sor a kisebb delictumokra, amikben a parasztok számosan
2900 21 | pruszlikomat, rázsaszoknyámat, a delivörös kendőmet, pillangós cipőmet!~–
2901 47 | extrapostán; míg az előbbi csak a delizsánccal cammogott fel.~Nemsokára
2902 12 | arcára; mert akkor nemcsak a delnők hanem a delfiak is festették
2903 16 | ebédelni. Várhatta aztán azt a délutáni két órát, amikor őt újra
2904 19 | cigány nem került vissza délutánig, kocsit hozatott, mindent
2905 9 | tractálózni az elöljáró urakkal, délutánonkint együtt kuglizik velük garasban,
2906 12 | Ninive”. – „Briefe aus dem Mond”. – „Briefe aus der
2907 2 | kapja, „mínusz”. Quod fuit demonstrandum.~A szolgabíró úr tehát csak
2908 19 | asszonyprocessus egészen demoralizálja az embert. No, hát, ha csak
2909 26 | volt a nép szája, igazi Demoszthenész. Máskor, mikor meglátták,
2910 6 | felépítésére”; azután öt denár minden napszám forint meg
2911 6 | míg a porcióját az utolsó dénárig le nem fizeti.~Aki teheti,
2912 4 | oculata alá. Csak nem kell denegálni, ami factum.~– No, hát igen,
2913 25 | calida,~Vivifica,~Nubes densa,~Caligo tenebrica.~Hát jó
2914 55 | azt mondják róla, hogy „denuncians”!~Rettenetes szó! Utálatosabb
2915 46 | Benissime!~…Átlátja, hogy hamis denunciatiók által maga is félre volt
2916 33 | csak úgy éldegélt nálam, „Deo gratias”-ból. Igen fáin
2917 5 | Aurora első sugarainál lesz a departirozás, mely engemet a Horák szárnyain
2918 5 | échappirozott, a Duna felé deployirozva, a ráckevei szigetbe bride
2919 27 | koptatnám azzal, hogy nálad deprecáljak miatta. Nekem volt az baj,
2920 21 | méltóztassanak azok ex offo legalis depustiót exmittálni Szentpál és respective
2921 2 | világos tilalom ellenére deputációba mentek fel az udvari kancelláriához,
2922 7 | mindenfelé a regnicolaris deputációk, hogy a zsidókat lássák
2923 16 | megválasztották a számadásvizsgáló deputációt, az ki lett küldve teljhatalommal,
2924 46 | Eléje jöttek mind egész deputációval, vitték fel az alispáni
2925 26 | csak, ami lesz! Jön a mixta deputatió. Nyakunkon a filiszteusok.
2926 26 | megint előadd, amint a mixta deputátió elmegy a nyakunkról. Aztán
2927 26 | elé terjessze.~A „mixta deputatióban” a karok és rendek tisztviselőin
2928 26 | parancsolva, hogy egy „mixta deputatióval” menjen ki a helyszínére,
2929 26 | az még velem, hogy valami deputatus énnekem küldött volna aranyokat! –
2930 6 | magyarországi urak meg a deputatusok. A veres zsidó általjában
2931 13 | míg a hatalmas úr az egyik deputatust a gallérjánál fogva tologatja
2932 5 | kérek mástul – mondá nagy dér-durral Fruzsinka kisasszony, s
2933 9 | fehér kötényt, szép fűzött derekat, gyöngyös pártát a simára
2934 41 | hat óriási ólomkalamáris derékig beleütött kalamusokkal;
2935 11 | lépegetéssel, csoszogással, derékmeghajtással jár; a németnél meg az a
2936 43 | hivatalszobában meggörbült derekú, aranyeres, sőt aranykulcsos
2937 28 | magára, akár másra, még a deresen is, vagy ha létrára húznak
2938 25 | Azokból aztán egyszerre ki fog derülni, a nagyságos, kegyelmes,
2939 39 | magát, a legtermészetesebb derült hangulatot idézte elő.~S
2940 26 | veszettebbül dühöng, annál derültebben mosolyog.~A szidalmazó embernek
2941 47 | valamit!~Egész joviális derültséggel felelt az meg a császárnak:~–
2942 30 | látta.~– Itt hozom a kis desertort! – köszönte be tréfás hangon
2943 5 | kisasszony előtt sincerment detegálok. A múlt héten a Petray Judlium
2944 27 | nobilis elapsus”-t ibi ubi deteneáljam.~Ezzel az ajtóhoz lépett,
2945 47 | nemessel volt egy börtönben deteneálva (hogy az egyedül üléstől
2946 21 | azt mondja arra, hogy az „detestabile vitium” (kárhozatos bűn).~–
2947 5 | eggyel még cumulálja. A detestable latro, a Gyöngyöm Miska,
2948 32 | hangja hallatszott ki a devernyábul legjobban. Az alispány úr
2949 5 | cavalierement impleálandó devoiromnak declarálok.~Acceptálja leghumbleabb
2950 37 | soha senki se fogja el a dezertort; mert azt csak én tudom,
2951 35 | voltak a csákány, a malteres dézsa meg a csapókanál. Nem hóhér
2952 6 | szőlőhegyen termett, elébb dézsma alá vétetik.~A szabad út
2953 55 | fejezte ki megérdemlett diadala felett.~Az ítélet mellette
2954 42 | mikor a keleten Oroszország diadalai a nagy ozmán birodalmat
2955 31 | mikor hatalmukban volt is, diadaláról álmodott. Hát még miért
2956 55 | adattal felszerelve, egész diadalelőérzettel sietne a császári várlak
2957 44 | szókra Rábyból kitört a diadalérzet. Lánctól csörömpölő lábával
2958 40 | gyásznap volt idefenn minden diadalhír, ami a törökök vereségével
2959 44 | azt, amit ő megindított, diadalra jutni engedjék.~Ez a gondolat
2960 42 | porkolábok gúnyhahotája elől? Diadalt adni az ármánynak, a lomha
2961 22 | volt, s akiket az 1686-diki diaeta nemességükben megerősített.
2962 24 | keresztjeit – még úgy segéljen, a diaetába is beviszik a bársonybugyogót,
2963 20 | gravamenezni a legközelebbi diaetára.~– Ahogy gondolod.~– Azonban
2964 52 | beteg rabnőt.~Az orvos hamis diagnózist csinált, félreismerte a
2965 9 | megihatod utána az egész „diákkonyhát”. Látod, ilyen a szabadság
2966 46 | litániát, mint valami rossz diáknak, aki a tíz körmérül olvassa
2967 52 | ha meghal, a nagykőrösi diákokat kell elhívatni, hogy elénekeljék.~
2968 6 | hogy amíg a németet meg a diákot sehogy se veszi be a nyaka,
2969 16 | bejárata is van.~Itt aztán diákra fogta a beszédet, mert ezt
2970 12 | német nyelv volt; budakeszi dialektus, kecskeméti kiejtéssel;
2971 6 | a hat forint, az csak a „dica”; de hol van azután még
2972 6 | meg újra behordja szépen dicába, porcióba, s így szépen
2973 12 | savanyú képű, lenparókás dicasterialis hivatalnok, csíkos szövetű
2974 26 | és intimatumokat minden dicasteriumhoz, és legnagyobb szigorral
2975 55 | volna az egész udvari és dicasteriumi pereputtynak, csak azt követelte,
2976 55 | s azt megküldte minden dicasteriumnak, amiben az volt kimondva,
2977 18 | s ott megjárja megint a dicasteriumokat.~Legelőször is a vármegyeházához
2978 55 | Azok gyávák voltak a magas dicasteriumokkal collisióba hozni magukat,
2979 5 | bekasszált árvapénzekkel és dicával.~Az a tíz arany különben
2980 5 | ercevlchevs magawiselettel dichecedeec vala egi iool newelth falvssi
2981 26 | aki nem szégyenlett azzal dicsekedni maga a prefektus úr előtt,
2982 55 | hogy elbújjanak vele, az dicsekedtetni akar magával.~Ráby folyvást
2983 17 | amit felpénzül kapott, dicsekedve, hogy milyen olcsón jutott
2984 7 | közepébe. Itt van! Lelkem, dicsérd az urat…”~Hanem aztán egyszerre
2985 51 | terem?~Mert hát itt az a dicséretes szokás uralkodik, hogy amint
2986 31 | elaludni: még az győzte a dicséretet; akkor aztán Garabos felkapta
2987 7 | kettészakadt a szájában a dicsérő zsoltár; amint a kibontott
2988 42 | feltámasztott becsületem egész dicsfényében, ragyogja őt magát is körül
2989 39 | még csak rá sem néz. Minő dicső napokat cserélt el minő
2990 42 | emelkedhetnek magasra. Ott hír, dicsőség, eredményteljes pályafutás
2991 11 | legyen egy szép, nemes, dicsőséges magyar nemzet – vagy arra,
2992 48 | vége volt, s Petray nagy dicsőséggel tette le az írást, azt mondá
2993 15 | életem lesz, de hiszem, hogy dicsőségteljes. Az én sorsomat csak az
2994 7 | Ábrahám meg volt főve a dicsőségtül; azt sem tudta, hogyan kezdje: „
2995 15 | oszthatja meg velem, akinek dicsvágya van, s a vele együtt járó
2996 24 | esztendő múlva, horrendum dictu! – zsidó ablegatus fog az
2997 4 | hajam. Hátha ez is megtenné? Dictum, factum. A kisasszony nem
2998 37 | a szalma közé kuporodva didereg egy tyúkász, akit a hideg
2999 36 | legjobban fázott. De még jobban didergett attól a gondolattól, hogy
3000 14 | elfogadó válasz is: „Ihre Dienerin, mein Herr!”~Idáig hozta
3001 18 | hívást; de én most erős diétára vagyok szorítva, helleborizmussal
3002 9 | kálvinista adagiumot előcitál a diffamálására, s más embernek a disgustálására?~–
3003 21 | extractusok falsificatumok. Mely difficultásnak elucubratiójára ezennel
|