100-allna | allo-azono | azont-berbe | bereb-botok | botoz-csapn | csapo-diffi | digan-elcsa | elcse-elote | eloto-ertek | ertel-felad | felag-fesze | feszi-fugie | fugiu-hagyt | hahho-hebe- | heder-huzav | huzna-itatn | itato-kapuj | kapuk-kesei | kesek-kinyi | kinyo-kotes | kotot-lagya | lagym-leolv | lep-masli | masna-megmo | megmu-merhe | meri-negyv | nehai-odaha | odahi-oppoz | optim-pelda | pelio-pudli | pudva-reven | rever-sotal | sotla-szeme | szemf-tajte | takar-terem | terez-tromb | tromf-utcak | utcan-vegte | vegun-vissz | visze-zwelw
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
11022 9 | vendég vagy tisztes atyafi lép be a szobába: ő siet neki
11023 21 | dajna ellenben nekiereszté a lepcsest, s úgy lepocskondiázta a
11024 54 | dacára levitték a rabok lépcsőjén a hátulsó udvarra. Ott a
11025 21 | mikor a folyosó végén a lépcsőkhöz ért, szórakozottságában
11026 17 | is van, két lábad is van, lépd meg, mérd meg az én országomat,
11027 46 | kopertába tetette a levelet, lepecsételteté, s ő maga írta rá a császár
11028 11 | köszöntés nagyon sok előre-hátra lépegetéssel, csoszogással, derékmeghajtással
11029 42 | elég volt egy sütésből egy lepény”?~Másfelől azonban a büszke
11030 28 | kulcscsörömpölés, a porkoláb nehézkes lépései hangzottak ismét a folyosón.
11031 50 | éjjeli rémség.~Sűrű sorakozó lépések hangzottak a felső szobában;
11032 17 | elkaparintani, akinek minden lépésére rálestek.~Másnap korán reggel
11033 43 | alá s fel sétáló katona lépését az ajtaja előtt.~A két bécsi
11034 45 | magukat!~Hanem azért minden lépésnél hátramaradt utána – egy
11035 17 | agyagvermeken túl mintegy ötszáz lépésnyire, amint egy háromlovas kocsit
11036 21 | lépkedett tova – a hátulsó lépesőig, amelyen a tömlöcökhöz szokás
11037 20 | lőttek egymásra huszonöt lépésről; pedig bizony komolyan igyekeztek
11038 45 | úgyhogy az e láncon túl nem léphetett, hanem éjjel-nappal kénytelen
11039 11 | lesz híva. De tovább ne lépj, mert ott vas van!~– És
11040 11 | mégis azt mondja, hogy ne lépjek tovább? – Igen. Nem titok.
11041 18 | mind Dáthánt és Abyront, lepjen meg ínzsába és bélpoklosság,
11042 6 | most grádics jön! Nagyot lépjünk lefelé: egy, kettő, három –
11043 21 | meglátogatni?”~Lábhegyen osonva lépkedett tova – a hátulsó lépesőig,
11044 21 | feljött, azon vissza is lépkedjen; attól félt, hogy valaki
11045 17 | hogy ezután fél lábbal lépkedjenek, s amíg azok neked szót
11046 25 | köveken cipellőben is lehet lépkedni.~Ráby Mátyás most már kezdett
11047 36 | öltözetbe bugyolált alakok lépkedtek be egymás után a szobájába,
11048 14 | hordtak fel egymásról – egész leplezetlen cinizmussal? Az mind igaz!
11049 21 | nekiereszté a lepcsest, s úgy lepocskondiázta a Ráby Mátyást a törvényszék
11050 32 | jöttek a szobát felsikálni, lepókhálózták a falakat hevenyében, madárlépes
11051 20 | mondá Lievenkopp a hozzájuk lépőnek. – A pontosság nem tulajdona
11052 23 | közül, akik a kabátjukat leporolja. – De legjobban megjárják
11053 17 | malíciózus népet, aki minden lépteden romlásodat készíti.~Mátyás
11054 47 | fölötte hangzott el sarkantyús lépteinek kemény dobbanása, s mégsem
11055 35 | mindent, mert tömlöce felé léptek közelítettek.~A börtönajtó
11056 12 | úr még ott járkált nagy léptekkel.~– Hítt engem, édesapám? –
11057 55 | E naptól kezdve minden lépten-nyomon titkosrendőrök kísérték.
11058 20 | két jámbor ember egymást lepuskázza miatta? Egyszerre nyújtották
11059 24 | vízi út. A világkereskedés lerakodóhelye Magyarország közepén! Ugyanaz
11060 26 | számára hely volt fennhagyva, lerakta az irományait, s aztán előadá
11061 43 | legtöbb parasztkalapot látott lerakva a földön, azon berontott.
11062 42 | megismerni magát, miután lerántották az álarcot a képéről? Eddig
11063 48 | fogoly vére, amíg békóit leráspolyozá.~– Istentelenség az, így
11064 48 | hosszú munka, amíg a lakatos leráspolyozza a lábáról a hidegen rávert
11065 6 | felvitte azt Bécsbe, s ott lerázta a nyakáról.~A rézpénzt csak
11066 11 | a nemesi privilégiumnak lerombolása után a jogegyenlőség, a
11067 39 | penészfogta ábrázattal, abban a lerongyolt, bilincsek alatt levásott
11068 31 | hangosabban mondta a maga lerónivalóit.~S ez így ment napestig.~
11069 14 | ebéd ideje eljön, tessék lesétálni a kertbe; ott fogja találni
11070 51 | igen jó mulatság.~De ne leskelődjünk mi e titokban tartandó jelenet
11071 55 | csengető gyermek a lámpával. A leskelődő rendőr azt hitte, valakit
11072 54 | kis vasajtóig.~Ott addig leskelődött a reggeli órában, míg a
11073 55 | jakobinusok, forradalmárok után leskelődtek, tele volt e mérges hüllőkkel
11074 10 | Was machen Sie?” Azután lesütötte azokat a szép szemeket,
11075 14 | amelyik recept következik, azt leszakítja a madzagról, s odaadja neki.
11076 25 | vendéglőben kovácsműhely is volt, leszaladt, felhozott egy marékkal
11077 14 | Ráby, aki ebbe a városba leszáll, szigorúan összevont szemöldökkel,
11078 6 | készen álló tót szekerekkel leszállíttatja a Dunára a „veres zsidó”;
11079 25 | négy-, ötszáz forintot leszámlálnak az asztalára, s azt mondják
11080 6 | százaranyas tekercsekben leszámlálta az asztalra a körmöcieket.
11081 41 | nemzetet a zsidóktul próbálta leszármaztatni! Ez már valóságos „handlé”
11082 45 | véthetett?” Az asszonyemberek leszedték a fejökről a patyolatkendőiket,
11083 17 | Háztetőkön kell mászkálnom; mind leszédülök.~– De bizony csak egy kortyot
11084 35 | gyötörték; azalatt majd leszédült már egy álló helyéből. A
11085 17 | kenyérdarab elé, amit a szolgáló leszelt a számára. Az a legvénebb
11086 15 | közepett földi őrzőangyala lészen.~Egy napon Ráby Mátyás meglátogatta
11087 9 | szád, de olyan nyavalyássá leszesz tőle, hogy megihatod utána
11088 13 | intézi el, hogy engedi magát leszidatni, s míg a hatalmas úr az
11089 51 | Akkor azt kérdezte tőle: – Lesznek-e a pokolban is veres barátok~–
11090 30 | az utolsó csontocskát is leszopogatta.~Mikor az elnököt belépni
11091 21 | hátralévő borocskát valahogy leszorítani. No, de hamar segített rajta
11092 11 | másikig érő görbe fésűvel leszorítva. Bajusza is volt, de kurtára
11093 6 | haza nem viheti a paraszt a leszüretelt borát, míg a porcióját az
11094 55 | lakókat talált, s a szőlőjét leszüretelve. Nagy lármát csapott, hogy
11095 6 | azonban csak egy úton szabad a leszűrt mustot lajtokban lehozni,
11096 6 | rákezdte dalolni a „Mnoga ja léta!” ismeretes rác nótáját,
11097 27 | gyújtsunk rá a „Mnoga ja létá”-ra.~A rác pópa derék, szálas
11098 10 | lenne felosztani. Akkor letájcsolták, s azért bosszút esküdött.~
11099 28 | benne volt abban, a födéllel letakarva a kis cigány.~A két rab
11100 30 | Ráby Mátyást terheli, a letartóztatást rendelik el, őfelsége azt
11101 18 | rá magát, hogy az esküt letegye. Maga a saját Talmudja is
11102 28 | intésére egy széles hátú legény letehénkedett elébe négykézláb, s annak
11103 23 | a bicskei nemesifúság is letelepedik a maga asztala mellé, s
11104 23 | velencei nemesek tehát már letelepedtek a keresztlábú asztal körül,
11105 23 | húzza. A cigánybanda oda van letelepedve a nagy banyakemence padkájára.~
11106 9 | telket, szőlőt veszek, itt letelepülök, mint itteni lakosnak jogom
11107 17 | hazakerül megint. Hisz mindjárt letelik az; az ember észre sem veszi.~
11108 25 | kénytelenségből fedezi fel a letelt nótárius a nagy kincsesládához
11109 55 | tanúbizonyságot kellett volna letennie, s akkor a törvényszék előtt
11110 19 | kalapáccsal, s azt mondta, hogy ha letépem, hát felakasztanak.~– Hát
11111 14 | elképzelheti ön, hogy kedvem volna letépni magamról a gros de Naples
11112 45 | hozzá a néptömeg közül, s letérdelve mellé, megmutatta neki,
11113 31 | hanem odament az ágyához, letérdepelt előtte, s elkezdett imádkozni.~
11114 32 | az ágya elé a medvebőrt leteríteni, más a különféle átalagokat
11115 5 | parázstűz körül heverészett leterített cifra szűrén hat fegyveres
11116 22 | a helybeli magisztrátus letétessék, s új bíró- és tanácsválasztás
11117 12 | szolgáltatni.~Ráby Mátyás egészen letett róla, hogy ő a maga szentendrei
11118 26 | köpönyeget.~– Hoztam; de letettem odakinn a pitvarban.~– Nohát,
11119 18 | az apátokat a nehéz eskü letevésétől, forduljatok oda Ráby úrhoz,
11120 44 | ördöngösökről, akik nem léteznek, szó se legyen!”~– Hallgasson
11121 13 | úrnak nem lehet lovak nélkül létezni ezen a vidéken, akinek olyan
11122 6 | összevissza számítva, a sehol nem létező kurtaforintban és vonásforintban.
11123 11 | hogy itt, ezen a helyen, létezzék egy alkotmányos, hazaszerető
11124 4 | buffogásban jelentkezék nála a letiltott jókedv, itt aztán kitört
11125 42 | hogy már január elején azt letisztázva benyújthatta a császárnak.~
11126 41 | várhatta, hogy a képéről letörölje a szappant, rögtön sietett
11127 40 | meghalni, vagy ennek kell letöröltetni erről a laprul: válassz!
11128 26 | pedig maradt belőle az a letört fülű gomb. És az édes nép
11129 4 | a táblabíró úr. – Aztán letörülgetve a szemeiből a kacajkönnyeket,
11130 16 | nyomait már csak nem lehet letörülni, mint a papirosra írt sort!~
11131 28 | még a deresen is, vagy ha létrára húznak is fel. Hanem idelenn,
11132 24 | tudna fvndaalni ha meg nem lettec wolna.)~Csak azután, hogy
11133 34 | fogságot kaphat, s ha azt leülte, kiszabadul. Keresni kellett
11134 55 | vacsorálj velünk!~Azzal leültette őt maga mellé az asztalhoz,
11135 22 | Kicsoda? – kiálta fel Ráby, leugorva a szekérből.~Nem volt szükség
11136 23 | többi hét nemeslegény is leugrált a szekerekről, az armádia
11137 23 | megkapatták; a nemesurak leugráltak a szekerekről, s kinyújtózták
11138 55 | senki rá nem tette a kezét. Leutazott Szentendrére is ezen „égisz”
11139 21 | feleségét elszeretőnek a feje levágassék, hát legyen betöltve a törvény;
11140 21 | gyönyörűen kacagó nyakacskát levágatni. Inkább akarta Kálmán király
11141 4 | baculorumokat. Tandem a hajtincs levágatott; uramöcsém tovább számlálta
11142 33 | ember, hogy most mindjárt levágja a németet az utolsó szálig;
11143 21 | egymásra rakva, árulni a levágott fejeket.~Petray, a vádlott,
11144 44 | pugilarrist, plajbászt, mentéjéről levágták a vitézkötést, hogy fel
11145 39 | pisztolyommal, a másiknak levágtam a fejét, azzal a kis fickót
11146 5 | kerék kezd a tengelyről leválni, azt helyretaszítsa.~Ami
11147 39 | lerongyolt, bilincsek alatt levásott börtönbűzű ruhában, hát
11148 3 | meg tudja főzni a borsos levecskét”; a derék asszonyról, aki „
11149 32 | való füstkarikát fújt a levegőbe visszament a Rábyhoz, s
11150 21 | pálcával körülcsóváltuk a levegőben, úgy ijesztettük a többieket
11151 21 | mezőre kiért, a jó friss levegőtül kezdtek egészséges gondolatjai
11152 19 | Fruzsinkám. Megértettem kedves leveledből, hogy zsarnokod kegyetlenségeit
11153 5 | hogy a dragonyos tisztek leveleiben miért nincsen ezer forint,
11154 47 | ahogy többrendbeli hálálkodó leveleiből értesültünk.~– Én is kaptam
11155 55 | Bocsáss meg a tévedésért. – Leveleidből és irataidból megtudtuk,
11156 33 | bíznám. Megtette, hogy a leveleimet is elfogdosta. Kegyelmes
11157 5 | is tudott állni a pénzes levelekért; de már kihordót nem lehetett
11158 19 | feleségem levele, az az én levelem.~– De micsoda vakmerőség
11159 27 | tudja azt, hogy mi van az én levelemben?~– Hát mi, akik leveledet
11160 44 | vissza a hűséges leányka levelére, aki előre megmondta neki,
11161 35 | írószereit, s a postai nyugtát leveléről, melyet extracurirral küldtek
11162 5 | fejében tartsa, hogy ezért a levélért jár egy peták, ezért két
11163 36 | érintkezés elöl, ez folyvást levelez ki a börtönbül, és kapja
11164 36 | jön, mert azok tudják a levelezés módját. Ezt az ellenségeim
11165 5 | van. Így csak nagy urak levelezhetnek egymással, meg katonák.~
11166 41 | alatt; az adlatust csak levelező tagnak nézték, aki nem kap
11167 39 | utóbbi időkben nagyon sokat leveleztek egymással.~Azok esküdtek
11168 46 | úr elmondta az uraknak a levélhistóriát, mind valamennyien rohantak
11169 23 | ünnepi ornátusában, azazhogy levelibékaszínű mundérban, a kisbíró, nyakában
11170 5 | választ megsürgetni a hozott levélre.)~Azután felvágta a pecsétet
11171 52 | legkevésbé használt szobába, a levéltárba. Ennek a kulcsa a főjegyzőnél
11172 52 | Azért tudott Mariska a levéltárból Rábyhoz leizengetni.) Most
11173 47 | Bécsbe, s ott az udvari levéltári hivatalnál jelentkezik.
11174 43 | az orra, szája előtt, ami levendulaszesszel volt itatva.~Addig nem is
11175 43 | lélegzett az orra elé tartott levendulaszeszes zsebkendőbül, s aztán odasúgta
11176 13 | Péter uram és esküdt társa levének megbízva; akiknek az ilyen
11177 14 | megfogjak valakit. Ha párducos levente tűnik fel a láthatáron,
11178 6 | mormogásból következtetve; de leverte a lábáról valamennyit nótárus
11179 14 | egyre hordták, a kapitány leveses kanállal ette az ananászkocsonyát;
11180 30 | szabadulás órája!~Éppen a levesét ette – vízben főtt darát,
11181 29 | vendelybe (gratulálunk a másnapi leveshez a vicispán úr asztalán!),
11182 12 | látom holnap délre egy kanál levesre.~– Tüstüllést indulok, tekintetes
11183 48 | Ha ezt elutasítod, én leveszem rólad a kezemet, s akkor
11184 51 | csak megkívánsz. A vasat is leveszik a kezedről, lábadról. Aztán
11185 36 | rab urat. A láncok mind levetetnek a testéről. Sőt még annál
11186 41 | mellett, az elnök úr pedig levetkőzött, és lefeküdt az ágyba alunni.
11187 46 | nyomorult embert megfogták, levetkőztették abban a kriminális hidegben
11188 55 | szent feszületet viszi, levett süveggel, előtte a minisztrans,
11189 25 | Amint aztán az ajkáról levette a poharat, akkor látta,
11190 43 | keresztül a diskurzust.~– Levették-e már kamarás úrról a láncokat?~–
11191 33 | csonkig leégett gyertyát, s levetve magát az ágyába. Aztán tovább
11192 12 | folyosón, ami a Vízivárosba levezetett, olyan sötét volt, hogy
11193 34 | kétszer, délelőtt, délután, levezették sétálni a vármegyeház udvarára,
11194 39 | sem lakott jobban! Aztán leviszlek a pincébe, a legjobb boromból
11195 34 | az lelte, hogy egy napon levitette őt magához Petray úr (aki
11196 6 | hálósapkát, ahányan voltak az ott levők, s azokat egyenkint mindegyiknek
11197 12 | rosszul borotvált szakállal, levont szemöldökkel; azon természetes
11198 46 | Ráby a nádszál első cikkét levonta, az, mint egy tok volt ráhúzva
11199 47 | soc newetni waloo dolgoc levznec.)~Csaknem egyszerre, de
11200 49 | Negyvennyolcadik fejezet~(Az utolsoo leweel és a tinta, melylyel megirodott
11201 54 | kifejezésekkel, amiket Páriz Pápai a Lexiconjábul kifelejtett.~S csakhogy
11202 18 | maga sem tvdhatia, hogi mi lez az weege?)~Ez a katasztrófa
11203 6 | helybenhagyatván, a nagy láda ismét lezáratik. Ekkor azonban megszólal
11204 17 | aminek a puszta helyén most a libák legelnek; olyan szép fű
11205 33 | a vajat, s melleztetné a libákat. Mert a fészke üresen maradt,
11206 10 | asszonynénjének pulykát, libát trancsírozni; s ahol aztán,
11207 13 | baromfiudvara tele volt libával, pulykával, az mind úgy
11208 23 | áruk behozatalát. Ami itt libeg-lobog, mind hazai kartony, szepesi
11209 17 | összedűlt házra a szomszédok sem licitálnak. Úgy jár majd, mint az a
11210 26 | koporsója mellett elaludt római lictorok egyike, hanem Pest vármegye
11211 26 | districtualis commissáriusét és Lievenkoppét. De ott vannak aztán Laskóy
11212 26 | A Rábynak nem, hanem a Lievenkoppnak. Mintha előttem látnám,
11213 26 | a katonátul. Csak ezt a Lievenkoppot ne küldték volna rám! –
11214 44 | szentek az ördögökkel készek ligát kötni inkább, hogysem azt,
11215 52 | mortificáló hajdúk keze közül, az lihegve mondá neki:~– Ezt én még
11216 41 | szekrények támaszkodtak likacsos ajtókkal. A csíkos kabátos
11217 6 | Ennek a ládakulcsnak a likas végén én olyan nótát tudok
11218 34 | mind elmentek valamerre a limbusba, s most pénz helyett a felmondást
11219 6 | ára, a „hatvan személyek” limitálják meg. Az idénre egy forintban
11220 6 | meg a hálót a Dunában; mi limitáljuk meg a bort, mi veszünk,
11221 12 | sorban bukik benne? Háta lipótvárosi színházban adják-e még Kasperlét?
11222 1 | lehessen Pest városában.~A Lipótvárosnak még akkor híre sem volt;
11223 13 | molnárral utazik, annak lisztes lesz a kabátja” – aztán
11224 11 | Eddig a molnárokat csúfolták lisztlopóknak.~Matyi úrfi kapott rajta,
11225 26 | egy válogatott szidalmi litánia volt Ráby Mátyás ellen.
11226 15 | elmondta ön előtt az egész litániáját a rosszaságaimnak.~– Biztosíthatom
11227 31 | imádkozott. Elmondta a hosszú litániákat. Megint elöl kezdte.~Ráby
11228 46 | nekem végigfújni az egész litániát, mint valami rossz diáknak,
11229 9 | proverbium: „Qui capit uxorem, litem capit atque dolorem”.8 Hogy
11230 39 | mögött felvillogó puskatüzek lobbanásait. És gondolhatta, hogy ott
11231 42 | elragadta az ügybuzgalom, talán lobbanékony hevében igazságtalan volt;
11232 3 | dolmányát fel nem ölti. Csak úgy lobogós ingujjakban ül az asztal
11233 54 | azok belehempergetik egy lóbőrbe, úgy hurcolják ki a temetőbe:
11234 6 | fiatalabb tagok a fal melletti lócákon foglaltak helyet, s nótárus
11235 37 | azt szopogatja; a hosszú lócán végigheveredve fekszik egy
11236 37 | várnagy, úgy telepedve le a lócára, hogy Ráby és Kurovics között
11237 6 | nekidurálja magát, feláll a lócáról, s megszólal, mondván:~–
11238 52 | hajtva az ítélet „in facie loci”, vagy ostrommal veszik
11239 48 | ő ehhez a gráciához?~Mit locsogott az az ember „az én kliensem”-
11240 4 | ablakba kihajolva, mint locumtenense, regestrálta az ictus baculorumokat.
11241 12 | egész Pesten, Budán, ahány locumtenentialis és districtualis praeses
11242 51 | Zwangsjackét? Énrám? A bihászman? A locumtenentiális praesidensre? Ezt mondta?
11243 39 | szalutáló huszár, kard, tarsoly, lóding az oldalán, s egy kis gyerek
11244 39 | kölyök, csak jól megfogózz a lódingomban, aztán ne félj semmit, de
11245 20 | idő múlva azonban az egyes lódobajbul többes lett. Hanem az úgy
11246 21 | lehetett ez a fütty, meg ez a lökés. Hanem amint hazaért, s
11247 46 | legjobb, csak a Villám Pista lövésemlékének köszönheti, hogy meg nem
11248 33 | mert a banda már az övé; ő lövet meg engem, ha rátörök, s
11249 5 | neki, ugye? Különben főbe lövi magát. Faxit Deus! Csak
11250 14 | hogy ellenfele nagyon jó lövő? Jó. Hanem ha abban a percben,
11251 38 | meg azt is, hogy a nagy lövöldözésre mind odafordul a figyelme
11252 20 | láttatva, kell egymásra lövöldözni, míg az egyiknek elég lesz.~
11253 20 | egyikünk ott marad. Ha én lövöm agyon Karcsatájit, hát akkor
11254 38 | előbbre jár az esze fél lófejjel a pandúrénál.~Villám Pista
11255 9 | bennfullad, azután nekijön a lóféreg: kirágja; vakandok: kitúrja;
11256 5 | nyereg kápájáról duplapuska lóg alá; a jobb kezében fokost
11257 43 | rendőrfőnök csak a fejét lógatta.~– Majd meglátják az urak.
11258 32 | az ablak hídjára, s onnan lógázva alá a lábait, az összepengetett
11259 43 | nem kell félteni! Akinek lógni kell, az nem fullad a vízbe.~
11260 25 | kalapot. Az óralánc a rajta lógó karniolgombbal a nadrághasítékából
11261 23 | legfiatalabb legényt a legtüzesebb lógós lóra, s elereszték az izenettel,
11262 46 | hívat fel a császár Bécsbe lóhalálába. Még azt gondoltam, a zsidó
11263 23 | fele sem tréfa, s nosza, loholt befelé az erősségbe hajdú,
11264 9 | öccsének a háza. Csinos lokalitás, szép kerttel, szőlővel,
11265 54 | folyó befagy, minden zöld lomb lehull, a hó fehér szemfödéllel
11266 42 | Diadalt adni az ármánynak, a lomha nyers erőszaknak? Elismerni
11267 48 | méltó elámított áldozatul lőn feltüntetve.~Ennél már jobban
11268 33 | minden embernek, hogy engem lopjon, hát nem tudnám a jövedelmét
11269 28 | emberekre. Mikor az urak lopnak meg rabolnak, azt fütyüli
11270 20 | Lazzarino-csövek ezek; aztán nem a lőpor bennök a sok, hanem mindenikben
11271 39 | magam húzok le a csutorába a lopótökkel, s olyat iszunk belőle,
11272 13 | fölött elbámulni; azért nem lopott jószág ez; a város saját
11273 2 | cigány következett, kik hatan loptak egy ludat, s azért most
11274 21 | városházára. Mondok, én nem loptam semmit. Aszongya: Ne ugassak.
11275 24 | elővette az aranyfogantyús lorgnette-jét, és kényelmesen nekidűlve,
11276 9 | Isten elhozza rá a maga Lőrinc-napját; van melegágy meg üvegharang.
11277 12 | Grabenen, a Kohlmarkton lornyettírozzátok-e még a szép hölgyeket? Fennmaradt-e
11278 43 | bécsi policájcommissarius lóstatott a helytartósági palotába.
11279 38 | lovat. S bizony, nem hiába lőtt az. Az egyik paripa egyszerre
11280 52 | kiterjeszté, s nemcsak a lovat lőtte ki már a pandúr alól.~Egy
11281 26 | szótagtul, mintha szíven lőtték volna, egyszerre megnémult
11282 20 | eszébe.~– Urak! Háromszor lőttetek egymásra. A lovagiasság
11283 17 | mégy, hanem befogod a három lovadat, s ma még bemégy forspontba
11284 5 | kitérni, akárhány ökröd- vagy lovadmagával legyen is. Ismerik is már
11285 38 | fejét megrázva, s aztán lovagjával együtt hanyatt vetette magát,
11286 14 | földről, s visszanyújtá a lovagnak. Neki már volt egy pálca
11287 37 | Itt az elfutott pandúrok lovai. Ülj föl, és vágtass lóhalálában,
11288 5 | kirabolni? Nem veszed el a lovaimat?~– Dehogy! Nem rablok én
11289 6 | megijedt, hogy közé vagdalt a lovainak, s áldotta Szent Orbánt,
11290 20 | Énnekem úgy tetszik, hogy a mi lovainkat ellopják!~Nosza, futottak
11291 17 | kocsis ennek a mellékútnak a lovait, s kegyetlenül közéjük vert.
11292 26 | borszállító hajón, amit lovakkal vontattak fel Bécsig. Eltartott
11293 33 | orációt, mint én a nyerges lovamat. Aztán az a furcsa, hogy
11294 6 | elhatározták; contributio a „lóvásárlásra”; contributio a „végvárakra”;
11295 20 | kezükbe adott fegyverek jó lovaskatona-pisztolyok voltak, amik úgy vannak
11296 20 | aztán vége volt, akkor a lovasnak egy szavára úgy megállt
11297 18 | ismerik, legfeljebb valami lovásznak nézik. Ott beszélhetett
11298 28 | ravaszul.~– Hát oda fel, ni! A lózsiban.~Ráby felnézett, s akkor
11299 3 | pár apró baromfi, pulyka, lúd, ~54 és fél pint tejszín,~
11300 54 | elhagyta a termet, otthagyva a ludasokat a legocsmányabb veszekedés
11301 29 | is. Ott összeszedte a sok lúdfertályt és mazsolaszőlős süteményt,
11302 29 | eltávozott. Útközben felfedezte a lúdpecsenye-áruló zsidóasszonynak a boltját;
11303 41 | adott neki egy csinálatlan lúdtollat; ha van penicilusa, vágja
11304 9 | előbb leforrázta valami lúggal.~A dinnyéi kivált kitűnőek
11305 39 | attakját feltartóztatni. A lugosi lápok között utolértek bennünket
11306 41 | Johann meg akarta tetézni a lukulluszi dobzódást még egy tányér
11307 10 | királyocrol es egieb zep lut dolgocrol. Gionorusegessec
11308 7 | mint például az, hogy „a luteránusokat meg kell égetni”, hogy „
11309 17 | felelni? Szókratész! Plato! Luther! Diogenész! Napóleon! Álljatok
11310 4 | rendszer, hogy „lutum super luto imposuerant”. Sarat sárra
11311 4 | útcsinálási rendszer, hogy „lutum super luto imposuerant”.
11312 23 | fabódékat, ahol őseink asztali luxusát, a cintányérokat árulják.~
11313 38 | az ujjaddal billegeted a lyukait! Így, mint én ennek a pisztolynak
11314 21 | bekecsének az oldala is ki van lyukasztva.~Azon bizony volt egy kerek
11315 40 | kinec ideie wagion ees maas dolga ninchen.)~Ebben az
11316 2 | holott neemellec hegedülnec, maasoc penigh hegedültetnec, es
11317 15 | Megvagion irwa; hogi „Ne maazz az faara, nem esel le rola!”–
11318 18 | Deus”, hanem csak „hajdú ex machina”. A Mihály jött be jelenteni
11319 42 | Pest vármegyei táblabírák machinációjáról, meg a kettő között kepickélő
11320 54 | komplotizáltam? Hát nem az úrnak a machinája volt az egész? Nem az úr
11321 39 | csak egy része volt annak a machinának, amiben tökéletesen meg
11322 17 | beszállítani azt az egész machinát, ami az ő népét tönkrerontja,
11323 25 | mostani polgármesternek a machinatiója, aki maga német suszter;
11324 23 | aztán a ház párkányáról a macskajárás tégláit szedegetve le, azokat
11325 35 | emberekhez, mert azok mind – macskák!~Azt mondja maga Rab Ráby
11326 23 | kedvenc jó emberét, mint a macskát, keresztülhajítják a kapun,
11327 9 | Mellben elevfordol egi madaarieztev, ees bezeelgetees leezen
11328 35 | Harminenegyedik fejezet~(Egi seregeeli madaarnac, ees egi kiss egeernec az
11329 35 | soká. Volt még egy kedves madara, egy cinege, azt adta oda
11330 35 | szíve, mint ezért a holt madárért.~Hát még ennek sem tudtak
11331 9 | gavallér kosztümje az ő madárijesztőjéhez, bosszankodott pedig azon,
11332 9 | kikezdték.~Ezek ellen mindenféle madárijesztőket kigondolt. De azok az udvari
11333 9 | én nektek ide egy olyan madárijesztőt, amitől tudom, hogy mind
11334 43 | Ez már rossz augurium (madárjóslat) volt Ráby Mátyásnak. Bölcs
11335 35 | pityergésnek, mikor kedvenc madárkáját megdermedve hozták eléje;
11336 35 | hát ki haragudnék meg egy madárkára ezért?~Egy este azután,
11337 13 | mint a többi. – Kissé több madárlép kellett neki a talpára,
11338 32 | lepókhálózták a falakat hevenyében, madárlépes vesszőket raktak ki a legyeknek,
11339 5 | ami következik:~„Adorált Madonnám!~Mercur szárnyas lábain
11340 12 | Mariskának –, hagyd abba már a madulatöretést; Matyi bátyád nem jön el
11341 5 | kipótolni.~Minden szíjat, madzagot felkötöztek már a tengely
11342 21 | csináltuk azt, hogy a léniát madzagra kötöttük, aztán egy pálcával
11343 14 | következik, azt leszakítja a madzagról, s odaadja neki. A minapi
11344 55 | Pedig magvető volt –, s a mag kikelt.~ ~
11345 43 | ha zaarazfevldre kerewl, magaawal iss iool tehetetlen.)~A
11346 21 | a jámbor valahogy kiadta magábul, hogy bíró, nótárius este
11347 18 | utolsó napokban, nem engeded magadbul egykönnyen kiszoríttatni.
11348 27 | paraplémat vitted volna el a magadé helyett. (Pedig dehogynem
11349 15 | virtusaikat mind előszámlálta; magadról sem mondhatnám, hogy emberölő
11350 34 | hát az ő hibája, a saját magáé. Könnyen kiszabadíthatná
11351 6 | vgi tecinti wala, minth az magaeet, zoo leezen contribvitocrvl
11352 52 | akarta adni Ráby Mátyást magamagának. Jót akart tenni.~Már javában
11353 10 | tehet, ha sok ember van, aki magamagát nem akarja megáldani.~…Sohasem
11354 32 | az ebédet; nem szeretek magamba pánizálni, hogy valaki a
11355 19 | menni, majd ott megfelelek magamért.~Ez így folyt belőle; de
11356 43 | becsukom az inquisit-szobába, magamhoz veszem a kulcsát, s két
11357 17 | én nem tudnék helyettem magamnál jobb embert felfedezni,
11358 15 | hogy minden szenvedés, amit magamra idéztem, százszorosan fáj
11359 14 | hogy kedvem volna letépni magamról a gros de Naples bouffant-t
11360 33 | vezére, amit én elcsaptam magamtól. Átkozott vakmerő fickó.~
11361 39 | ami egyenesen az uralkodó magánirodájába vezetett. Akkor még nem
11362 51 | pesti vármegyeházat! – hörgé magánkívül a főúr, a markában összegyűrt
11363 30 | az uralkodó kézírását és magánpecsétjét. Éppen diktált valamit a
11364 18 | hanem eredj fel hozzám, a magánszállásomra, ott van a leányom, az majd
11365 12 | olyan sötét volt, hogy a magányos embert könnyen kirabolhatták.~
11366 48 | felugrott az ágyábul, s ledobta magárul a pokrócot.~– Micsoda? Önt
11367 15 | szégyen lett volna egy olyan magasállású férfinak, akit a Theresianumban
11368 38 | kétségbeesetten ugrál a magasba, együtt a halálfélelem a
11369 46 | a szavamat? – kérdezé a magasból jövő hang.~– Hallom!~– Bízzék
11370 5 | őshintóval a latyakban.~Egy magaska dombon az út mellett áll
11371 8 | ember maga kaphat fel a magaszőrű szegény parasztnak a nyakába,
11372 31 | a szenteket, a másik meg magasztalta, s amint felébredtek, mindjárt
11373 37 | az arcán; csak a hetyke magatartás hirdeti, hogy ő a „legény”
11374 26 | városháza felé.~Nyugodt magatartása imponált a népnek. A tömeg
11375 33 | jobbak a Deákné vásznánál, magatok felé hajlik a kezetek, mint
11376 6 | regula. Nekem megjavítsátok magatokat, azt mondom; mert ha énnekem
11377 26 | mert ti jól eldugtátok a magatokét, de annál könnyebben kézre
11378 5 | welaaghbann mill ercevlchevs magawiselettel dichecedeec vala egi iool
11379 15 | rosszat hallani felőle! Magdolna sokat vétkezett e punctumban,
11380 5 | szárnyain az én aimable Calypsom magicus circulusába, a szép vörösvári
11381 6 | velük is hasonlót tegyenek a magistratualis szüretelők.~Vagynak azonban
11382 6 | Ötödik fejezet~(Leiratic egi magistratvs, mell mindenecbenn az zegeen
11383 21 | rám támadtak, hogy merek a magisztrátussal mókázni? A nótárus úr azt
11384 23 | munka bevégeztével, biberunt magnum áldomás, s szépen búcsút
11385 2 | mellékteremben a jegyző olyan magosra emelt szóval igyekszik felolvasni
11386 23 | cigányt; de mink meg hoztunk magunkkal dudást meg tárogatóst. Hát
11387 54 | Majd segítek én egyszerre magunkon is, meg az urakon is. Jöjjön
11388 47 | felséges uram, nagyon világos magyarázatja van annak. Nemes Ráby Mátyás
11389 34 | mulasztá el a lélektani magyarázatot is hozzácsatolni. Így van
11390 39 | a huszár sem fáradt ki a magyarázgatásban, engedte a gyereket a vitézségi
11391 41 | excellenciád levelét, hogy magyarázzák ki; azok is azt felelték
11392 24 | lesz soha rőf! Nem vált a magyarból soha tyúkász, olajkáros,
11393 10 | dolgoc vadnac nyomtatua az Magyari királyocrol es egieb zep
11394 41 | csakhogy amíg Kalmár a magyarokat a medo-perzsákkal igyekezett
11395 14 | csinál! Az kellene nekünk magyaroknak, akik felnyergelt lovon
11396 9 | Úgy hívják ám azt nálunk, magyaroknál, hogy „háztűznézés”.~– No,
11397 1 | óriási kétfejű sast, keblében Magyarország-címerrel, s attól fogva tilalmas
11398 44 | férfiaknak a civilizált Magyarországban, ahol már hét századdal
11399 40 | plágájának némi darabját Magyarországnak híják-e, vagy másnak? S
11400 43 | megjárta Plötzlich úr, mikor Magyarországra beérve, meglátta, hogy egy
11401 43 | Bécsen kívül sohasem járt, Magyarországról pedig éppen csak annyit
11402 11 | nem copfba fonva, hanem magyarosan a fejtetőn egyik fültől
11403 1 | átküldi a Tabánba, ha pedig magyartul kérdezi, hogy „Ubi est Buda?”,
11404 40 | újabb kérdésre bátorítá fel magzát:~– Kedves édes jó apám: –
11405 54 | hűséges szem…~A szentendreiek máig sem lelték meg a nagy kincsesládájukat;
11406 17 | kiolvasson a szívéből meg a májából?)~– Leírnám előtte az egész
11407 47 | vicecomes, sacratissima majestas! – felelé Laskóy.~– Feleljen
11408 17 | semmi dolga nincsen, mint majmot nézni, mikor ti. egymásra
11409 25 | kapott volna a pirospozsgás majorosnétől jó friss tejet, puha cipót;
11410 11 | bosszújától, s az olimpi istenek majorum et minorum gentium gyülekezetétől
11411 35 | fogta a kenyérdarabkát, úgy majszolta azt, hosszú bajuszát táncoltatva,
11412 22 | is tette le a fegyvert a „majtényi síkon”, hazahozta magával,
11413 2 | pusztítják a kamara erdejét; májusban vágatják a fát, azzal vesztegetik
11414 25 | közbeszúrva; példának okáért, mint májusra volt írva:~Aura immutata,~
11415 49 | könyörgött védszelleméhez tovább, makacs volt! Ha elhagyja az őrangyala,
11416 5 | kanászra rátalált, aki ott makkoltatott az erdőben, s azzal nehány
11417 37 | öntve, cifraszűr a nyakában, makrapipa a szájában, a túri kalap
11418 23 | kacagányával, az agyarára fogott makrapipával olyan nyugodtan nyomakodott
11419 54 | kettőnk nyakában marad.~– De mákuccse nem marad! Már arrul majd
11420 46 | állíttatom, s akire egy makulányi bebizonyul, ha kicsiny,
11421 9 | tria damna domus: imber, mala femina, fumus.”9~– De már,
11422 26 | esze volt, mint a tordai malacnak. A leány kivette a hajdútól
11423 24 | pántlikáért odaadják a hízott malacot; pedig a magyar éppen ilyen!
11424 5 | mert a zsidóknak most éppen malapropos új esztendő napjuk vagyon,
11425 41 | megírni, Y, s mivelhogy „docti male pingunt.”3~– Indocti pejus.4
11426 55 | szövetkezett, amik kereskedői málhákat szállítottak. Ulmnál mindenestül
11427 46 | tovább… S a császár olyan maliciózus volt, hogy nem szakított
11428 17 | veszedelmére azt a háládatlan, malíciózus népet, aki minden lépteden
11429 25 | városnak egy derék négykerekű malma, amelyben egyúttal tejgazdaság
11430 31 | ennek az imádságőrlő pitlés malomnak? Az ebengubáját!~Erre a
11431 31 | szokni, mint a molnárnak a malomzörgést. Ez már hozzátartozik a
11432 35 | behoztak, voltak a csákány, a malteres dézsa meg a csapókanál.
11433 39 | mihozzánk; de ne egy darab mamlasz papirossal ám, hanem policájokkal
11434 23 | már a magyar tudta, hogy a mámort legjobban ki lehet gyógyítani –
11435 5 | szervitőr!”~Trezömbl szervitőr, mamsell Öfrüzin! Vla egy estafett!
11436 12 | bihászman” (wie heisst man?), s akkor haragudott, ha
11437 17 | A kisbíró előkereste a mándli zsebéből a lázsiás tallért,
11438 12 | egyiknek a mozsárhoz állani és mandolát törni, a másiknak lisztet
11439 3 | fél font hal,~24 1/2 font mandula,~18 1/3 rész font mazsolaszőlő,~
11440 12 | meg a rézmozsár, amiben a mandulát törték.~A főnótárius úr
11441 41 | Tanulja meg, Johann: „Mane aurum, meridie argentum,
11442 9 | audi, vide, tace, si vis manere in pace!”1 De te csak nyaggasd,
11443 26 | róla, hogy istenkáromló manichaeus; ördögidéző és varázsló; –
11444 43 | fekteti az ágyba.~– Mi a manót akar azzal a karddal, commissarius
11445 5 | között az a húsz arany is manquiroz a statusquohoz. Én pedig,
11446 40 | eligazodni.~– Ez Magyarország mappája.~– Az. – Ez a mi őseink
11447 17 | hazamenni Pestre? – Elviszi a mappákat is, meg a protocollumokat
11448 17 | a bőrtakaró alá: magát a mappát, ami egy hosszú bádogtokba
11449 23 | középre fogva, auffírolták a már-már megbajuszosodott Ráby Mátyást
11450 18 | Persze a Fruzsinkának, hogy mára ne várja haza.)~– Megbocsáss,
11451 20 | az ágya mellett életben maradásáért. Mindaz autentikus dokumentumokkal
11452 33 | országból, itt nem volt maradásuk többé; hanem, héj, megütöttem
11453 48 | szalmaszál, amibe ő azt a maradék papírlapot elrejtette, ami
11454 9(1)| hallgass, hogy békességbe maradhass!”~
11455 21 | adtak neki. Még ettül sem maradhattak.~Ráby bekergette az udvarból
11456 9 | azt parancsolta, hogy itt maradjak; mégpedig nagyon sokáig.~
11457 51 | porkoláb, nehogy „indiciumok” maradjanak a rab kezében, ha netalán
11458 7 | zsidónak borral kereskedni. Maradna a nyugoti határ; de arrafelé
11459 28 | nyelvével. – Bárcsak soká itt maradnál közöttünk. Majd meglátod,
11460 55 | szemei előtt vétkesnek kell maradnia; mert azt lehetetlen kihíresztelni,
11461 21 | esküdném meg; inkább csak leány maradok. – Aszonta erre a nótárus
11462 44 | többi; Janosics uram sem maradván el közülök.~Rengeteg hahota
11463 20 | nevezetes gót építészeti maradvány a hajdankorbul; a templom
11464 23 | a kiűzött muzulmán nép maradványa, aki utolsó megmaradt juhait
11465 32 | uszogatta őket, mint két marakodó szelindeket: „Ksz, ksz,
11466 22 | t.-cikk által az összes máramarosi nemesség megfosztatott nemességétől,
11467 30 | szoktak lenni, amiknek a marása fájdalmas. Csípték önt?~
11468 14 | szavai kergették; de a szemei maraszták.~– Most fogok csak igazán
11469 55 | említett tartozásokért el van marasztalva, ő készpénzzel kifizet minden
11470 18 | semmit, csak sírt.~Ez is marasztás.~Ahhoz, hogy valaki egy
11471 27 | postára. A pópát aztán ott marasztotta ebédre a „Három kapás”-nál,
11472 29 | erszényéből; tovább hiába marasztották; a Ráby pénzéhez nem volt
11473 37 | volt biz az, Pozsony és Marchegg között, ahova csak akkor
11474 17 | Ugye, te vagy a Dacsóék Marcija? No, hát meg sem állnál
11475 17 | katona vagy te már, galambom Marcikám, csak állj be a sorba!~A
11476 55 | császár-királynak, míg az 1792. március 9-én kiadott egy kabineti
11477 25 | leszaladt, felhozott egy marékkal abból a rozsdaszínű üledékből,
11478 35 | sedrián, Petray, a főfiskus és Margari, az új szentendrei szolgabíró.
11479 47 | belenyitott, megismerte a marginális jegyzeteken hívének írását.
11480 3 | 534 karafina bor,~154 font marhahús, ~4 süldő sertvés,~107 pár
11481 40 | keservesen megtakarított máriásait, azokat ötpecsétes levélbe
11482 5 | nálam egyebet egy kajla máriásnál, legyen mind a tied. Itt
11483 29 | mulatott, amíg az utolsó máriást is elköltötte a bíró erszényéből;
11484 50 | kisasszonyunkat, a főnótárius Mariskáját temették el ma szegénykét!
11485 11 | Elment, anélkül, hogy a szép Mariskáról egy szót is szólt volna.
11486 21 | alkalmazásba venni. „Uxor, a marito fugiens, ei toties quoties
11487 30 | skorpiója, aki éjjel-nappal marja ebben a szobában.~S e szónál „
11488 46 | elmondtam, akkor adott elő a markábul egy vékony szalmapapirosra
11489 5 | utánatrombitálja tülökké alakított markán keresztül, hogy „Elmaradt
11490 17 | Van pénzem. Tartsd a markod.~– De már akkor csakugyan
11491 37 | ráismersz. Kétszáz arany üti a markodat, ha visszahozod.~– Az bizony
11492 27 | magát, a bal kezét a kardja markolatára, s szigorú hangon monda:~–
11493 19 | a tokját, Petray fogta a markolatát, úgy ráncigálták azt, hol
11494 17 | bőrköténybe dugott szekerce nyelét markolta meg. Egy pillanatig az járt
11495 25 | visszaadjak a petákjából, amit a markomba nyomott.~Nem sertéskereskedő
11496 11 | szoktam viszonozni, hogy a markommal felborzoltam a hajadat;
11497 18 | vagyont, azért mégis tele marokkal szórja a pénzt, ami a gyanút
11498 50 | fajait, hogy az embernek marokra fogják vele a szívét, úgy
11499 5 | erdőkben. Annálfogva én új marschordret kaptam a Generalcommandottul,
11500 39 | mihelyt azt látták, hogy martalékjuk elszabadult. – Hogy ez náluk
11501 39 | huszonnégy álcázott török martalócnak a vezérétől, akik engem
11502 21 | másikat meg tavaly az arnauta martalócok. Nem maradt ott se templom,
11503 44 | törvényszék azt a huszonnégy martalócot, akik őt amaz éjjel innen
11504 44 | legyen drágább, mint azoké a mártíroké volt, akik egy szent ügyért
11505 34 | amint azt látják, hogy Ráby mártírrá lett, az ellenkezőre fordultak,
11506 41 | megmaradt hideg tojásos puncsba mártogatott. Így kísértette aztán fel
11507 9 | szép kantalupot, azzal a márványos héjával, azokkal a mély
11508 5 | intabulázva van az már a bécsi masamód expensnótáival terque quaterque.
11509 10 | arca kigyulladjon. – De még másban is igazat mondott János
11510 33 | nem kellemetlen; csak a másé az.~– Alszik-e már, Ráby
11511 51 | büntetést az egektől! Nem másért mérte rá a gondviselés ezt
11512 24 | nem olvasom el!~– Ezúttal másféle rendeleteket hozok őfelségétől –
11513 14 | volt egy pálca a kezében, a másikban pedig egy díszkötésű könyv:
11514 12 | abból valami fehéret, a másikból valami gyönge pirosat mázolni
11515 55 | kezében volt egy kötél, a másikéban egy lánc – Ráby engedte
11516 18 | tanúvallomása invalidálja a másikét, a pro és contra elidálja
11517 7 | palástjának a gallérját, a másikkal pedig a muzsikáló körtét
11518 23 | legény; egyik sem rosszabb a másiknál; mind csákányra, fütykösre
11519 10 | puskával, s egyik lábát a másikon keresztbe téve, a fél vállával
11520 12 | Hofkabinet-Sekretär? Még az a széles másli is a cipőcsaton. No, jól
11521 12 | olyan széles keményített máslijuk legyen a cipőjük csatján,
11522 12 | Különben a keményített máslis nyakravaló sem járná meg
|