100-allna | allo-azono | azont-berbe | bereb-botok | botoz-csapn | csapo-diffi | digan-elcsa | elcse-elote | eloto-ertek | ertel-felad | felag-fesze | feszi-fugie | fugiu-hagyt | hahho-hebe- | heder-huzav | huzna-itatn | itato-kapuj | kapuk-kesei | kesek-kinyi | kinyo-kotes | kotot-lagya | lagym-leolv | lep-masli | masna-megmo | megmu-merhe | meri-negyv | nehai-odaha | odahi-oppoz | optim-pelda | pelio-pudli | pudva-reven | rever-sotal | sotla-szeme | szemf-tajte | takar-terem | terez-tromb | tromf-utcak | utcan-vegte | vegun-vissz | visze-zwelw
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
15547 5 | arrivirozni fog, a legprofondabb reveranceal recompensálni cavalierement
15548 34 | elrejtett ládikót, amiről reverzálisa volt a megboldogulttól.
15549 23 | megtörténik, hogy mikor Reviczky uram őkegyelme (onnan Nagyváradról)
15550 55 | pedig a mostani háborús, revolúciós időben nem szabad kockáztatni;
15551 22 | után esküdt, szolgabíró egy réz babka sportulát még be nem
15552 23 | asztalt.~– Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát! – mordul fel a csapatvezér,
15553 5 | között a fokosát, s aztán a rézbalta fokával nagy kényesen odakoppintott
15554 44 | Hozza elő, Janosics!~A rézbőrű indiánok, akik az amerikai
15555 17 | császár elküldhette volna a rézcirkalmát: „Eredj, te cirkalom, neked
15556 23 | mundérban, a kisbíró, nyakában a rézdobbal, s azon irgalmatlanul dobolta
15557 23 | bőr; akkor pedig megfogá a rézdobot, s úgy csapta bele a kisbírónak
15558 22 | feleletet Ráby a nótárius rezes orrú bátyjában, akit népies
15559 23 | fütykös vagy a kampós orrú rézfokos; amiket a velenceiek már
15560 6 | tüszőt, s számlálja elő rézgarasokban a hátralevő tartozást, amit
15561 26 | fületlen gombot. Egy kis rézgomb volt odaszorulva két padlódeszka
15562 55 | beszél a maga dolgáról, a rezidenciából el lesz távolítva.~Várnia
15563 12 | zenekíséret; aztán meg a rézmozsár, amiben a mandulát törték.~
15564 36 | naponkinti húsz krajcárt rezolválják, mert a mostani hét krajcárért
15565 23 | ha csak bevert fej kell, rezolválok én nektek annyit, hogy akár
15566 6 | ott lerázta a nyakáról.~A rézpénzt csak amúgy mázsára téve
15567 26 | azokat a távolban csillámló rézsisakokat.~Nem is volt hiányosság
15568 53 | ablakban állva, meg nem rezzenő hangon olvasta fel Rab Ráby
15569 54 | hegyeken, völgyeken nem harci riadó, hanem hozsánnaéneklés!…
15570 38 | többi társaitól.~Csak akkor riadt fel, amikor már előtörtek
15571 36 | zárainak zajos csörömpölése riasztá fel, a feltört ajtón besütött
15572 21 | mondta! Az én uram nem csinál ribilliót. – Azután azt kérdezte tőlem,
15573 14 | üvegben van az ön számára ribiszkebor, a színe olyan, mintha veres
15574 14 | társaságot, versenyt nyakalva a ribiszkeborbul, ami nem megy a fejbe.~Éppen
15575 23 | Nagyváradról) egy egész rideg gulyát összevásárol, s történetesen
15576 12 | Fezer, Wucherer, Hoffmann Riederer nevezetes pasquilljai József
15577 25 | írva:~Aura immutata,~Pluvia rigata,~Temperies grata,~Pluvia
15578 9 | postamester úr: „No, megálljatok, rigók, majd csinálok én nektek
15579 17 | városból. Aztán tudod, az a sok riha csőcselék nép mind dühös
15580 37 | hát nem lehet-e hasonló rikácsoló felpaprikázott hangja más
15581 54 | nekem senki kegyelme! – rikácsolt, ahogy csak bírt, kezével
15582 9 | pufándlit, bóbitás frizurát, rikikit, kalamajkát, hanem tiszta
15583 39 | Mikor már a török lovasság rikoltozása nagyon közel hangzott, az
15584 23 | egyszerre pengeti, húzza és rikoltozza mind a kettőt, s becsületbeli
15585 39 | indult.~– No, most gyerek, riktájk! Jön a császár!~S arra az
15586 50 | sorokra szedett verseknek a rímei.~Azután megint következett
15587 1 | Rab Ráby” olyan szépen rímel egymásra, hanem kideríti
15588 54 | végére jutott.~A hangja úgy ringott, mint a megütött harangé,
15589 26 | jóltevőjének lenni! Vasfej és rinocéroszbőr kell ahhoz. – Azért igen
15590 23 | karikába, nemes fiatalság.~A ripacsos képűt hítták kántornak.~–
15591 12 | támadt hozzá! Csakhogy nagyon ritkán támadt kedve. S ha nem volt
15592 26 | fillentés.~Erre aztán a Böske ríva fakadt, hogy őneki nem akar
15593 7 | a szeme elé, s mérgesen rivall rá:~– Kend hagyta ezt ott
15594 23 | Egyszerre csak a kert felől nagy rivallgás támad, az ellenség hátulról
15595 48 | rajta sajnálkozni, ád neki rizskását, mézes pogácsát, s kiszabadítja
15596 54 | hadai indulnak meg nagy robajjal; nehéz ágyúk kerekei dörögnek
15597 53 | szomszéd Károly-kaszárnyábul robogva jöttek elő a hadcsapatok,
15598 43 | az úrforma embert, aki a robotosokat kommandírozta; valami ispán
15599 17 | szolgáltatják le vele a téli robotot, hogy tízszeres adót hajtanak
15600 9 | nonusa?4~– Igenis. Ellene röffennek mindazok, akik megrettennek
15601 6 | szóra aztán mind ellene röffentek: „Nem szégyenled magad?
15602 35 | fejébe. Az biz igaz, hogy a rögtönítélő bíróság ítéletét végrehajthatják,
15603 28 | írószereket is.~Asztalt is rögtönöztek Ráby számára. A Csajkos
15604 33 | ahogy én ez összemorzsoló röhejzápor közül kimenekülni igyekeztem.
15605 28 | felhangzott az a kórusban röhögés, éppen olyan gyanús rögtöni
15606 21 | jó öreg. Nem szokott úgy röhögni, hogy a szomszédok is összefussanak
15607 28 | feleséged!~Az egész társaság röhögött.~– Ahá! – kiálta fel egy
15608 4 | fűzfatörzsnek, s annak a fülébe röhögte el keble vigalmait.~– Hallott
15609 28 | jutott eszébe. Arra nagyot röhögtek valamennyien. Azután egyszerre
15610 4 | négy tüzes paripája úgy röpíti azt tova, mint a sárkány.
15611 23 | alól? Szalmát húztak rá. A rövidebb szál jutott Bicskének; azé
15612 6 | szót, hogy „proporció”, oda rövidítette, hogy „porció”.)~Ez a legpraktikusabb
15613 24 | kardjából nem lesz soha rőf! Nem vált a magyarból soha
15614 45 | befalazva, s abba volt egy rőfnyi hosszúságú vaslánc megerősítve.
15615 18 | szakállába.~– Te térd, meg ne rogyj! Te láb, meg ne ingj! Te
15616 36 | testben összetört rab ájulva rogyott össze. Mire eszméletéhez
15617 26 | sárgöröngy, záptojás vagy rohadt alma? Mert aki ebben válogat,
15618 51 | aligha valami veszedelmes rohama nem készül.~Már nem készült;
15619 36 | idegei nem állották ki ezt a rohamos változatot. Ott le kellett
15620 23 | irgalmatlanul dobolta a rohamra serkentőt, és szájjal is
15621 18 | szolgájára átköltözött, rohanjon meg a nyavalyatörés, vérfolyás
15622 28 | apja; visszatartva a Rábyra rohanó tömeget. – Majd nem ugattok
15623 48 | hogy azzal csak a falnak rohansz, míg az én replicám olyan
15624 5 | csipkehímzés, patyolatgatyájának a rojtja arany; süvege mellett árvalányhaj
15625 54 | dobogott.~Azután leveté a meleg rókaprémes kaftánját, beleburkolta
15626 16 | szapora fonál lett abbul? A rokkakerék maga sem tudta, hogy előre
15627 39 | megjelenésére; főpapok, rokkant katonatisztek, zsidók, gyászruhás
15628 28 | szobácskáig, ahol az a szelíd rokkapörgés zenéje hangzott. Csak egy
15629 16 | nem adta a kezéből. Még rokkát is hozatott a házhoz, s
15630 37 | olyan sima képű, hogy ha egy rokolyát felvesz, egy katrincát hozzá,
15631 9(6)| Elővétel. Rokonok, szomszédok joggal bírtak
15632 15 | Egyetlen jó barátom és rokonom az egész világon, ön tudja
15633 14 | lelket, erős szívet, nemes, rokonszenves alakot hozott eléje a sors.~
15634 32 | szó a „Szentek Hegedűjé”-ről! Hisz odakinn sincs jobb
15635 15 | maazz az faara, nem esel le rola!”– ees meeg iss socac wadnac
15636 42 | a bécsi népnek az, ami a rómainak a cirkusz. Jaj annak, aki
15637 14 | Fruzsinka kisasszony valami románcot bájos hangjával énekelni
15638 52 | Tárhalmynak, mint hogy a romanticizmust ennyire engedje vinni.~Pedig
15639 46 | Negyvenötödik fejezet~(Romanticus historia fog taamadni ebbevl.)~
15640 11 | az börtön, s le akarjátok rombolni, hogy szabaddá tegyétek
15641 1 | helyén látszik a védő kőfal romladéka, ahhoz vannak ragasztva
15642 40 | nagyon elterjedt erkölcsi romlás a tisztviselői karban. Hajdanta,
15643 17 | népet, aki minden lépteden romlásodat készíti.~Mátyás elkomolyodott –
15644 53 | alapjaiból a belső békét, romlást, pusztulást fog hoz a nemzetre
15645 26 | küldött volna aranyokat! – Romlik a világ! – Hoztál-e köpenyeget?~–
15646 20 | templomhoz, ismerte ő e szép romokat még kisdiák korából. Talán
15647 20 | útban? Talán nem akad ide a romokhoz? De hisz ez messzire ellátszik,
15648 20 | lesz.~A katonatiszt urak a romokon kívül megkötötték a lovaikat
15649 1 | jégre tették, hogy el ne romoljanak.~Ha pedig a misera plebs
15650 20 | secundánsaival a zsámbéki romtemplomnál, ahol ez az ügy a lovagiasság
15651 20 | Bekalandozta a berket, erdőt, ami a romtemplomot körülveszi, s hallgatózott,
15652 54 | kerekei dörögnek végig a rónákon, s ádáz csatazsivaj kiabálja
15653 12 | barátom. Ott játszik a trupp a Rondellában. Tudod, hogy mire való volt
15654 42 | neki egyik is, s most ez a rongy ellene támad, és beáll hamis
15655 24 | tyúkász, olajkáros, babkáros, rongyász, tollszedő; hagyta ezt a
15656 24 | a disznókereskedők meg a rongyászok űznek itten. Sohase lesz
15657 8 | szaporítja folyvást; és maga rongyossá lesz mellette, koldussá,
15658 20 | képében. A fickót rongyról rongyra megvizsgáltattuk, s utoljára
15659 20 | drótostót képében. A fickót rongyról rongyra megvizsgáltattuk,
15660 17 | értené meg? Hiszen, ha egy rongyszedő után öröklenék dús vagyont,
15661 4 | De még ez a bosszúság sem rontá el a jókedvét.~Végre feltűnt
15662 12 | alatt, hogy a pictura el ne rontassék, a gavallér egy olyanforma
15663 18 | írni felmehetsz, az nem rontja meg a helleborusos kúrádat.~
15664 31 | Boldogságért? Nem saját maga rontotta-e le azt? Ki fordíthatja azt
15665 38 | Pedig a puska már a közelben ropogott.~A két dudáló és táncoló
15666 53 | elejétől végig.~A rab ájultan roskadt össze.~A tüzérkanócok már
15667 26 | a lelki erő feltartja a roskatag testet.~Legelső dolga ünnepélyesen
15668 34 | császár közbenjárása csak rosszabbá teszi, ha pedig nyugodtan
15669 41(4)| A tudatlanok még rosszabbul.~
15670 55 | felfedezi, amik az államnak rosszakaratú emberek vagy hanyag tisztviselők
15671 30 | és tudassam legmagasabb rosszallását afölött, hogy Ráby Mátyás,
15672 5 | az inqualificable utak rosszasága miatt, a dato nem arrivirozott,
15673 15 | előtt az egész litániáját a rosszaságaimnak.~– Biztosíthatom róla a
15674 39 | a szeretője!~Azért a sok rosszért, amit tett vele ez az asszony,
15675 48 | milyen igazságtalanná teszi a rosszindulat? Tudhatná az úr, hogy ezt
15676 6 | egy-egy ezer forinttal több a rostaalja. Hát már ez hogy lehet,
15677 12 | az egy magot ki nem tudta rostálni. Mégiscsak hazament firkálni
15678 28 | tollszáron keresztül kifújták a rostélyon át; a munka éjjel ment.
15679 5 | Bellona fiainak, ott kellett rostokolnunk a parton, – wie die Ochsen
15680 43 | weisz, mankmal gelb, mankmal rot.~– Mást nem tud az úr?~–
15681 39 | megviselte. Arca valami rőtbarna zománcot sajátított el,
15682 7 | felére, azért hogy a vejét Roteshelnek híják. A nőkre nézve a hitvesi
15683 48 | többé. Aztán azt a félig rothadt szalmát is sajnálta nagyon,
15684 14 | úgy beszél Voltaire-ről és Rousseau-ról, mint más falusi kisasszony
15685 18 | a vén zsidó a két gyönge rozoga lábával toporzékolni kezdett,
15686 55 | A betegség halált jósló rózsái égtek az orcáin.~Végighallgatta
15687 17 | én nótámat: „Katona vagy, rózsám, az lettél!” Hadd szakadjon
15688 10 | nyelvecskéje hegyével a rózsaszínű ujjai hegyét, s folytatta
15689 12 | mégpedig sárgát, kéket vagy rózsaszínűt. Még a fuschermestereknek
15690 14 | aki még az aranytul sem rozsdásodik meg. Aki az ajándékozott
15691 25 | felhozott egy marékkal abból a rozsdaszínű üledékből, ami a megoltó
15692 16 | odacsirizelve, a régi, megfakult, rozsdaveres írás újdonat fekete tintával
15693 3 | sertés!”, melyre az illető rubrum négyről ötre ex offo kiigazíttatott.
15694 28 | azoknak a karikáin két rúd van keresztüldugva, azon
15695 43 | bele.~Ott volt a csónak a Rudas fürdőnél, egy partvéd-sarkantyú
15696 28 | rab vállára vette a két rudat, s aztán egy fegyveres őr
15697 48 | az ember „az én kliensem”-rül? Miféle „kliens”? Hogyan
15698 35 | nevezik a népnyelven azt a rugacsos, degetes részét a rosszul
15699 34 | dülöngéltek, mert csillagot rúgattak vele, ami abból áll, hogy
15700 41 | amik egymást agyba-főbe rugdalják, egymásnak gáncsot vetnek,
15701 31 | koldus még néma barát! Hogy rúgnák ki a fogát azok a szentek,
15702 27 | s a még nagyobb összegre rúgó kötelezvények képezték a
15703 36 | És őrajta csak a nyári ruhái voltak, azok is szakadoztak
15704 52 | aztán a várnagy a többi ruháiból is le akarta vetkőztetni,
15705 26 | annak a szidalmait, aki a ruhája szélét csókolta tegnapelőtt;
15706 26 | Emlékezett rá. Fruzsinka ruhájáról szakadt le egyszer ez a
15707 23 | Csutora Miskát, a bátyját. A ruhájuk úgy össze van tépve, mintha
15708 18 | az égre emelgették, meg a ruhájukat tépték velük; az ember nem
15709 9 | János uramhoz, aki magyar ruhákat készít, s attól hozok ki
15710 15 | kitalálni.~– Nincs nekem új ruhám, édes öcsém. Ebben a kirilájzomban
15711 36 | volna meg ebben a hímzett ruhás rác hajadon alakban, akinek
15712 10 | ahogy megígérte: elkezdve a ruhától a házig. Mindent a legjutányosabban
15713 18 | hajjal, a férfiak megtépett ruhával szaladgálnak az utcán, s
15714 28 | szabad ám mórikálni! Hát csak rukkolj ki vele, hogy mi jó hozott
15715 9 | beletörik a késed. Experto crede Ruperto. Szeretném hallani, hogyan
15716 21 | csak a parasztokra szól. Si rustici committant.~Kell ott egyébnek
15717 9 | kikacskaringózott felöltő, a sábesztekli pedig egy háromszegletűre
15718 47 | Substitutus vicecomes, sacratissima majestas! – felelé Laskóy.~–
15719 33 | vette tréfára a dolgot. Sacrigéliumért perbe idéztetett, s akit
15720 39 | valami rőtbarna zománcot sajátított el, s kétfelől lecsüngött
15721 39 | az egész Bécs város nem a sajnálatot, nem a bosszút, hanem a
15722 11 | frizőr remekelt. Ugyan nem sajnáljátok a lisztet így elpazarolni?
15723 17 | úgy vasárnap délelőtt ne sajnáljon az úr a pápista templom
15724 36 | mindig úgy tett, mintha sajnálkoznék rajta. Majd meg ittasnak
15725 17 | megadta magát. Van is mit sajnálni azon, hogy innen elviszik
15726 35 | mit reszketsz? Ugyan, mit sajnálsz ezen a keserű életen? Nem
15727 11 | parasztok, ugyé?~– Az a sajnos, hogy nem érzik, hogy mit
15728 4 | dudorodásokkal, meg a kuszált sajrúágak bozontjával nagyon hasonlított
15729 41 | optima fercula sanis.” (A sajt és a kenyér, az egészség
15730 21 | úgy felrúgja kisszékestül, sajtárostul, hogy csak úgy hempereg.
15731 23 | semmi baja,~Kinek kenyere, sajtja.~ Van nekem egy kis
15732 17 | porcióban.~– Hát az öreg Sajtosné néne él-e még, aki annyiszor
15733 42 | mint aki magában tanul sakkozni; természetes, hogy minden
15734 18 | szobáját teleülik bócherek és sakterek, s végeszakadatlan imádságaikat
15735 27 | hanem beérte a „Három kapás”-sal, ahová a társzekeresek szoktak
15736 21 | emberek, de meg biz én ilyen salabakterekkel, mint keetek, nem is esküdném
15737 25 | víz fenekén valami fehér salak van. Megijedt.~– Mi volt
15738 53 | vezénylő.~Az égő tűzkanócok salétromfüstje beszűrődött a terembe.~Tárhalmy
15739 28 | csakugyan a pesti vármegyeház salétromos kútvize, hát akkor mindjárt
15740 22 | cseréppipát tömögetve a sallangos dohányzacskóbul, elállta
15741 5 | úgy hányta-vetette a cifra sallangot a fejével nagy büszkén.~–
15742 4 | tudniillik az egész úriszék salláriumát). Hanem azt a nyertes fél,
15743 5 | szentendrei úriszéken szoktak salláriumba osztogatni.~– Jaj, Miska
15744 1 | Terézia „királyunk” e helyet „Salva Guardiá”-vá emelte, a kapujára
15745 25 | kérdést keresni; ez csak sámfakülönbség. Emlékezem én még gyermekkoromból
15746 23 | a kertek alól veszi be a sáncot. Az egyik csata lesz a velencei,
15747 52 | Lievenkopp felszólításához sanctio is volt csatolva. A kérdést
15748 26 | és legnagyobb szigorral sanctionált oltalomlevelet minden bántalmaztatás
15749 49 | ami ez odút a gyönyörök sanctuariumává tette, az az alakot öltő
15750 41 | fél szemmel a kamarás úrra sandít, vajon feljegyezte-e ezt
15751 55 | fordulj a palatinushoz, Sándor főherceghez; ő viszi távollétem
15752 41 | panis – sunt optima fercula sanis.” (A sajt és a kenyér, az
15753 41 | De ördögöt conducál a sanitásomnak! Biz inkább otthon maradtam
15754 6 | hogy a vakok lássanak, s a sánták szaladjanak, hát csak azt
15755 44 | enyhíteni akartam? Azért, mert a sanyargatott jobbágyok jajszavára, mely
15756 7 | mellénnyel, tászlis ujjakkal, sapódlis ingelővel, térdig érő meggyszín
15757 17 | lehet pakolni a hátulsó saraglyába a bőrtakaró alá: magát a
15758 51 | odajutandó? Annak a szekere saraglyájába hiába kérezkedel fel, mert
15759 12 | unni fogod magadat abban a sárfészekben; vagy akár ebben a mi Krähwinkelünkben
15760 47 | megosztani? Csigabigát, sárgarépát meg spenótot!~Dejsz ahhoz
15761 9 | tették volna tönkre.~Hanem a sárgarigókkal volt nagyon megakadva. Azok
15762 12 | kellett viselni, mégpedig sárgát, kéket vagy rózsaszínűt.
15763 26 | amivel most hátba hajították: sárgöröngy, záptojás vagy rohadt alma?
15764 17 | vadászköntösébe, előhozta neki a nagy sárgyúró csizmákat; a vizslakutyáját
15765 5 | hozzákötözte a keréktalpat a sárhányóhoz: akkor aztán nem eshetett
15766 9 | fajok, amiknek az utolsó sarjadékát az ő kőfallal körülkerített
15767 46 | Azután levették a vasajtót a sarkábul, s Rab Ráby ismét látta
15768 6 | drága szép szőlőgerezdeket sarkaikkal összetaposni, prés alatt
15769 40 | mikor aztán a vége felé a sarkain elkallódva, a szélein bekunkorodva,
15770 36 | rettegés.~A vizsgálóbíró a sarkaival toporzékolt dühében. Ez
15771 31 | elkezdett megint járkálni nagy sarkantyúcsörömpöléssel alá s fel, sorba vette a
15772 31 | vicsorgatta az agyarát alóla. A sarkantyúi úgy pengtek, mintha lánc
15773 25 | Kinek meg csak az ezüst sarkantyúja van odacsukva? Kiderül az
15774 32 | lábait, az összepengetett sarkantyúkkal, azt mondá neki mosolyogva:~–
15775 17 | válltaszítások; taps, lábdobbantás, sarkantyúpengetés, mind egyszerre, mintha
15776 44 | majd adunk mi láncot is, sarkantyút is. Hozza elő, Janosics!~
15777 19 | állomásnyira eső faluban lakott; a sárkányok egy óra alatt odarepíték
15778 10 | köpve annak a két piros, sarkas, csatos cipője közé, azt
15779 19 | mérgesen, s aztán ököllel, sarokkal döngette az ajtót, hogy
15780 22 | csak” erdélyi nemesek, meg Sáronberki Keők, akik „dubitatus” nemesek.
15781 8 | hogy amióta én ezt a télen sáros, nyáron poros világot járom,
15782 4 | luto imposuerant”. Sarat sárra rakának. Csak másnap keltek
15783 35 | a bölcsesség; az otromba sártömeg fél annak a közeledtétől,
15784 21 | hogy tisztítsa ki az úti sártól, azt mondta neki a Böske:~–
15785 2 | keverve a trágyában cserzett sarubőr bűzével, meg a kilehelt
15786 4 | keskeny töltés, ami egy sárvíz-rét csatornáját rekesztette
15787 43 | ott a nagy bolond fekete sas, onnan ki nem veheti őt
15788 9 | segíthet rajta; jön jégeső, jön sáska, jön fagy, jön árvíz: hát
15789 23 | össze van tépve, mintha sasokkal vaskodtak volna, betört
15790 5 | a nyeregben; barna képű, sasszemű, kondor fekete hajú legény,
15791 24 | értelmében szerzett magának satisfactiót! Hoc est rectum. – Tessék
15792 55 | neki engedve, hogy szedje a sátorfát, s szökjék, amerre lát.~
15793 23 | csak vigye haza Ázsiába.~A sátorváros, a ponyvatábor a csizmadiák
15794 6 | nótárius vézna, szikár ember; savószínű, gyér bajuszának a szálait
15795 42 | nagybajuszú magyarok ezzel a „schabernak”-kal magát a császárt is
15796 43 | ember köteleztetik: „Das schädliche Ungeziefer von Spatzen überall
15797 43 | Natur,~Wak auf, wak auf, du schlummernde Flur.~Ezt már Plötzlich
15798 36 | Azután a városkaput őrző Schneiderrundellt a szabócéhnek kellett volna
15799 18 | megnehezíti azt neki. A Schulchan Aruch törvényei egész pszichológiai
15800 41 | dolgozgatni. Az utolsó „schustermatsch” után aztán a tudós búcsút
15801 18 | kötve a hátul kapott nehéz seb miatt, s a lábai kissé inogtak.
15802 5 | kell neked most olyan nagy sebbel-lobbal tíz arany? Talán bizony
15803 48 | lába alá taposta; minden sebe feltört, a meggázolt papiros
15804 48 | gyógyulni a rajtuk esett sebeknek.~Bántotta aztán az a gondolat,
15805 51 | hogy a beteget halálra sebesíté.~Mikor erről meggyőződött,
15806 45 | hogy a nehéz vas fel ne sebesítse.~De a porkoláb elkergette
15807 51 | Rögtön futottak orvosért, sebészért.~A sebész hamarább érkezett,
15808 51 | kétségbeesetten, ott hagyta a sebészi eszközeit, s maga rohant
15809 25 | gyógyulni. Hanem a derék sebészt, aki segített rajta, csakugyan
15810 39 | napbarnította arca keresztül-kasul sebhegedésekkel, s két olyan hatalmas bajusz
15811 31 | volt ütve, s a pofája tele sebhelyekkel, a bal szemöldöke erősen
15812 25 | ajtaján – a pilisi járás seborvosa. A nevét is följegyezte
15813 37 | Ráby Mátyás. Az urak nagy sebten utánaküldték a currenst,
15814 41 | úrnak egy új tollat.~Az öreg secretárius aztán adott neki egy csinálatlan
15815 44 | bebizonittatic, hogi megh az XVIII-ik seculumban anno Domini iss tevrteennec
15816 48 | kell a számára előhozni! – secundált neki Laskóy úr. – Hol vannak
15817 20 | nézve majd megegyeznek a secundáns urak. Hanem az időre nézve
15818 20 | teremt le engem, akkor a secundánsaim azt fogják neki mondani: „
15819 20 | szíveskedjék az úr megjelenni a secundánsaival a zsámbéki romtemplomnál,
15820 20 | készen voltak vele, a másik secundánsnak valami jutott eszébe.~–
15821 20 | az egyiket választhatod secundánsodnak; Sterneck Guidó főhadnagy
15822 16 | ideteremtsék kendtek. Nec secus facturi! No, mármost gyerünk
15823 21 | reprezentáltatta magát.~A sedriában ismét Laskóy mint legvénebb
15824 22 | személyes ellenségem, a sedriához, ahol Gyöngyöm Miska helyett
15825 33 | aztán a Petray szolgabíró a sedriák végeztével hazafelé utazott
15826 35 | aki pörében elnökölt a sedrián, Petray, a főfiskus és Margari,
15827 18 | törvényszéktől, hogy az a két rossz ségec ilyen csúnya lármát csinált
15828 20 | Tölsünk újra – monda az egyik segéd, s megtöltötték újra mind
15829 20 | kettőnk közül egyik az ő segéde lesz.~Kis idő múlva azonban
15830 35 | félelmes ember kikiáltott a segédei után, hogy hozzák már a
15831 20 | neki mosdóvizet. Azzal a segédeivel lóra ült, és elporoszkált.~
15832 18 | vádlott, akinek én hivatalból segédkezet nem nyújthatok, hogy innen
15833 24 | vitézi keresztjeit – még úgy segéljen, a diaetába is beviszik
15834 23 | volna sikere, ha a bicskei segélycsapatok idején meg nem érkeznek.
15835 12 | dolognak. Számíthatsz a segélyemre. A vármegyei urak, ha renitenskednek,
15836 25 | Pest városában orvos, aki segélyt nyújtson neki.~Huszonnégy
15837 7 | hogy ezen a bajon utólag segíteni fog. De úgy, hogy mégse
15838 14 | ő küldetését elő kellene segítenie, elárulja őt az ellenségeinek,
15839 49 | sótlan a kenyere. Tán azon segítettek? Nem volt éhes, nem nyúlt
15840 37 | közé, a leányköntös dudorai segítették azt eltakarni.~– No, hát
15841 18 | megesküdtesse.~– Én, édes fiaim, nem segíthetek rajtatok – monda a táblabíró
15842 45 | tudott.~A két kezével nem segíthetett magán, mert az keresztbe
15843 32 | gavallérosan. Ez az ember segíthetne az ő dolgán. Hisz ennek
15844 26 | Hiszen ezen nagyon könnyen segíthetünk. El kell dugni ezt a ládát
15845 26 | izbégi híveid ezúttal neked segítségedre nem lesznek. A többi pedig
15846 36 | elszökni. Távozzanak, vagy segítségért kiáltok.~Erre aztán handzsáraikat
15847 8 | ellenségeket talál, ahol segítséget várt is; rászedik, hamis
15848 44 | világosan kiderül rá: ördögi segítséggel és boszorkány mesteri praktikával
15849 19 | Ráby.~– No, megállj. Ezen segítünk, ha csak ez kell. Itt hever
15850 13 | uram csak nem ment panaszra sehova a rajta elkövetett megbántás
15851 18 | lehetnél tanúja. Mert azt jól sejtetted, hogy amint Rotheisel Ábrahám
15852 34 | és consortesei még nem is sejtették, hogy honnan fáznak. Egy
15853 22 | meggörbült meggyfa pipaszárú selmeci cseréppipát tömögetve a
15854 12 | grófok, ezüstöt a bárók, selyemcafrangot a nemesek, szalagot a színészek,
15855 10 | azt a vékony, láthatatlan selyemfonalat, amit a nagy Ismeretlen
15856 7 | meggyszín bársonypuliderben selyemharisnyában, csatos cipőkben s az oldalán
15857 21 | nélkül; azért eltakarta a selyemkendőjével az arcát, hanem a másiknak
15858 12 | a két ujjával Rábynak a selyemmellényét, s azt hevesen megrázva,
15859 32 | negyedik ágyat tisztába húzták, selyempaplant is adtak hozzá, s a porkoláb
15860 44 | magyar ruha volt rajta, selyemposztóbul, nyusztprémmel, arra éppen
15861 28 | összeölelgették. A szép selyemruhái megköszönték azt nagyon.~–
15862 45 | huszonöt fontos vasat egy szép selyemruhás ifjú úrnak a lábára.~S ilyen
15863 36 | színű; szakadozott ócska selyemszárdutban, kopott bársonypuliderben,
15864 10 | a szöszke len szálainak selyemvékony fonállá eregetését. Amellett
15865 41 | más, mint „de jó okos”. Semiramis az világosan „szemérmes”,
15866 14 | az nem került senkinek semmibe. Ami pedig a toalettemet
15867 1 | támadt egy vakmerő ember a semmiből. – Ez volt a Rab Ráby. Nemesi
15868 13 | hozzá ne merjen a szolgáló semmihez nyúlni, amit ajándékba hoztak;
15869 43 | jelszót.~A bécsi biztos semmiképp sem ismerte ezt a német
15870 43 | börtönből kitört gonosztevőt, a semmirekellő gézengúzt! – igazítá helyre
15871 30 | elhagyott, megszégyenített! A semmirevaló gézengúz.~A leány a két
15872 26 | Avakumovics uram nem tudott már semmiről, amit őneki hajdanában beszélt.
15873 38 | higgyen senkinek, ne féljen semmitől, az életet pedig egy gombostű
15874 3 | Viseletében nem alkalmazkodik senkihez. Akármilyen tekintetes urak
15875 3 | Szereti a pénzt, és nincs senkije, akire hagyja. Folytonos
15876 26 | azt tanácsolta neki, hogy senkin se kereskedjék a megmérgeztetése
15877 30 | lásd az ablakodból utcát seperni az alávalót?~Erre a szóra
15878 6 | törvényszék, királyi tábla, septemviratus, királyi kamara és udvari
15879 51 | az „utolsó” toalett.~Nem séramóráztak vele. Azonnal vitték a törvényszék
15880 35 | Harminenegyedik fejezet~(Egi seregeeli madaarnac, ees egi kiss
15881 10 | ökölnyi kis emberke. Nálunk „seregélynek” híják. Ott volt a falon,
15882 23 | nem állták útját a támadó seregnek.~Hanem aztán a Budai utca
15883 40 | hogy megverte a mi saját seregünket Karánsebesnél: a mi tulajdon
15884 21 | a megcsalatás s minden sérelmek ellenében ez a béna tehetetlenség –
15885 20 | a kettőnk közt fennforgó sérelmet, s annyival inkább meg fog
15886 23 | irgalmatlanul dobolta a rohamra serkentőt, és szájjal is buzdítá a
15887 31 | mosdatlan szitkoktul, ahogy sérté az érthetetlen imahadarás.
15888 15 | Bátyám, kikérek minden sértegetést, ő nekem jegyesem.~– Hiszen
15889 15 | nekem jegyesem.~– Hiszen nem sértem én meg a kisasszonyt, de
15890 3 | nevetve: „Ott az ötödik sertés!”, melyre az illető rubrum
15891 25 | kukorica felvehesse magát, s a sertések a nagy hőségtől torokgyíkot
15892 25 | a markomba nyomott.~Nem sertéskereskedő volt az, se nem csizmadiamester;
15893 25 | azt sejtette Ráby, hogy sertéskereskedőhöz van szerencséje.~– Nohát,
15894 36 | megpihentek vele. Útitársai sertéskereskedőknek adták ki magukat, s ő az
15895 23 | ménesek, bivalygulyák, sertéskondák s azok között alkudozó,
15896 51 | ahhoz, aki csak őt magát sértette meg – modorában, külsejében
15897 12 | ez tragikus dolog, mélyen sérti az alattvalók érzületét.~
15898 54 | Csípjétek fel, legények! Aztán „sertifurti” ki vele!~Azzal négyen kezénél-lábánál
15899 46 | varrja be a vasbékókat; ne sértsék annyira a lábait.~Ez volt
15900 3 | font marhahús, ~4 süldő sertvés,~107 pár apró baromfi, pulyka,
15901 6 | érti a törvényt, hogy egy sessio után nem kell többet fizetni
15902 16 | hallgattak rá, vége lett a sessiónak, minden ember szaladt ki
15903 31 | pietista volt.~Amint a sétából visszakísérték a szobába,
15904 14 | okos kutya, középen fogva a sétabotot, nagy készséggel vezeté
15905 17 | Itt a jutalma a tegnapi sétafikálásnak a bécsi urasággal.” Azzal
15906 25 | Ráby is utánacsinált.~A sétálás közben aztán elértek a „
15907 25 | ilyenkor, arrafelé vette volna sétálását. Ott még abban az időben
15908 25 | érezte magát. Eközben tovább sétálgattak a városliget tekervényes
15909 5 | faképnél. Azt mondta, hogy vagy sétálj utána gyalog a stációig,
15910 12 | hogy a szobában alá s fel sétáljon; Ráby együtt tette meg vele
15911 14 | számára megszab: kalap, sétapálca, hajfodrozat, nyakmásli;
15912 12 | együtt tette meg vele a sétát, az ajtótól az ablakig,
15913 34 | poharába vizet töltött s addig settenkedett körülötte, nagyokat fohászkodva,
15914 54 | aztán odaadá a szögleten settenkedő veres fiúnak.~– Osztán szaladj!~
15915 2 | tres, quatuor, quinque, sex”, mintha csak zongoraskála
15916 6 | kee fejéhez? Hátha még a „sexagesima” is hozzájön, amiről már
15917 6 | lovát, mennyit ér? Aztán a sexagesimát is lefizetheti kee!~A jámbor
15918 46 | szándékozik kimozdulni… Habeat sibi!…~Nohát! Őexcellenciája
15919 19 | nekem békét! Én nem vagyok sicarius. Én szolgabíró vagyok. Törvényes
15920 43 | kölcsönösen megegyeztek, hogy Siciliát valamikor a székelyek népesítették
15921 55 | találta a tábornokot.~– Ne siess, testvér! Van idő. Mindjárt
15922 30 | megparancsolja, hogy azonnal siessek el excellenciádhoz, és tudassam
15923 1 | is kívánta a közjó, hogy siessenek a perbefejezéssel. A hosszú
15924 55 | egész diadalelőérzettel sietne a császári várlak felé,
15925 42 | fogja meghallgatni.~Ezért sietnek a szegény prücskök is a
15926 30 | De most nincs időnk rá, sietnünk kell lóhalálában a stafétával
15927 53 | odaveté magát az ablak felé siető Tárhalmy lábaihoz.~– Uraim!
15928 51 | nélkül nem volt ez a nagy sietség a Rab Ráby dolgaival.~Mi
15929 15 | volna.~Az ellenmondás csak sietteté elhatározását.~Aztán meg
15930 41 | a tisztelt olvasó, mint „signum sternutationis”-t) excellenciád
15931 4 | az úr, akkor a bona fides signumául adjon nekem egy tincset
15932 54 | Másodmagával jött. Az a vörös hajú siheder a legkisebb fia volt. Azt
15933 5 | árnyékokat vetett végig a sík mezőn. Egy kerek erdő szélében
15934 35 | a nagy kolossz tenyerébe sikamlott, s aztán két hátulsó lábára
15935 1 | tömődött ház, melynek szűk sikátorát úgy hítták, hogy Zsidó utca.
15936 44 | szentül várják önök védelmük sikerét a hatalommal szemben, oly
15937 16 | ábécéhez, ennyi furfang, sikkasztás, csalás és természetes butaság
15938 35 | bocsáttassék, s a sérelmes sikkasztási ügy az ő vádja alapján befejeztessék.~
15939 55 | százötvenezer forintnyi sikkasztást követett el. Ezt ön adatokkal
15940 41 | reményem volt excellenciádat a siklósi tusculanumban tisztelhetni.~–
15941 22 | le a fegyvert a „majtényi síkon”, hazahozta magával, keresztültörve
15942 44 | bolondokkal, a derék emberek a silányakkal, a szentek az ördögökkel
15943 16 | Ráby ide küldetett, egész simán ment. A helytartóság utasította
15944 11 | sűrű szürke haja hátrafelé simítva; de nem copfba fonva, hanem
15945 19 | elégtételt tőlem, úgy lelőlek simpliciter, mint egy utamba tévedt
15946 47 | azt, hogy amit Ráby úrtól sincerizálás közben meghallott, azt felhasználva
15947 5 | amit a kisasszony előtt sincerment detegálok. A múlt héten
15948 37 | büntetlenül véthetett a singularis ellen.~No, vége lett egyszerre
15949 9 | dinnyeérés idején két nagy sinkorán őrizte a kertjét, s az ő
15950 10 | házában, a magyar szabadság Sion-hegyén, azt a szót intézni egy
15951 15 | János feltolta egy kicsit a sipkája ernyőjét a homlokáról, s
15952 55 | hogy no, most leborítja a sipkájával, huss! Megint a másik fára
15953 23 | magas süvegével, piros sipkás szerbek, egy-egy turbános
15954 44 | asszesszor kérdőre fogta elébb Sipost.~– Kend volt a strázsa Rab
15955 44 | volt szüksége okulni társa siralmas példájából; ő még Ál-Kurovics
15956 54 | négy hajdúval a Rab Ráby siralomházába.~Rab Ráby csak alig ocsúdott
15957 51 | amelyik be volt fűtve. Az volt siralomháznak elkészítve. Az asztalra
15958 18 | törvényszék előtt, gyász és siralomnap az egész községre nézve.
15959 16 | látvány volt, amint görcsös sírások között szorítá át visszatérő
15960 55 | hirtelen meghalt.~Ez is a sírba vitte a Rábynak tett ígéretét.~
15961 12 | ott költötte azt el egy sírhalmon, a nép szeme láttára, estére
15962 32 | kedves cimborájával mind a sírig – mind az akasztófáig! Utoljára
15963 12 | nagyravágyásból” drámája alatt hogy sírják tele zsebkendőiket a szép
15964 21 | erre elkezdett keservesen sírni, s a kezeit tördelte, a
15965 19 | vajon mikor az ember egy síró feleséget hagy otthon, útra
15966 18 | kulcslyukára tették a szájukat, úgy sírtak az ajtón keresztül.~Laskóy
15967 15 | tartott tanácsot, de magával a sisakos Minervával is, s mindenképpen
15968 20 | az egyik golyó a kapitány sisaktaraját fúrta keresztül, a másik
15969 41 | protestáló, informáló, supplicáló siserahadat végighallgatni, azokat mind
15970 21 | Gyilkosok! Zsiványok! – sivalkodék a Böske.~– Nem hallgatsz? –
15971 15 | ernyőjét a homlokáról, s ekként sivalkodott a leánykérő fülébe:~– Tud-e
15972 44 | Ráby búcsúzhatott már a skalpjától.~Annyi lélekerővel bírt,
15973 23 | kéményből kifelé, mint a skatulyából kiugró kis ördög. Úgy kellett
15974 10 | varróasztalon még ott voltak a cifra skatulyák, amiket ő készített patvarista
15975 30 | egyszerre rátalált a maga skorpiófészkére, a dacos fő aláhanyatlott,
15976 30 | megtalálta börtönének legkínzóbb skorpióit.~
15977 30 | titkot: az lesz az úrnak a skorpiója, aki éjjel-nappal marja
15978 30 | én itt az úrnak ahelyett skorpiókat. Hát nem találja ki az úr,
15979 24 | besósítsa, hogy aztán a tengeri só még az egyedüli kincses
15980 24 | egyedüli kincses ládánkat, a sóbányát is tönkrenyomorítsa. Dejsz
15981 15 | le rola!”– ees meeg iss socac wadnac akkic felmaaznac
15982 10 | mondott, hogy „Valóságos Sodoma és Gomora!”~Az öreg tudott
15983 5 | gavallérosan, s kétfelé sodorintva a bajuszát, miután leemelte
15984 17 | Fruzsinka asszony ki is jött a sodrából e szóra.~– De elvégre is
15985 35 | udvarra nyílt, s vasráccsal és sodronnyal volt elzárva.~Ekkor aztán
15986 37 | ami a gerendárul lelógó sodronyra van felakasztva bádogtartójában.
15987 23 | hamarább a hosszú asztalt a söntés mellett. Mert van ott több
15988 28 | hogy melyik menjen udvart söpörni; kik hordjanak vizet.~Ketten
15989 37 | asztalra:~Borom is van, söröm is van,~Héj! Kökényszemű
15990 30 | becsapták rá az ajtót, ez a sötétség, ez a némaság a fejére szakadt,
15991 18 | megmentse? Ez mert nekiugrani a sötétségnek, s én, aki látok, ne merjek
15992 11 | készült, csípőtől combtövig sötétzöld volt, azon alul a csizmaszárig
15993 1 | árok, sárral tapasztott sövénykerítéssel. A Józsefvárosnak akkor
15994 34 | unokaöccsét.~– Hát arról a szegény sógorról mit hallott a nemzetes úr?
15995 19 | tudnám, hogy hová mehetett – sóhajta fel Ráby.~– No, megállj.
15996 41 | Hála légyen a papnak! – sóhajtá fel a szegény megnyomorgatott
15997 31 | éj csendjében tudott egy sóhajtást küldeni fel ahhoz a Mindenhatóhoz,
15998 6 | esküdt pógárok „Ejh! Ejh!” sóhajtozásai tanúsíták, hogy sokallják
15999 27 | Ráby, dölyfös jókedvvel. – Sohse kérj éntőlem bocsánatot,
16000 40 | következett. A kisleánynak sok-sok végiggondolnivalója volt.~
16001 6 | sóhajtozásai tanúsíták, hogy sokallják a budget-et. „Muszáj volt!”
16002 7 | marék aranyat ér! Én nem sokallom érte. Az úrfi meg hasznát
16003 39 | leghátul maradt a futamodó sokaságbul, az ölében cepelt egy kis
16004 11 | ország színe-java parancsol a sokaságnak, ezentúl a sokaság parancsoljon
16005 13 | hálálkodni, kézcsókolni. Soknak a háza még most is fedetlen
16006 38 | van a hansági bozótban. Sokra is vitte rövid idő alatt.
16007 28 | egyik pofájából elővett egy sokrét összehajtogatott cédulát,
16008 22 | hallhatta, hogy a kacagásnak sokszorozott visszhangja is van az udvaron
16009 2 | betöltéséről van szó, hanem hogy a „solidus” is legyen. Amiért is nemegyszer,
16010 7 | a registrator, azután a sollicitator, azután az ágens, azután
16011 52 | határszéli lankásokból egész a solti határig kiterjeszté, s nemcsak
16012 21 | istálló?~– Hát mert „raptor solvat decem juvencos”. A nőrabló
16013 19 | evaginans medium homagium solvet.” (Aki másra kardot húz,
16014 42 | érni!”~„Fel, férfiindulat sólyomszárnyra! Mutasd meg, hogy el tudod
16015 14 | tartotta meg. Ketten-hárman ott somfordáltak eleinte a zongora körül,
16016 4 | Gyöngyöm Miska pedig ezúttal Somogy vármegyében vagyon. Azt
16017 35 | megtanult kérni. Közelebb sompolygott hozzá. Egész a lábáig. Látta,
16018 12 | históriája valósággal hasonlít a „Soncha barlangja, oder die vierzig
16019 5 | nélkül útra nem indul. Van sonka meg jó szentendrei rácürmös,
16020 5 | Hát bizonyosan abbul a sonkábul evett valaki, amelyik már
16021 5 | neméhez a vigasztalódásnak. A sonkának is csak a fele volt meg
16022 7 | bizony egy kis szalonnát, sonkát is, amit Ábrahám csak elvitt
16023 21 | megdermedve.~– Az átkozottak! – sopánkodék Böske. – Bizonyosan zsirban
16024 21 | bekergette az udvarból a sopánkodó cselédet a házba, s azt
16025 48 | élted világában. Ugyan mit sopánkodol te a rác pópán, ki már meghalt?
16026 7 | alig hozta be a kenyérre, sóra valót.~Hanem az Ábrahám
16027 24 | Pestet a kereskedővárosok sorába emelni. Kész a plánuma egy
16028 23 | csizmadiák és szűrszabók soraival kezdődik, azután jön az
16029 50 | múlt éjjeli rémség.~Sűrű sorakozó lépések hangzottak a felső
16030 6 | darabjával; egymás mellé sorakozva, hadi rendben, mint a katonák.
16031 7 | meg az Ábrahám, e rövid sorokban: „Fölséges császár. Engem
16032 36 | köténnyel; a nyakán üveggyöngy sorokkal.~Ezért volt a tegnapi simára
16033 50 | hallotta, hogy pattognak a sorokra szedett verseknek a rímei.~
16034 44 | kihallgatószobába.~– Aha! Hahhó! Vivát Soroksár! Megérkezett – nagyságos
16035 55 | példány a ritkaságok közé sorolható.~Azt mondja az emlékirat
16036 22 | velencei nemesek hadnagya a soros: Nemes Kadarcsi Keő István
16037 20 | mondták, hogy beleegyeznek a sorrend változtatásába. S miután
16038 2 | a prefektus, ki az ügyek sorrendjét válogatta elő a conceptusból,
16039 32 | ezalatt volt ideje a maga sorsa fölött elgondolkozni.~Milyen
16040 10 | volt Ráby Mátyás a maga sorsához, mely számára egy ilyen
16041 9 | plebs contribuens elnyomott sorsán segíts általa. Hej, pedig
16042 15 | elkergetni nem. S ehhez a sorshoz, ehhez a nyugtalan kedélyhez
16043 39 | partra. Hát persze, hogy nagy sorskedvezmény volt ez rá nézve, mert ha
16044 55 | szabadsághős vagy; részt veszünk sorsodban, s mindenben elősegítünk. –
16045 15 | hogy dicsőségteljes. Az én sorsomat csak az oszthatja meg velem,
16046 41(6)| sóval egyél, csak a retket sótalanul fald!”~
|