Fejezet
1 I | székely havasok.~Itt ül most is az odaliszk1 a lágy fűbe
2 I | s férje és egyetlen fia most ott harcolnak azon haza
3 I | atyánkat pedig elfogták, s most tatár uraságnál van rabláncon,
4 I | többen szeretik a dalt, s most igazán is adnak pénzt? Mi
5 I | Álmodtátok ti ez alakot, s most azt hiszitek, hogy láttátok.~-
6 I | fának az orrommal, hogy most is félreáll tőle.~- Vagy
7 II | szólt az oláh kalauz -, most aztán imádkozzatok, mert
8 II | el kellett annak tévedni, most magunk indultunk el vele.~-
9 II | szerint. Nőd pedig, anyánk, most is emlékezik rád - a túlvilágon.~
10 II | nincs segélyünkre küldve, most is koldulunk talán; ő küldözött,
11 II | vezére voltál társaidnak, most vezesd a hozzád hasonlókat!”
12 II | térdepelő gyermekre mutatott. - Most végy búcsút gyermekeidtől,
13 III | vontatták a hajókat.~Éppen most is gabonát csépeltet rabszolgáival
14 III | született nagy szívesség miatt most nagy áldozatot követ el,
15 III | jámbor seraskier, látom, most is mind munkában vannak,
16 III | későbben megtudandjuk, de most el kell őt egy időre hagynunk,
17 IV | erdejében felszedte a vackort, s most egyszerre csak elkezdett
18 IV | fiaim, nem olvashatok én most, mert sötét van már, s fáklya
19 V | szép legény volt, kivált most, hogy a száját mind betintázta
20 V | kifosztották, ha kezökbe került.~Most aztán elöl tűz, hátul víz!~
21 V | semmit össze, mert az már most mind az övé, s csak neki
22 V | aláíratták, s ennek következtében most egymást kölcsönösen kiszórva
23 VI | kiálta a fejedelem. - Most házasodott meg szegény,
24 VI | Nem tesz semmit. Kaptam most egy kis pénzt hazulról.
25 VI | szétszakad; ha elmennék most, megőszülve térnék vissza.~-
26 VI | kihozatni a témájából.~- Éppen most hallom, hogy Pérában a dögvész
27 VII | keresztyének romlásának most sem vagy óhajtója, s ennélfogva
28 VII | fejében ígértem, ötezret most mindjárt átvehetsz ispánaimtól,
29 VII | elkeserítik a hamis tanúk, hogy most éppen nem enged magához
30 VII | meglepetve tekinte a fiúra, ki most is azt gondolá, hogy Erdélyben
31 VII | szabadok fognak lenni.~- Most távozzál, amerre jöttél:
32 VII | esküdtél az már teljesült; most nincs többé okod, hogy nődet
33 VII | engedje meg neki, hogy amit most érez, az is csak álomlátás
34 VII | az ágya oszlopába, hogy most már igazán felébredt, de
35 VII | látá, hogy a keresett fej most is ott áll a törzsökén a
36 VII | Megbocsátasz, jószívű basa, ha most nem olvasom még el a fermánt,
37 VII | körülményen, hogy e szigorú férfi most oly engedékeny, úgy engedi
38 VII | mint égő tűzpillangók.~- Most már láthatsz: - szólt Kucsuk,
39 VII | vendégsereg közepébe...~- Most hozzátok elé a kétszarvú
40 VII | jól megfojtogatott miatta. Most előhozattam az állatot rejtekéből. -
41 VII | fejemet a nyakamról; de most mást mondok; én elbocsátom
42 VII | előtt az ő szavait fogadták, most őt ragadják meg, s viszik
43 VII | kerülje ki Brassót, mert ott most a dögvész dühöng; de Paskó
44 VII | elhalmozni, vagy tán fekszik most is betegen, s a viszontlátás
45 VII | hetedhét országra szól, még tán most sincs vége a dínomdánomnak.
46 VIII| felebaráti érzelmet szívében, most már azt kívánta, hogy bár
47 VIII| Igaz biz az - monda János, most az egyszer nagyon felsülve.~
48 VIII| Sohasem volt olyan szép, mint most.~- Szólj és ne kérdezz;
49 VIII| szemben is. - Azt gondolta, most is a török szultán előtt
50 VIII| mint néhány ezer tallér... Most jut eszembe: nem izent valamit
51 VIII| az útban ne ebédelj: ha most elindulsz, őt is éppen asztalnál
52 VIII| felkérte a fejedelemtől. Most azonban a fogságban nyomorultul
53 VIII| máskor őt szokta illetni, most magasabb rangú egyéniség
54 VIII| amit ő mind nem értett.~Most az egyszer azonban nagy
55 IX | köszönni is némán szokott, s most beszédet kell majd előttük
56 IX | hálateljesen szorongatók, s kit most láncokkal terhelten látván
57 IX | Méltóságos uraim. Én most jöttem messze földről haza.
58 X | már régen eljöttem tőle, s most már úrnál szolgálok.~- No,
59 X | egészségére, bátya! Kóstoljuk meg most ezt is.~János látva, hogy
60 X | nézd! a ravasz olaszát! most meg már a hágcsót is kirúgja
61 X | hágcsójával. Hogy jövünk le már most?~- Én ki nem találom, szolgám.~-
62 X | az idegen férfi keblén, s most már annak vonásait is jól
63 XI | elhaltak; ezek pedig, kik most előjöttek, az ő ellenségei
64 XI | hívatá a tanács elé.~Azok most harmadmagokkal jöttek. A
65 XI | utasok reszketve beszélnek. Most látjátok, miért kell nekem
66 XI | Íme e férfiú itt, ki most kegyelmed előtt térdel,
67 XI | azon idő óta vadászkését; most, midőn meglátta azon embert,
|