Fejezet

 1 VI  |      izenetet hozta vissza vitézlő Paskó Kristóf uram a portától,
 2 VI  |     Megteszi azt egyszer a hazáért Paskó uram.~Az érdeklett lesüté
 3 VI  |       életét. Én ugyan nem küldöm.~Paskó felemelé szép, becsületes
 4 VI  |            fél.~- Ember kegyelmed, Paskó uram! - szólt közbe Teleki,
 5 VI  |            ha én meghalok; - szólt Paskó, különösen mosolyogva.~-
 6 VI  |         uram; - szólt mentegetőzve Paskó; - inkább majd abból a pénzből
 7 VI  |          felugrott székéről.~- No, Paskó uram, kegyelmed ritka ember.
 8 VI  |           özvegyasszonyt vett nőül Paskó Kristóf: ennyit tudunk már
 9 VI  |          fentebbi beszélgetés után Paskó már odahaza van, s alig
10 VI  |          és János, az öreg szolga.~Paskó irományait szedi rendbe.
11 VI  |            kérlelő, bánatos hangon Paskó nejéhez fordulva.~A szép
12 VI  |             igazad van; - sóhajtja Paskó, s tovább rakosgált; később
13 VI  |          jól, édes lelkem: - szólt Paskó szelíden. - Hisz én nem
14 VI  |      élességet engedve meg magának Paskó; mire Berta asszony dacosan
15 VI  |        Lelkem, édes szívem - szólt Paskó, s a könny csaknem kicsordult
16 VI  |           aki a lelkére vigyázzon.~Paskó meghallott valamit a monológból,
17 VI  |            kiálta rá haragba hozva Paskó.~- No, hát tessék kettévágni, -
18 VI  | leggyöngébb asszony is kiállhatja.~Paskó erre már nem tudott mit
19 VI  |       volnának rossz asszonyokkal.~Paskó látszólag fel volt indulva,
20 VI  |         kend? - kiált rá bosszúsan Paskó.~- Ahol van ni! Már sóhajtanom
21 VI  |          fojtogatta a bőrzsákokat, Paskó pedig írásokat hasogatott
22 VI  |       minden apropos nélkül János.~Paskó azt gondolta, hogy más tárgyra
23 VI  |      rivalla rá egészen felindulva Paskó. - Én megtiltok kendnek
24 VI  |         családnak baját és örömét. Paskó pedig, midőn egyedül maradt,
25 VII |     árulásnak.~A fejedelem követe, Paskó Kristóf, éppen akkor nyert
26 VII |          most a dögvész dühöng; de Paskó nem sokat hallgatott az
27 VII |          fokost öreg - szólt közbe Paskó csitítva, s a körülállókhoz
28 VII |        körben sűrűen körülkarózták Paskó szekerét.~- Hát mit cselekszenek
29 VII |            odavivé az urához, mire Paskó egy félkoronás tallért adott
30 VII |    megszabadult volna tőle a ház.)~Paskó restellte, hogy szolgája
31 VII |             egy emberre, aki éppen Paskó helységében lakott, s odament
32 VII |         kellett fölkeresni, s mint Paskó előre látta, vele együtt
33 VII |           hajtatott a megszabadult Paskó előre. A mellé adott hadnagy
34 VIII|        megbúsulnak rajtunk itthon!~Paskó mosolygott.~- Hát csak nem
35 VIII|        lefutott elé, úgy, ahogy őt Paskó képzelé magának: frissen,
36 VIII|   megtetszettek.~- Édesem, - szólt Paskó, ki lelkének azon egyetlen
37 VIII|          Úgy van, - szólt szárazon Paskó, s azzal felkölt neje mellől,
38 VIII|           olyankor kedvetlen vagy.~Paskó erre elővonta zsebéből nagy
39 VIII|          jókor jön ha nem siet is.~Paskó mentegetőzni akart.~- Nem
40 VIII|            óh, ezt nem érdemeltem.~Paskó, látván, hogy neje elszomorodott, -
41 VIII|           soha: Pozsgai Ferenc.~Ha Paskó e pillanatban felesége arcára
42 VIII|            Félóra múlva útban volt Paskó. Valami nyugtalanságot vitt
43 VIII|        magával.~- Adja át kardját, Paskó Kristóf uram... - szólt
44 VIII|       Holnap kihallgatást nyerend.~Paskó felemelé méltóságteljesen
45 IX  |            a szegény szerencsétlen Paskó Kristófért.~- Öreg, egy
46 IX  |        bilincseit meg ne csókolja.~Paskó távozást intett neki, s
47 IX  |            Uram, kegyelmed vitézlő Paskó Kristóf, kinek kezeit pár
48 IX  |         hallgatom vádamat - mondta Paskó -; lelkem tiszta minden
49 IX  |       kevesebb; mint - hazaárulás.~Paskó arca felhevült e szóra.~-
50 IX  |    kegyelmed körül mindeneket tud!~Paskó szédülni érzé agyát e vádakra.
51 IX  |               Bizonyára - folytatá Paskó -; ha méltóságtok elfogadná
52 IX  |        Uraim, méltóságtok! - szólt Paskó mindig bátrabb hangon. Én
53 IX  |          düh és harag tekintetével Paskó és az öreg szolga.~Az ajtó
54 IX  |    belépett rajta, - Berta volt, - Paskó neje...~- Itt áll a tanú
55 IX  |         reszketeg hangon Teleki.11~Paskó eltántorult állóhelyéből;
56 X   |            a véres acélt.~- E kard Paskó Kristóf kardja; én e karddal
57 X   |      kardja; én e karddal megöltem Paskó Kristóf hűtlen nejét!~S
58 XI  |       kaptam róla. A bebörtönözött Paskó Kristóf öreg szolgája a
59 XI  |       határozatainkat.~- „Elsőben: Paskó Kristóf nejének gyilkosa
60 XI  |        felmentetik...”~„Másodszor: Paskó Kristóf, akit hűtelen neje
61 XI  |          valóban jól tevé, mert ha Paskó arcát látta volna azon pillanatban,
62 XI  |     közepett a guta ütötte meg...~~Paskó Kristóf sohasem ment Törökországba