Fejezet
1 I | tűnnek elő a székely havasok.~Itt ül most is az odaliszk1
2 I | biztatólag.~- Azon búsulok, hogy itt maradtunk - felelt a fiú
3 I | tudott valami emlékezetest: „itt ebben a kőben bukott el
4 I | Ljubu, derék egy pár voltak; itt akasztatta fel azt a harminc
5 I | szurokpogácsával megölt. Itt nyomta agyon a terhes szekér
6 I | a zsiványok öt dénárért. Itt volt ezer esztendő előtt
7 I | milyen az? Mit csinál az itt?~- Tudom is én, hogy mit
8 I | Katalin elkacagta magát.~- No itt nincs több gyerek, csak
9 I | még akkor sem.~- Akkor itt maradsz kardos, 3 mert mi
10 II | legmélyebb helyére érnek, itt egy roppant kődarab zárja
11 II | aztán imádkozzatok, mert ha itt kap el bennünket a gonosz,
12 II | a kalauz, intve őket:~- Itt azután elhallgassatok egészen,
13 II | fiához fordult:~- Hol jártok itt? Miért jöttetek ki Erdélyből?~-
14 II | apám. Ha e derék hölgy itt, ki mellettünk áll, Istentől
15 II | erősebben rabbá tesz, ami itt homlokomon van...~Katalin
16 II | zúgolódom. Mi vártunk évekig, s itt vesztünk a várakozásban,
17 II | ezen vadonba bocsáta el: „itt fogsz lakni, s innen ki
18 II | és légy anyjok nekik, én itt csendes elmerengésben élni
19 II | határozva a magasban, hogy itt haljak meg e völgyben, mint
20 III | asszony, meddig maradsz itt?~- Tőled függ, hogy rövidebb,
21 III | Legyen meg, amit kívántál. Itt látsz egy csoport rabszolgát,
22 III | vezért a perzsa király. 6 S itt fog állani a kertemben,
23 III | Tálán éppen ezek, akik itt előttem állnak, óh, akkor
24 V | mondogatják egymásnak - itt ugyan ellakhatik az ember,
25 V | kezevonásával, még a tintapecsét is itt van, ahogy elcseppentette
26 V | igen bizony. Mert ha az itt nincs, akkor én vagyok itt
27 V | itt nincs, akkor én vagyok itt az úr.~- Hogyhogy, ha szabad
28 V | szabad tudnom?~- Úgy, hogy itt az adománylevél a kezemben -
29 V | Hallod-e te ez és amaz! (itt következett egy csomó megtisztelés) -
30 V | ha a fejem utána is megy. Itt maradunk! Egy tappot se
31 VII | Becsületes keresztyén úr (itt az „úr” helyett az állott,
32 VII | meglövöldözünk.~- Hát mit csinálnak itt kendtek?~- Kordont csinálunk,
33 VII | kontumáciát ki nem állták.~- Hol? Itt a szabad ég alatt?~- De
34 VII | maguknak.~- S meddig kell itt maradnunk?~- Nem tovább,
35 VII | odább adjuk. De kegyelmed itt marad lovastul és huszárostul.~-
36 VIII| Igen, igen. Mert hisz itt a faluvégi csapszékben hegedülnek.~-
37 VIII| cselédházba.~- Mi történik itt? - kérdé, meglátva a tusakodást.~
38 VIII| a porkoláb elé.~- Én is itt vagyok, hallja!~- Kend mehet
39 IX | hogy kegyelmed mindazokat itt látja, akik kegyelmedet
40 IX | kegyelmed fejéről, és ismét itt láthatnók soraink között
41 IX | kapuin belől, mint a többiek itt Erdélyországban. Nem, uraim,
42 IX | volt, - Paskó neje...~- Itt áll a tanú kegyelmed ellen... -
43 IX | cseléd ronda beszédei ellen itt méltóságtok színe előtt
44 X | hinném.~- Elhiheti azt kend. Itt szolgálok, hogy is híják
45 X | tud-e már kend dohányozni? Itt senki sem lát bennünket.12
46 X | nála, hogy azon valakinek itt kell közelében lappangani;
47 X | szabadba, meglátta, hogy itt friss hó esett azalatt,
48 X | Gondolfo viselt.~- Tudtam, hogy itt van! - mormogá az öreg,
49 X | hallani maga előtt.~- Tehát itt várnak reá! - gondolá nagyon
50 X | uram. De nagyobb baj van itt. Az éjjel friss hó esett.~-
51 X | esett.~- Nos aztán?~- Ha mi itt keresztül-kasul járunk,
52 X | amilyennek látszol. Mit tegyünk itt?~- Várj csak, uram. Segítek
53 X | akkor megtudja az öreg, hogy itt jártunk - mondta János,
54 XI | hangját is lehet utánozni. Ez itt nem a velencei tízek tanácsa,
55 XI | a törvények kezébe adva itt vár a tanácsterem ajtaja
56 XI | adva mondta:~- Íme e férfiú itt, ki most kegyelmed előtt
|