Fejezet
1 I | hímes virággal vonva be annak felszínét, míg körös-körül
2 I | gyermeket, s végigsimogatva annak szép szőke haját, résztvevőleg
3 I | megküldte érte a váltságdíjat annak az úrnak, akinél fogva van,
4 I | valakire gondolna, mikor annak a markolatját fogja.~- S
5 I | egy nagy diófát találtunk, annak alja terítve volt mind dióval,
6 II | térdre bukott, megragadta annak kezét, elhalmozá csókjaival,
7 II | egy szótalan sírásé, minő annak sírása, ki álmában kiáltani
8 II | leánykája mellé, összecsókolgatá annak homlokát, szemeit, míg a
9 II | nyakát ölelték át, arcát annak keblébe rejté.~- Irtózik
10 II | mindannyiszor el kellett annak tévedni, most magunk indultunk
11 II | keblére, s még mélyebben rejté annak darócöltönyébe arcát.~-
12 II | selyemzsinórt ítélt a murzára, s annak minden pénzét és marháit
13 III | végigsimogatva bársonysima kezeivel annak elhízott pofáját. - Lásd
14 III | belemarkolva két izmos kezével annak irtóztató tokájába, megrázá
15 IV | akkor bizonyos volt, hogy annak a barátságos vígalomnak
16 IV | tapasztalni, miszerint dacára annak, hogy ötszörnél többször
17 IV | segédkezeket nyújtának egymásnak annak kivitelére. Legelsőbb is
18 IV | keresett egy bodzafát, annak az érett bogyóit belefacsarta
19 V | adománylevél által, mint annak új birtokosa, egészen otthon
20 V | póznával a háznak, s beverte annak minden ablakát.~Amint ekként
21 V | lába a padláson forgott, annak a vánkosa a pincéből került
22 VII | vezéreket, s keresni fogják annak okozóját.~Ez is bekövetkezett
23 VII | fejedelem kezével, hanem annak íródeákja által volt írva;
24 VII | aggodalmas tekintettel kísérék annak mindinkább elsápadó arcvonásait,
25 VII | dobogó szívvel bontá fel annak zsinórjait.~„Kedves anyám! -
26 VII | telt.~- Siettetni fogjuk annak teljesülését, - mondta Katalin,
27 VII | érkezék, maga elé hívatá annak legbizalmasabb szolgáját,
28 VII | lehetne némely iratokat annak kezére juttatni?~- Az nehéz
29 VII | Károlynak, s megcsókolva annak homlokát, bebocsáttatá azt
30 VII | felelhetne kérdésére, megfogá annak kezét, s magával vonta a
31 VII | fekete szemöldökökkel, amint annak erőszakos kérelmére megesküvék,
32 VII | utolsó óráiból nem szabad annak kimaradni.~- Magad is mondod,
33 VII | tűzijátékot elgyújtatom, s annak világánál elolvasom a fermánt.~-
34 VII | szerteloccsanó bor, mely annak szélein túlömlött, tanúsítá,
35 VII | majd csak elejét vesszük annak.~S azzal hosszú fűzfavesszőket
36 VII | hosszú dárdát előfogva, annak a hegyére feltűzött egy
37 VII | szorult helyzetét, addig annak meglehetős ideje maradt
38 VII | Bizony furcsa képe van annak, se bajusza, se szakálla,
39 VIII| látandá, mint elváltozott annak színe; de a másik pillanatban
40 VIII| merőkanállal megforgatta annak tartalmát egynéhányszor,
41 VIII| tányérral, gyönyörködve annak cinóberszínű levében, s
42 VIII| lokaj tarkóját lenyomta annak fejét az asztalra, bele
43 VIII| levesestálba, s beleverte annak orrát, száját emberül.~-
44 VIII| elől, hanem letette a fejét annak egyik szegletkövére, s ott
45 IX | oda ne járuljon urához, s annak bilincseit meg ne csókolja.~
46 IX | e bűnnel. Mondjátok meg annak, ki ellenem tör, hogy találjon
47 IX | kastélyának kulcsait kezére adva, annak kapuján az ő tudta nélkül
48 X | kalpagját fejére, felölté annak köpönyegét, a kérdéses kardot
49 X | egyenesen reálépve felmászott annak legvégső fokáig, s az elhozott
50 X | urának hálóterme, s amint annak kilincsét elfordítá, érzé,
51 X | férfi keblén, s most már annak vonásait is jól megismeré:
52 XI | hogy mozdítható vagyonait annak kezébe téve azon esetre,
53 XI | pecér kezéből a láncot, s annak végét Boór Ádám kezébe adva
54 XI | nejének, ott ült napokig annak ajtajában, s ápolta a virágokat,
|