Fejezet
1 I | meggyőződésből hitte: a seraskier birtoka volt azon táj, s
2 II | felvette a díjat, érkezett a seraskier a szultán halálparancsával,
3 II | közé tartozánk mi is. És a seraskier semmit sem akart tudni a
4 II | vesztünk a várakozásban, a seraskier maga is undok renegát, gyűlölte
5 II | Egyetlenegy nem hagyta el hitét. A seraskier dühös volt, s megtudva,
6 II | mindenki rám ismer, s a seraskier hatalmas, csak arra hoznék
7 III| III. A SERASKIER~Csúnya, nagy potrohos ember
8 III| nagy potrohos ember volt a seraskier, hájjal volt bélelve minden
9 III| abból, ami hulladék marad a seraskier asztaláról; a barom csak
10 III| oly pofával mondta a jó seraskier, mintha Orkhán szultánnal
11 III| Katalin, s leszállva lováról a seraskier elé sietett, s azt illően
12 III| asszony - mormogá magában a seraskier -, csakhogy egy kicsinyt
13 III| birtokodban magyar fogoly.~A seraskier némán kacagott, fejét elé-hátra
14 III| osztani.~- Elmés ember vagy, seraskier - szólt a delnő, alig türtőztetve
15 III| kiválasztani a sok közől.~A seraskier a fejét rázta.~- Nem lehet,
16 III| szólt Katalin, odaülve a seraskier mellé a hordszékre, s végigsimogatva
17 III| egypár száz aranyat érte.~A seraskier arca erre szépen elkezde
18 III| számát csonkítanom, jámbor seraskier, látom, most is mind munkában
19 III| Istenért, ne beszélj így, seraskier - kiálta a nő, aggódó pillantást
20 III| a gyermekek felé, kik a seraskier minden szavát hallhatták. -
21 III| visszarántá testvérét, ki már a seraskier lábaihoz akart borulni,
22 III| válaszolt:~- Csalatkozol, seraskier. Mi szabad törökök vagyunk.
23 III| magadat adnád is érte...~- Seraskier! - kiáltá a delnő felpattanva,
24 III| gyermekekkel! - kiálta utána a seraskier - azokat egy tappot sem
25 III| együtt, s elvágtatott a seraskier udvarából.~Az pedig ott
26 III| éppen olyan kicsiny volt a seraskier szolgáié urok kedveért fejeiket
27 III| hegyhasadékok között, s ha a seraskier keresteti, elő ne hagyja
28 VII| tervezeteknek kezde nyomára jönni. A seraskier levelezésben állt a moldován
29 VII| találkozott.~- „Nagyérdemű seraskier, dicsőséggel teljes Baruch
30 VII| állott, hogy „kutya”, amit a seraskier szójárásból ejtett oda,
31 VII| legalázatosabb szolgám!” (Gondolta a seraskier, hogyha a herceg maga is
32 VII| van találva.~E percben a seraskier feje nyilván alig állt erősebben
33 VII| tartott, hogy még akkor a seraskier pénzzel és helyrehozással
34 VII| Apámat add nekem, kit a seraskier fogva tart magánál.~- Vidd
35 VII| fogva tart magánál.~- Vidd a seraskier minden foglyait. Halála
36 VII| beszédének tartja.~Azt álmodá a seraskier; mintha ismét maga előtt
37 VII| ekkor nagyot ordított a seraskier, s azt álmodá, hogy felébredt;...
38 VII| futamodik a vidéken, hogy a seraskier házánál nagy ünnepélyt rendezett,
39 VII| rendezve, utoljára odaizent a seraskier Kucsuk basához, hogy legyen
40 VII| szépen a kitűzött napra. A seraskier csak délre várta vendégeit,
41 VII| délelőtt megérkezett.~A seraskier rangjánál fogva felette
42 VII| módon üdvözlé őt, mire a seraskier nagy leereszkedéssel leszálla
43 VII| átnyújtá a seraskiernek.~A seraskier átvevé a fermánt, s mintha
44 VII| azután olvasd a fermánt.~A seraskier bement szobájába, ott álló
45 VII| tehát fürödjél meg elébb.~A seraskier félóráig mosatta, lúgoztatta,
46 VII| rendületlen komolysággal. A seraskier nevetett magában; - gondolva,
47 VII| tekintő szívét, midőn a seraskier kapkodva nyújtá ki mindkét
48 VII| a fermánt elémutatva.~A seraskier vörös volt a bortól és a
49 VII| mind jónak látták kacagni a seraskier ötletén, s még e dísztelen
50 VII| Majd azután! - szabódék a seraskier, és kacagott, hogy nagy
51 VII| arcra borultak mind; a seraskier hanyatt esett kerevetére.~-
52 VII| lámpáikkal üresen maradtak.~A seraskier fogadása betelt. - Lőn neki
53 VII| még hátra van a másik.~A seraskier bűnhődött, de a hűtlen barát,
|