Fejezet

 1 I   |            arcain, kiket egykor oly jól ismert; - előtte félig öltözött
 2 I   |             s kebeléből kicsiny, de jól tömött erszényt vonva ki,
 3 I   |             Mert nekem csak az esik jól; - felelt a fiú szigorún,
 4 I   |            aláhengerült kövekkel, s jól ismerte a hegyi folyamok
 5 I   |            is ott fogna. Én ismerem jól a vén renegátot. Lopás,
 6 I   |        kiknek kardjait Moldvában is jól ismerik.~Az asszony annyi
 7 I   |         oláh -, majd meglátod, csak jól ne viseld magad.~- Hát milyen
 8 II  |        rémes két szarvval homlokán: jól mondá a fiú, hogy egyedül
 9 III |           kedélyére, s miután elébb jól kinevette volna magát, mint
10 III |         magát, mint olyan ember, ki jól tudja, hogy a vele született
11 III |           Az útban láttam egyet, ha jól emlékszem, a Dzerdzsina
12 III |         embert a rabszolgaságból!~- Jól van - kiálta szikrázó szemekkel
13 III | összecsikorgatott fogakkal: - tehát jól vigyázz arra a te fejedre!~
14 V   |       illyefalvi Boór Ádám birtoka, jól rendezett szántóföldei széles
15 V   |            tegnap.~- Ha kidobta azt jól tette; mármost hát eresszen
16 V   |       voltak legkevesebben, de mind jól fizetett szolgák, s helyzetük
17 V   |       asztalhoz ültek mindnyájan, s jól ki levén éhezve a határjárás
18 V   |         mormogá magában Kozár úr. - Jól van hadd menjenek, ellehetek
19 V   |           förmedt fel Kozár uram. - Jól van. Csak az ő baja lesz;
20 V   |           erre felugrott ágyából. - Jól van. Azaz, hogy már ez nem
21 V   |          van. Azaz, hogy már ez nem jól van. De tán a cselédség
22 VI  |    agyonizzasztják és összetörik?~- Jól van, jól, édes lelkem: -
23 VI  |           és összetörik?~- Jól van, jól, édes lelkem: - szólt Paskó
24 VI  |   sóhajtottam.~Paskót ette a méreg, jól tudta ő, hogy a vén szolga
25 VII |      szikrázó szemekkel, és monda: „Jól vigyázz hát arra a te fejedre!”~
26 VII |             hát arra a te fejedre!”~Jól vigyázzon a fejére! Könnyű
27 VII |  imádkozásra van szentelve nálam.~- Jól van, tehát imádkozzál elébb,
28 VII |         szolgáim fejét elüttetni.~- Jól van, tehát fürödjél meg
29 VII |              s hogy nem adtam neki, jól megfojtogatott miatta. Most
30 VII |        lovas legényt szájába rágták jól a szót, s útnak eresztették.~
31 VIII|                 Nos? hisz ez nagyon jól van. Így leráztátok a gondját
32 VIII|     mosolygó hölgy csókja nem esett jól neki, valami titkos gondolat
33 VIII|             súgva lelkébe, hogy nem jól cselekszik, amidőn hivatalos
34 VIII|     gyönyörűsége jutott, hogy elébb jól kimulatta magát a cselédség
35 IX  |       hintaja a kapu alá gördült, s jól látta, mint ül fel Apafi
36 IX  |   paszomántot köntöseikre varrva.~- Jól van, fiam. Mi kell? Kihallgatlak.~-
37 IX  |             mondani igazat, s tudom jól, hogy méltóságos uraim ott
38 X   |           móresre tanítom mindjárt. Jól van öcsém, hát lássunk hozzá.~
39 X   |             nemkülönben bajuszát is jól kisodrá ugyanazon kenőccsel,
40 X   |          Jánosnak.~- Nesze, fogjad; jól vigyázz, hogy merre jössz;
41 X   |          lakott ura nejével együtt. Jól ismeré a szobákat. Az ajtók
42 X   |          most már annak vonásait is jól megismeré: Pozsgai Ferenc
43 XI  |            Ádámnál, akit én is igen jól ismertem. Leplezze le magát
44 XI  |     Elzárkózott szobáiba.~S valóban jól tevé, mert ha Paskó arcát