Fejezet

 1 II  |            részét eladva azt küldje el: Pozsgai nem-él-e? Hát nőm elfeledett-e?~-
 2 II  |                 is s legjobb barátomat, Pozsgai Ferencet. Gyermekkori barátom
 3 IV  |               házigazda, Kozár Péter és Pozsgai Ferenc, kik úgy elfoglalták
 4 IV  |          birtokában vagyok: így beszéle Pozsgai Ferenc.~A fejedelem nagy
 5 IV  |              senkinek sem - egészíté ki Pozsgai.~- De hát mit csináljak
 6 IV  |                leszek én asztal - szólt Pozsgai készséggel, négykézlábra
 7 IV  |         bodzabogyóból facsart tintával, Pozsgai uramnak a hátán.~A három
 8 V   |                  Legjobban sietett a jó Pozsgai Ferenc; ő már jó eleve kitudván
 9 V   |              szalonkaorrú kalamusommal?~Pozsgai hallgatott, pedig az ő háta
10 V   |          utánakiáltva azt ellenfelének.~Pozsgai ezalatt szép csendesen beszólítá
11 V   |               elolvassa, íme neki kerül Pozsgai egy hosszú mogyorófa pálcával,
12 V   |            tetejére.~- Micsoda dolog ez Pozsgai uram? - kiált elförmedve
13 V   |        argumentumot kapott a posteriori Pozsgai uram sarkantyús csizmasarkától,
14 V   |          vonulván vissza a csatatérről.~Pozsgai uram pedig birtokon belül
15 V   |                kidugva fejét az ablakon Pozsgai - törökök kendtek, vagy
16 V   |                mi okból ellenkezik vele Pozsgai, bosszúsan rámordult:~-
17 V   |                   Hát kendet ki bántja, Pozsgai uram, hogy úgy torzsalkodik,
18 V   |                adománylevél - kötekedék Pozsgai az ablakból vitatkozva. -
19 V   | papmacskaszedőre az írást, feltolta azt Pozsgai orra elé.~- Hadd lám hát! -
20 V   |               le onnan! - s midőn végre Pozsgai a marokra tépett papíros
21 V   |               megszállva és ostromolva.~Pozsgai emberei voltak legkevesebben,
22 V   |             lesz különben? - gúnyolódék Pozsgai az ablakból.~- Különben
23 V   |              ablaknak támasztá, melyből Pozsgai perorált.~Ez is kezdvén
24 V   |          mindenki e telekről! - zengett Pozsgai beszéde, ki vérszemet kezde
25 V   |            nekihajíta egy ökölnyi követ Pozsgai uramnak, s az ominózus békasó
26 V   |             elején a nyelvébe harapott.~Pozsgai első mérgében, erre maga
27 V   |                 buzdítá az ostromlókat.~Pozsgai uram ekkor látta, mily eszetlen
28 V   |                 a zaj egyre növekedett, Pozsgai bújt majd ide, majd oda,
29 V   |             Künn az ajtó már recsegett. Pozsgai őrültként nyargalt körül
30 V   |          szöktek meg, mint a patkányok.~Pozsgai egy percig tétovázott, ha
31 V   |              Szamosra, s meglátva, hogy Pozsgai és emberei már akkor egy
32 V   |          miszerint a nálok panaszt tevő Pozsgai Ferencnek, az általa előmutatott
33 V   |             hogy amint azon nap estéjén Pozsgai Ferenc uramat a törvényes
34 VIII|               hírét sem hallottad soha: Pozsgai Ferenc.~Ha Paskó e pillanatban
35 X   |              vonásait is jól megismeré: Pozsgai Ferenc uram volt az! Ezért
36 X   |             ugrottak fel egymás mellől, Pozsgai egy pisztolyt kapott fel
37 XI  |              Boór Ádám gyermekei, kiket Pozsgai Ferenc igazságtalanul kivert
38 XI  |             Láthatod uram - szólt közbe Pozsgai -, hogy ezek csalók. Ha
39 XI  |            jelenjetek meg előttem újra.~Pozsgai e három nap alatt sietett
40 XI  |          cselédek megismerték a futóban Pozsgai Ferencet, ki a dévai úton
41 XI  |             Makacsságból meg nem jelent Pozsgai Ferenc, mint álorcás, házasságtörő
42 XI  |                szeretni...~~Az elfutott Pozsgai Erdélyből kimenekülve egyenesen
43 XI  |                 kegyelmed előtt térdel, Pozsgai Ferenc; ki barátját hűtlenül