Fejezet

1501 VIII |           miért ne tanulnók meg?~Ezzel a szóval kivéve a főzőkanalat
1502 VIII |             meg?~Ezzel a szóval kivéve a főzőkanalat az üstből, műértő
1503 VIII |               néhány cseppet meríte rá a kérdéses főzeményből, s
1504 VIII |         Valamit kifelejtettek ebből... A bizony... Nincs megadva
1505 VIII |         potridába János, s befedve azt a fedővel hagyta főni és leült
1506 VIII |            mint aki semmit sem vétett.~A cselédek lakatot vetettek
1507 VIII |              cselédek lakatot vetettek a szájukra, nem akarván elrontani
1508 VIII |        szájukra, nem akarván elrontani a mulatságot, melyet János
1509 VIII |                és Gondolfo (így hívták a legényt) legelső találkozása
1510 VIII |            arca el sem árulá, hogy már a találkozás megtörtént.~Nemsokára
1511 VIII |            egész cselédség, körülülték a hosszú keresztlábú asztalt,
1512 VIII |         csendes vérrel húzta meg magát a pad végén, saját maga faragta
1513 VIII |       átengedve másnak.~Végre belépett a várt egyéniség, feltett
1514 VIII |              leült az asztalhoz, s míg a többiek ájtatosan felkelve,
1515 VIII |              egy szép marsot dobolt el a cintányérján egy késsel
1516 VIII |               Ezzel leemelték az üstöt a láncról, s feltették az
1517 VIII |         közepére. Gondolfo levevé róla a fedőt, s gyanúsan szaglálta
1518 VIII |            fedőt, s gyanúsan szaglálta a kiszabadult párát, mely
1519 VIII |             kezde sejteni; csak miután a nagy merőkanállal megforgatta
1520 VIII |               tulajdonítva azt egyedül a paradicsomalmának.~De mégis
1521 VIII |         pihenteté addig étvágyát, amíg a többiek is szedtek maguknak,
1522 VIII |              elébb jól kimulatta magát a cselédség arcfintorgatásain,
1523 VIII |         meglepetéssel tapasztalá, hogy a cselédség rendkívül vidámon
1524 VIII |           előtt. Igaz ugyan, hogy csak a húsát válogatta.~- Hozzá
1525 VIII |             válogatta.~- Hozzá szoktak a jóhoz, a pimaszok; - gondolá
1526 VIII |                 Hozzá szoktak a jóhoz, a pimaszok; - gondolá magában
1527 VIII |             rémület miatt, hogy csapta a földhöz a kanalat és ordított,
1528 VIII |           miatt, hogy csapta a földhöz a kanalat és ordított, mint
1529 VIII |          szavakat, kezeivel hadonázva, a sipkáját összetépve mérgében.~
1530 VIII |                gazda azt gondolá, hogy a sok szóra felelni kell valamit,
1531 VIII |              azt gondolá bölcsen, hogy a lokaj nem kérdezhet egyebet,
1532 VIII |            egyebet, mint hogy ki tette a paprikát és a vereshagymát
1533 VIII |            hogy ki tette a paprikát és a vereshagymát a potpourri
1534 VIII |             paprikát és a vereshagymát a potpourri közé? ő tehát
1535 VIII |                 Erre Gondolfo felkapta a tányérját, s levesestül
1536 VIII |               úgy vágta Jánoshoz, hogy a hátán csorgott végig a leve.~
1537 VIII |            hogy a hátán csorgott végig a leve.~De Jánosnak sem kellett
1538 VIII |          kellett több! nosza felugrott a lócáról, s megragadva a
1539 VIII |                a lócáról, s megragadva a lokaj tarkóját lenyomta
1540 VIII |               asztalra, bele egyenesen a levesestálba, s beleverte
1541 VIII |              maga Berta asszony lép be a cselédházba.~- Mi történik
1542 VIII |        történik itt? - kérdé, meglátva a tusakodást.~János elereszté
1543 VIII |                 s letörölgetve magáról a levest nagy nyugodtan felelt:~-
1544 VIII |           semmirevaló, még ma elhagyja a kastélyt! - kiálta rá hevesen
1545 VIII |           hevesen az asszony.~- Tudom, a gazdámmal megyek.~- És többet
1546 VIII |          gazdámmal megyek.~- És többet a kastély küszöbét át nem
1547 VIII |           hiszen, gondolta magában, ha a fejedelemnek adnak is fel,
1548 VIII |               elnyargalt; mégpedig nem a főkapun, hanem az angolkerten
1549 VIII |       megérkezék. Mégis rögtön sietett a fejedelmi palotába: gondolva,
1550 VIII |           szokott dolgozni szobájában.~A kapuőrök azonban nem akarták
1551 VIII |                nem akarták bebocsátani a késői órában, mire ő megmondva
1552 VIII |              alabárdossal, s felvezeté a követ urat, kit János gazda
1553 VIII |            nyomban kísért utána hordva a nagy nyaláb írást, melyre
1554 VIII |              szüksége volt.~Bebocsáták a kihallgatási terembe; ott
1555 VIII |           István uram hat alabárdos és a várporkoláb kíséretében,
1556 VIII |               uram... - szólt Naláczi.~A megszólított azt hívé, álmodik.~-
1557 VIII |               nem tudom. Parancsom van a fejedelem őnagyságától,
1558 VIII |                 Szótlanul nyújtá kezét a porkolábnak; az fellakatolta
1559 VIII |        porkolábnak; az fellakatolta rá a nehéz bilincset.~János csak
1560 VIII |              csapta írásait, s odaállt a porkoláb elé.~- Én is itt
1561 VIII |             mondja! - kiálta vakmerően a vén szolga. - S ha szolga
1562 VIII |               vagyok olyan bűnös, mint a gazdám, s ha az ilyen embereket
1563 VIII |                s ha az ilyen embereket a pokolba küldik, én is oda
1564 VIII |                Ősz vagyok, uram, fehér a szakállam, azért engem ne
1565 VIII |                hanem vagy csukasson le a gazdám mellé, s veressen
1566 VIII |           alabárdosoknak, kik az ajtón a láncokkal terhelt Paskót
1567 VIII |             terhelt Paskót elvezették, a másikon pedig kidobták Jánost,
1568 VIII |           addig meg nem nyugodott, míg a lépcsőkön le nem ráncigálták,
1569 VIII |      ráncigálták, s azután sem ment el a palota elől, hanem letette
1570 VIII |             palota elől, hanem letette a fejét annak egyik szegletkövére,
1571 VIII |        tudakozódva, ha nem lehet-e még a fejedelemhez fölmenni.~ ~
1572 IX   |                                    IX. A TANÚ~János ott várt sokáig
1573 IX   |             TANÚ~János ott várt sokáig a palota kapujában, minden
1574 IX   |          megtudakozva, mikor lehet már a fejedelemmel beszélni. Természetesen,
1575 IX   |                hogy kinevették.~- Kend a fejedelemmel akar beszélni?
1576 IX   |    fejedelemmel akar beszélni? Tán biz a fogarasi várnagyságot akarja
1577 IX   |                  Nem az, szegény, csak a cinkotai itcét kívánja behozatni
1578 IX   |                én mégis fogok beszélni a fejedelemmel.~S ott várt
1579 IX   |    étlen-szomjan késő délutánig, mikor a fejedelem hintaja a kapu
1580 IX   |              mikor a fejedelem hintaja a kapu alá gördült, s jól
1581 IX   |         kísérve.~János nem sokat törte a fejét az ékesen szóláson,
1582 IX   |                hanem egyszerre odaállt a fejedelem fogata elé, s
1583 IX   |               szolgájának könyörgését.~A kocsis a lovak közé vágott,
1584 IX   |      szolgájának könyörgését.~A kocsis a lovak közé vágott, s azok
1585 IX   |                elszántan odaveté magát a lovak elé, s belekapaszkodva
1586 IX   |                 ha nem engeditek, hogy a fejedelem meghallgassa a
1587 IX   |               a fejedelem meghallgassa a könyörgő szavát! Tiporjatok
1588 IX   |                 Tiporjatok el, de csak a holttestemen át fogtok odább
1589 IX   |                meg nem mozdulok innen!~A fejedelem meg volt lepetve
1590 IX   |             fejedelem meg volt lepetve a vén szolga merészsége által,
1591 IX   |             járulni. Az öreg letérdelt a hintó hágcsójára.~- Mi kell?
1592 IX   |           vagyok, pedig ha megőszített a gond, az ország gondja volt
1593 IX   |               ország gondja volt az, s a váradi és nagyszőllősi csatákból
1594 IX   |         elfogattál, tömlöcre vetettél, a szegény szerencsétlen Paskó
1595 IX   |               nem bocsátalak -; kiálta a vén szolga, megragadva Apafi
1596 IX   |               ki százszor szembenézett a halállal érted és a hazáért,
1597 IX   |       szembenézett a halállal érted és a hazáért, ki a közügyekért
1598 IX   |        halállal érted és a hazáért, ki a közügyekért nem kímélte
1599 IX   |             mint hona jóvoltáról, - ki a vérpad lépcsőire ment fel,
1600 IX   |           vérpad lépcsőire ment fel, s a bakó zsinegével a nyakán
1601 IX   |               fel, s a bakó zsinegével a nyakán beszélt miérettünk, -
1602 IX   |          tizenhat napig hányatta magát a szélvészes tengeren, hogy
1603 IX   |             angyalok, s oly tiszta még a legtitkosabb gondolatja
1604 IX   |                szemeit egészen ellepte a könny; a fejedelem elérzékenyülve
1605 IX   |               egészen ellepte a könny; a fejedelem elérzékenyülve
1606 IX   |             meg neki...~Apafi felemelé a szolgát térdepeltéből.~-
1607 IX   |           mondja senki, hogy énelőttem a szegény ember nem olyan
1608 IX   |           ember nem olyan kedves, mint a gazdag; holnap reggel jőjj
1609 IX   |          parancsomra be fognak vezetni a kihallgatási terembe. A
1610 IX   |                a kihallgatási terembe. A vád súlyos, mely uradat
1611 IX   |                 mely uradat terheli, s a tanú fontos, ki ellene föllép: -
1612 IX   |              tanúval, annyi súlyt adok a te szavadnak, mint az övének.
1613 IX   |               öreg szolga összecsókolá a fejedelem kezét, s könnyes
1614 IX   |          könnyes szemekkel távozott el a palota kapujából. Az emberek
1615 IX   |           Másnap korán reggel ott volt a vén szolga a tanácsteremben,
1616 IX   |           reggel ott volt a vén szolga a tanácsteremben, még a testőrökön
1617 IX   |           szolga a tanácsteremben, még a testőrökön kívül senki sem
1618 IX   |           hosszú volt neki az idő, míg a tanácsurak mind egyenkint
1619 IX   |      felgyülekeztek s helyet foglaltak a hosszú zöld asztalnál, s
1620 IX   |          írótollának szomorú percegése a papíron.~Végre nagy zajjal
1621 IX   |            nagy zajjal kétfelé nyíltak a fejedelem szobáiból vezető
1622 IX   |            Mihálytól kísérve megjelent a fejedelem.~Az urak fölkeltek
1623 IX   |            mind, és meghajták magokat. A fejedelem inte nekik, hogy
1624 IX   |           arcain remegve tekinte végig a vén szolga, elgondolta,
1625 IX   |      Naláczinak, mire az eltávozott, s a feszült figyelem közepette
1626 IX   |     lánccsörrenést lehete hallani.~Még a szívek is halkabban dobogtak.~
1627 IX   |          alabárdostól kísérve belépett a vádlott; láncait kezével
1628 IX   |           szelíd érzelgésre vált rajta a szigor.~Az öreget senki
1629 IX   |              maga határozott léptekkel a tanácsurak elé járult, s
1630 IX   |           lépésnyire megállt, úgy hogy a legszélrül ülők kezet szoríthattak
1631 IX   |        szemeivel keményen arcába nézve a vádlottnak így kezdé:~-
1632 IX   |       kegyelmed, mily súlyos legyen az a vád, mely ellene emelve
1633 IX   |          arcaink sápadságát tekinti, s a lesütött szemeket, melyek
1634 IX   |             öröm lenne reánk nézve, ha a vád eloszlanék kegyelmed
1635 IX   |                tiszta minden bűntől.~- A vétek, mellyel kegyelmed
1636 IX   |      fejedelmemért száz alakban láttam a halált, értök megaláztam
1637 IX   |           emeltem föl, ha úgy kellett, a legfélelmesebbel szemközt?
1638 IX   |               élhettem volna nyugodtan a magam kapuin belől, mint
1639 IX   |               magam kapuin belől, mint a többiek itt Erdélyországban.
1640 IX   |          kimondani is irtózat nekem.~- A vád éppen azért súlyos,
1641 IX   |               külszín alól takarja fel a vétket. Midőn kegyelmed
1642 IX   |                kész volt mindannyiszor a portára menni, olyankor
1643 IX   |             olyankor kegyelmed sohasem a mi általunk rábízott ügyeket
1644 IX   |            hanem saját magának alkudta a fejedelemséget; ha a vezérekkel
1645 IX   |           alkudta a fejedelemséget; ha a vezérekkel beszélt, azoktól
1646 IX   |        ellentétnek megfelelhetni. Mint a hermelin, mely meg hagyja
1647 IX   |               inkább fogatni, minthogy a sárba belemenjen.~- Az csak
1648 IX   |             tartóztathatva gerjedelmét a vén szolga -; s rágalomnak,
1649 IX   |               ketté!~Nagy bajba került a testőröknek a tűzbejött
1650 IX   |             bajba került a testőröknek a tűzbejött öreget elhallgattatni;
1651 IX   |         osztogattam ki magamé gyanánt, a vád többi része csak vért
1652 IX   |                bámulva néztek Paskóra; a főtanácsúr szájában megakadt
1653 IX   |           főtanácsúr szájában megakadt a szó.~- Bizonyára - folytatá
1654 IX   |               ha méltóságtok elfogadná a nő bizonyságtételét férje
1655 IX   |                 Boldogtalan; - sóhajta a főtanácsos úr, s inte, hogy
1656 IX   |            szolga.~Az ajtó megnyílt, s a tanú, ki belépett rajta, -
1657 IX   |                Paskó neje...~- Itt áll a tanú kegyelmed ellen... -
1658 IX   |             szívéhez kapva támaszkodék a mellette álló alabárdos
1659 IX   |             álló alabárdos vállaira, - a világ elfordult vele, arcán
1660 IX   |               Élettelenül hurcolták el a teremből. Többen a tanácsurak
1661 IX   |        hurcolták el a teremből. Többen a tanácsurak közül eltakarták
1662 IX   |                nem nézhettek oda; maga a fejedelem fehér volt, mint
1663 IX   |             fejedelem fehér volt, mint a fal.~És bizonyára a tanú
1664 IX   |               mint a fal.~És bizonyára a tanú sem mert maga elől
1665 IX   |               úgy adta Isten, hogy még a szépség is elmúlt arcáról
1666 IX   |                metszését úgy eltorzítá a dac és nőietlen merészség,
1667 IX   |         karikák fogták körül.~Ott állt a terem közepén szemeit lesütve,
1668 IX   |             magát, meglátszott tagjain a reszketés, s csaknem visszarettent,
1669 IX   |           csaknem visszarettent, midőn a legelső hangban, mely megszólalt,
1670 IX   |               egymaga emelkedék fel, s a tanácsurak elé járulva bátor
1671 IX   |            felfordult világ az, amidőn a legutolsó szolgájának kell
1672 IX   |             mindazáltal az én uramnak, a nagyságos fejedelemnek kegyelme,
1673 IX   |         tartozik, ki bűnnel takarja el a bűnt, hazugsággal fedezi
1674 IX   |               bűnt, hazugsággal fedezi a csalást, hamis esküvéssel
1675 IX   |       Méltóságos uraim! - kiálta közbe a nő. - Ne engedjenek kegyelmetek
1676 IX   |            vétkes ura mellett, szóljon a dolog érdemére, és ne térjen
1677 IX   |                fordulva. - Nem szükség a tanút rendre igazítanunk,
1678 IX   |           akkor világosan álland, hogy a borzasztó vád csak borzasztó
1679 IX   |               be fogom mutatni, hogy ő a bűnös, nem ura.~- Ah, nagyságos
1680 IX   |             férje eltávozott, elkezdte a dínomdánomot, s addig el
1681 IX   |              idegen nyelvű lokajt tart a háznál, hogy senki se érthesse,
1682 IX   |              mikor vele beszél?~Egypár a tanácsurak közül nevetni
1683 IX   |             dolog ez, uraim - feddőzék a fejedelem. - Ki kell hallgatni,
1684 IX   |            természetesen következik az a másik, amit szolgája tett
1685 IX   |           járjunk, kénytelenek leszünk a vádlónak hatalmat adni a
1686 IX   |               a vádlónak hatalmat adni a kegyelmed fölötti őrködésre,
1687 IX   |                 kiálta fel megrettenve a nő. - Ez ember képes lenne
1688 IX   |             engemet meggyilkolni, vagy a házam rám gyújtani, ha udvaromba
1689 IX   |               nagyon meg volt elégedve a határozattal -, s azzal,
1690 IX   |                azzal, úgy hiszem, mind a ketten meg vagyunk nyugtatva.
1691 IX   |                át csak egy hídon lehet a várkapuhoz jutni, és a hídnak
1692 IX   |           lehet a várkapuhoz jutni, és a hídnak szinte kapuja van.
1693 IX   |                 Adassék át tehát nekem a hídkapu kulcsa, s legyen
1694 IX   |               hídkapu kulcsa, s legyen a várkapu kulcsa a nagyasszony
1695 IX   |                legyen a várkapu kulcsa a nagyasszony kezében; ilyenformán
1696 IX   |        ilyenformán sem én nem juthatok a várba az ő akarata ellen,
1697 IX   |                én tudtom nélkül. Magam a hídon túl egy kis góréban
1698 IX   |             Legyen úgy - hagyá helyben a fejedelem.~- Ah, ez megalázó! -
1699 IX   |              ez megalázó! - kiálta fel a nő magánkívül.~- Kegyelmed
1700 IX   |         férjének ügye felfüggesztetik.~A tanácsurak többsége helyesli
1701 IX   |           tanácsurak többsége helyesli a határozatot, János kezet
1702 IX   |       határozatot, János kezet csókolt a fejedelemnek, csak Berta
1703 IX   |                nem lehete reá nézni. - A fejedelem elé akart borulni,
1704 IX   |              Apafi nagy pártolója volt a puritán tanoknak, s ha első
1705 IX   |              legsúlyosabban büntetett, a fejedelemkeresés, de a második
1706 IX   |                 a fejedelemkeresés, de a második volt a házasságtörés.~ ~
1707 IX   |    fejedelemkeresés, de a második volt a házasságtörés.~ ~
1708 X    |                               X. AZ ŐR~A majosfalvi kastély éppen
1709 X    |               majosfalvi kastély éppen a legnagyobb tatárjárásnak
1710 X    |            francia kert foglalta körül a kastélyt, azon XIII. Lajos
1711 X    |                 mely egyenesre faragta a fákat, s merev falakat és
1712 X    |              megcsonkított cserjékből.~A kastély is így volt beépülve,
1713 X    |               egyebek lőréseknél, csak a középről felmeredő magas
1714 X    |         ónkarikákba foglalt ablakai, s a négy szegleten látszottak
1715 X    |              kiálló belvedérek, mikről a szabadba lehete látni.~A
1716 X    |               a szabadba lehete látni.~A palotának két oldalán volt
1717 X    |             kapuja, mik közül az egyik a majorsági szekerek, másik
1718 X    |               benne valaki lakjék, aki a hídkapura vigyáz; de ez
1719 X    |               de ez már annyira kiment a szokásból, hogy tán félszázad
1720 X    |          tetejéről nagyobbára lekopott a zsindely, s a denevérek
1721 X    |      nagyobbára lekopott a zsindely, s a denevérek egészen magokévá
1722 X    |               lakható volt rajta. Mind a négy oldalán volt egy-egy
1723 X    |              szegletét nagyon kirágták a legutolsó toronyőr kutyái,
1724 X    |             voltak zárva, míg gazdájok a faluban mulatott.~Ezt a
1725 X    |                a faluban mulatott.~Ezt a szép tanyát választá János
1726 X    |            tanyát választá János gazda a fejedelem határozata folytán
1727 X    |                 s az öreg majd megunja a maga választotta hivatalt.~
1728 X    |          szigorúbbak, mint ő. Aki csak a kastélyba akart jutni, előtte
1729 X    |                alvásnak, megvárta, míg a kastélyban elsötétültek
1730 X    |            bízott kardját magához véve a kardmarkolatra vésett címerrel
1731 X    |           vésett címerrel lepecsételte a ház kapuit, melyek kulcsai
1732 X    |              az úrnő kezében voltak, s a híd kapuját, melynek kulcsát
1733 X    |             már hajnal előtt fent volt a pecséteket levenni, nehogy
1734 X    |           bosszantó volt e felvigyázat a ház asszonyára, éppoly terhesnek
1735 X    |            várta szentül, hogy majd ha a tél bekövetkezik, felhagy
1736 X    |        bekövetkezik, felhagy őkegyelme a strázsálással, s ugyanazért
1737 X    |               lokajnak sem volt szabad a kastélyba lépni, s János
1738 X    |              ez antagonistája.~Azonban a tél is eljött, csikorgó
1739 X    |           zavarta mindez. Kifogott még a fagyon is. Az árokból annyi
1740 X    |          tüzelni; s ha nem volt teteje a lakásának, legalább kimehetett
1741 X    |              legalább kimehetett rajta a füst kémény nélkül, s ha
1742 X    |             nem kellett féltenie, hogy a láng belekap. Évek óta megtakargatott
1743 X    |               bor.~Ilyenformán múlt el a december száraz, szeles,
1744 X    |          utolsó előtti éjszakája volt, a várban sokáig fenn voltak,
1745 X    |             ajtaját; nagy tüzet rakván a tornya közepén, leteríté
1746 X    |                Sokáig hallatlanná tevé a zajt; végre, hogy nem állhatta
1747 X    |              nem állhatta tovább, fogá a hágcsóját, mely éppen arra
1748 X    |             éppen arra való volt, hogy a harmadfél öl magasban levő
1749 X    |               az ember ajtaján, s majd a kulcslyukon, majd a hasadékon
1750 X    |               majd a kulcslyukon, majd a hasadékon kukucskál be,
1751 X    |              édes testvéröccse. Están! A bizony.~- Elhiszem, ha mondod.
1752 X    |            becsületben tartok, te vagy a legeslegutolsó; hanem hát
1753 X    |                mint két makk; csakhogy a kend bajusza ősz, az enyim
1754 X    |               tetőled féljek!~Már erre a szóra csakugyan leszállt
1755 X    |                 s be engedte azt lépni a tűz mellé, s mondá neki,
1756 X    |           mondá neki, hogy akassza fel a köpenyét a szegre.~Ott pedig
1757 X    |            hogy akassza fel a köpenyét a szegre.~Ott pedig nem volt
1758 X    |              több egy szegnél, amelyen a kard lógott.~- Ejnye be
1759 X    |            János bátya.~- Hagyd el azt a kardot, öcsém, beszélj egyébről.
1760 X    |               Están, félszemmel mindig a kardot lesve, s még János
1761 X    |       valamelyik szegletből, azalatt ő a kard markolatát vizsgálgatta
1762 X    |          gondosan.~János gazda előhozá a kérdéses edényt, mely is
1763 X    |           legényt, hogy egyik szélitől a másikig méri az utcát, s
1764 X    |               az utcát, s minden házat a magáénak néz; azt tehát
1765 X    |              néz; azt tehát lehelyezve a tűz mellé odaadott egy fakupát
1766 X    |               fakupát az öccse kezébe, a másikkal pedig maga merített.~-
1767 X    |                kupa után öccsétől.~(Az a Kökényesdi volt a leghíresebb
1768 X    |        öccsétől.~(Az a Kökényesdi volt a leghíresebb haramiavezér
1769 X    |           uramnál.~- Sohase törd rajta a fejedet. Az én kedvemért
1770 X    |        gyaníthatunk, hogy Están úr nem a legjobb hírben állt urabátyja
1771 X    |         különben azt hiszem, méreg van a borában.~- Üm - mondta magában
1772 X    |              magában János gazda. - Ez a fickó azt hiszi, hogy engem
1773 X    |            fogta az egyik kupát, öccse a másikat, s kezdtek fenekére
1774 X    |              múlva üresen állt előttük a veder. A két hős ült mellette
1775 X    |           üresen állt előttük a veder. A két hős ült mellette tántorítlanul,
1776 X    |                tőle.~Están megcsóválta a fejét, mintha azt gondolná,
1777 X    |             azzal fölkelt, előkeresett a köpenye alól egy csikóbőrös
1778 X    |           bátyjára köszöntve mondta:~- A magunk egészségére, bátya!
1779 X    |            benne bolondító, s elfogadá a kulacsot.~Tele volt az a
1780 X    |               a kulacsot.~Tele volt az a legkegyetlenebb lengyel
1781 X    |         lengyel pálinkával, amitől, ha a kozák teleissza magát, elfekszik
1782 X    |              egy hétig ki nem józanul. A kulacs tartalma pedig elég
1783 X    |               János gazda -, s elkezde a kulacs vándorolni, s amint
1784 X    |                 egyszer csak üres lett a kulacs is. A két bajnok
1785 X    |            csak üres lett a kulacs is. A két bajnok meg sem rezzent
1786 X    |                torkát, s beégeti magát a beleibe; tatárok szokták
1787 X    |           szokták inni, mikor megunták a józanságot, s aki lerészegszik
1788 X    |               Están, amint megkóstolta a könnyfacsaró italt; de helytállt
1789 X    |          füstölt mindkettőjük szájában a csibuk megrakva a legfelségesebb
1790 X    |             szájában a csibuk megrakva a legfelségesebb basadohánnyal,
1791 X    |              denevér ezideig megmaradt a toronyban, az is búcsút
1792 X    |                szállás után látott.~De a két bajvívót meg nem tántorította
1793 X    |              zacskóból azoknak egyikét a saját, másikát az öccse
1794 X    |                szét, egyszerre kiesett a csibuk a szájából, s ő nyitott
1795 X    |             egyszerre kiesett a csibuk a szájából, s ő nyitott ajkakkal
1796 X    |         kevésbé - mormogá János gazda, a tűzbe hajítva csibukját,
1797 X    |              magához kezde térni, fogá a szekérkenős edényt, melyet
1798 X    |              felölté annak köpönyegét, a kérdéses kardot pedig felköté
1799 X    |            öccsét szépen beletakargatá a subába, s feje alá téve
1800 X    |         szegletbe; mely meglévén, vevé a kulcsait, s felnyitva a
1801 X    |                a kulcsait, s felnyitva a toronyajtót kilépett a szabadba,
1802 X    |       felnyitva a toronyajtót kilépett a szabadba, s azzal ismét
1803 X    |        szabadba, s azzal ismét bezárta a tornyot testvérére, ki aludt
1804 X    |                összeköttetésben álland a kastélybeliekkel.~E gondolattal
1805 X    |             gondolattal agyában mívelé a magán elkövetett átalakítást,
1806 X    |               borongós.~Amint kilépett a szabadba, meglátta, hogy
1807 X    |               ők odabenn iddogáltak, s a friss havon észrevehetők
1808 X    |            öreg, s figyelemmel kísérve a lábnyomokat, könnyű volt
1809 X    |              hallgatózni, azután pedig a hídhoz ment, s onnan megint
1810 X    |               megint az árok hosszában a parti bokrok közé távozott.~
1811 X    |           mindenütt figyelmesen követé a lábnyomokat, míg végre a
1812 X    |               a lábnyomokat, míg végre a rekettyésbe érve, lóhorkolást
1813 X    |               embereire talál, s azzal a hang után indulva nemsokára
1814 X    |                két lovas férfit látott a zuzmarás fák közül kikukkanni,
1815 X    |          egyiket Gondolfonak nézte; de a másikra a sötétben nem ismert.~
1816 X    |        Gondolfonak nézte; de a másikra a sötétben nem ismert.~Ez
1817 X    |                sötétben nem ismert.~Ez a másik meglátva őt, magyarul
1818 X    |              meg.~- Nos - Están! Hozod a kardot? (Tehát csakugyan
1819 X    |       csakugyan az öccsének nézték.)~- A kardot? - szólt csodálkozva
1820 X    |                kardot hoztam.~- De azt a kardot? Amiért bátyádhoz
1821 X    |            idén föl nem ébred.~- Tehát a kard, melyen a pecsétnyomó
1822 X    |                   Tehát a kard, melyen a pecsétnyomó van, kezedbe
1823 X    |                Óh, uram, értem már. Te a pecséteket akarod felnyittatni,
1824 X    |              holnap az öreg észreveszi a lábnyomokról, hogy valaki
1825 X    |              lábnyomokról, hogy valaki a lepecsételt ajtókon ki-
1826 X    |               egy helyen hajtani, ahol a víz széles, s a part alacsony,
1827 X    |          hajtani, ahol a víz széles, s a part alacsony, mi magunk
1828 X    |                azok járták volna össze a kertet.~- Aranyos gondolataid
1829 X    |             iskolába Kökényesdinél; de a várkapun még ökörhátán sem
1830 X    |         lovagolhatunk be, mert azoknak a nyomait éppen úgy észreveheti
1831 X    |              észreveheti az öreg, mint a mieinket.~- Egyet gondoltam.
1832 X    |              gondoltam. Egy hágcsó van a toronyban, azt magunkkal
1833 X    |                nem fog egészen felérni a rondelláig, hanem erről
1834 X    |          visszament, elhozta tornyából a szükséges hágcsót és kötelet,
1835 X    |               s egy kézifűrészt dugott a szűre ujjába; azután elhajtott
1836 X    |           semmit.~Az árok előtt felült a három férfi az igásbarmokra,
1837 X    |               János nagy üggyel-bajjal a befagyott vízen átterelt,
1838 X    |              átterelt, oldalt akasztva a harmadfél öles hágcsót.~
1839 X    |                harmadfél öles hágcsót.~A kerten keresztül a rondellák
1840 X    |            hágcsót.~A kerten keresztül a rondellák egyike alá a hágcsót
1841 X    |       keresztül a rondellák egyike alá a hágcsót odatámaszták a falhoz,
1842 X    |             alá a hágcsót odatámaszták a falhoz, s Gondolfo az ökör
1843 X    |                kötélhurkot belehajítva a rondella egy kiálló horogvasába,
1844 X    |                az idegen úr hágott fel a lajtorján, s a kötelet derekára
1845 X    |              hágott fel a lajtorján, s a kötelet derekára köttetve
1846 X    |                 amint észrevette, hogy a másik kettő eltűnt, magához
1847 X    |             kettő eltűnt, magához húzá a hágcsót, s a szűre ujjába
1848 X    |              magához húzá a hágcsót, s a szűre ujjába rejtett kézi
1849 X    |              mintegy közepe táján mind a két hevederét bevágta félig,
1850 X    |               ekkor megjelent Gondolfo a rondellán, s a kötélhurokra,
1851 X    |                Gondolfo a rondellán, s a kötélhurokra, mint egy nyeregbe,
1852 X    |           nyeregbe, beülve, annálfogva a hágcsóig lebocsátá magát.
1853 X    |        hágcsóig lebocsátá magát. Amint a hágcsó legelső fokán megállt,
1854 X    |                felemelte, hogy kihúzza a hurokból, egyszerre ketté
1855 X    |            egyszerre ketté tört alatta a hágcsó, s a kötél olyformán
1856 X    |                tört alatta a hágcsó, s a kötél olyformán hurkolódott
1857 X    |          lábánál fogva felkötött nyúl.~A fennakadt olasz e pillanatban
1858 X    |           káromkodott magyarul, mintha a Hortobágyon tanulta volna,
1859 X    |              jónak látta tréfára venni a dolgot.~- Nézd, nézd! a
1860 X    |                a dolgot.~- Nézd, nézd! a ravasz olaszát! most meg
1861 X    |           ravasz olaszát! most meg már a hágcsót is kirúgja maga
1862 X    |                alá. Más embert megütne a guta, ha így felfordulna,
1863 X    |                kezde, s szidta olaszul a paraszt lelkét, hogy őt
1864 X    |           sokat, hanem állítsa fel azt a hágcsót.~- Ketté van ez
1865 X    |           törve, fiam, merőben.~- Hogy a tatár vigye el kendet a
1866 X    |                a tatár vigye el kendet a rozzant hágcsójával. Hogy
1867 X    |                más mód, mint felnyitod a kaput, s azon feljönni a
1868 X    |               a kaput, s azon feljönni a rondellába, s engemet felhúzni
1869 X    |         mulatságát találta abban, hogy a pseudo olaszt olyankor beszéltesse,
1870 X    |            olyankor beszéltesse, mikor a lábánál fogva függ ég és
1871 X    |               Hogyhogy?~- Tüzet rakunk a részeg filkóra, s ráfogjuk,
1872 X    |            János -; tehát csak vesd le a kapukulcsot, ha nálad van,
1873 X    |            előkeresé kínos helyzetében a kért kulcsot zsebéből, s
1874 X    |             vigyázz, hogy merre jössz; a lépcsőn feljutva a folyosón
1875 X    |              jössz; a lépcsőn feljutva a folyosón jobbfelé tarts,
1876 X    |            találj menni, mert ott uram a háziasszonnyal mulat, s
1877 X    |            János, és szemei szikráztak a sötétben. - No csak várj
1878 X    |         mindjárt jövök.~Azzal felnyitá a kaput, s felsietett a lépcsőkön.~
1879 X    |         felnyitá a kaput, s felsietett a lépcsőkön.~Mikor a folyosóra
1880 X    |          felsietett a lépcsőkön.~Mikor a folyosóra ért, egyenesen
1881 X    |             nejével együtt. Jól ismeré a szobákat. Az ajtók mind
1882 X    |               érzé, hogy az zárva van. A zörrenésre az ajtón belül
1883 X    |               egyszerre szívét, s mint a kőfaltörő kos rohant vállával,
1884 X    |        beszakítá azt.~Hah! ott függött a bűnös asszony az idegen
1885 X    |             Ezért árulta el hát férjét a hűtlen asszony, mert a férj
1886 X    |          férjét a hűtlen asszony, mert a férj kezében volt a szerető
1887 X    |               mert a férj kezében volt a szerető élete.~- Halál reátok! -
1888 X    |              rájok rohant ádáz dühvel.~A meglepett vétkezők rémülten
1889 X    |              keze rosszul irányzott, s a golyó az ablakon keresztül
1890 X    |             süvöltött. Erre megragadva a nő kezét egy szőnyegajtót
1891 X    |              maga után vonta őt is. De a vén szolga utolérte őket,
1892 X    |            utolérte őket, s megragadva a hátul maradt hölgy hosszú
1893 X    |      markolatig döfte szívén keresztül a férj kardját.~E pillanatban
1894 X    |            férj kardját.~E pillanatban a támadt zajra minden oldalról
1895 X    |              minden oldalról előfutott a házi cselédség, s látták,
1896 X    |                látták, mint űzte végig a folyosón a vén szolga Pozsgait
1897 X    |             mint űzte végig a folyosón a vén szolga Pozsgait a véres
1898 X    |         folyosón a vén szolga Pozsgait a véres karddal, míg ez egy
1899 X    |                szökéssel kivetve magát a kert fái között eltűnt,
1900 X    |                látni, mint vágtat tova a havas síkságon.~János pedig
1901 X    |          sokaság elé lépett felmutatva a véres acélt.~- E kard Paskó
1902 X    |          hűtlen nejét!~S azzal önkényt a törvény kezeibe adta magát.~ ~
1903 X(12)|                                        A dohányzás még akkor törvény
1904 XI   |               meg, kik panaszt tevének a fejedelem előtt, hogy ők
1905 XI   |             jogaikat követelék vissza.~A fejedelem rögtön hívatá
1906 XI   |      megfogadott sehonnaiak, kik által a megbuktatott Kozár bosszút
1907 XI   |                Boór gyermekei? - kérdé a fejedelem tőlök.~- Saját
1908 XI   |                 Csak számunkra él még, a világnak régen meghalt.~-
1909 XI   |               meghalt, s akárki legyen a rejtélyes tanú, én hamis
1910 XI   |               esetre, ha ellene fordul a kocka, kimeneküljön az országból
1911 XI   |          pénzzé tett vagyonai javával.~A három nap letelvén a fejedelem
1912 XI   |          javával.~A három nap letelvén a fejedelem egész tanácsát
1913 XI   |           összegyűjté, s tudtokra adva a kérdéses tárgyat legelőbb
1914 XI   |              kérdéses tárgyat legelőbb a panasztevőket hívatá a tanács
1915 XI   |        legelőbb a panasztevőket hívatá a tanács elé.~Azok most harmadmagokkal
1916 XI   |            most harmadmagokkal jöttek. A harmadik alak, kit kézen
1917 XI   |             nagyobb volna.~Odajárultak a tanácsurak elé.~- Kegyelmed
1918 XI   |             apjuknak neveznek? - kérdé a fejedelem a beburkolt alaktól.~-
1919 XI   |          neveznek? - kérdé a fejedelem a beburkolt alaktól.~- Én
1920 XI   |             vagyok az uram.~- Valóban, a hang Boór Ádám hangja. Miért
1921 XI   |       hallhatta kegyelmed, s valakinek a hangját is lehet utánozni.
1922 XI   |             lehet utánozni. Ez itt nem a velencei tízek tanácsa,
1923 XI   |               ahol lefátyolozva szokás a tanúknak megjelenni. Ha
1924 XI   |               szótlanul levevé fejéről a palástot.~A tanácsurak borzadva
1925 XI   |             levevé fejéről a palástot.~A tanácsurak borzadva tekintének
1926 XI   |          álltak, félhalkan suttogták: „a kétszarvú ember”.~- Íme,
1927 XI   |            áruló baráti kéz taszított, a világ számomra zárva van.
1928 XI   |              űzzek az emberek szívébe?~A fejedelem irtózva fordult
1929 XI   |          percben érkezék Teleki Mihály a tanácsba, ki meghallva,
1930 XI   |          Pozsgaiért küldenek, odaszólt a fejedelemhez.~- Az nem fog
1931 XI   |                tudósítást kaptam róla. A bebörtönözött Paskó Kristóf
1932 XI   |            Paskó Kristóf öreg szolgája a múlt éjjel észrevevé, miszerint
1933 XI   |             éjjel észrevevé, miszerint a kastélyba egy idegen férfi
1934 XI   |            bűnös együttlétben találta. A szolga megölte a nőt, a
1935 XI   |              találta. A szolga megölte a nőt, a férfi megmenekült
1936 XI   |                A szolga megölte a nőt, a férfi megmenekült előle.
1937 XI   |            férfi megmenekült előle. De a zajra eléfutott cselédek
1938 XI   |         eléfutott cselédek megismerték a futóban Pozsgai Ferencet,
1939 XI   |           futóban Pozsgai Ferencet, ki a dévai úton látszott elvágtatni.
1940 XI   |              úton látszott elvágtatni. A gyilkos maga jött az esetet
1941 XI   |           esetet feljelenteni, s magát a törvények kezébe adva itt
1942 XI   |          törvények kezébe adva itt vár a tanácsterem ajtaja előtt.~
1943 XI   |              tanácsterem ajtaja előtt.~A fejedelem inte, hogy hozzák
1944 XI   |               inte, hogy hozzák eléje.~A vén szolga belépett, két
1945 XI   |                nejét megölted? - kérdé a fejedelem megindult hangon.~-
1946 XI   |                   Azt cselekvém, uram.~A fejedelem tenyerébe hajtá
1947 XI   |              tettéről Istennél számol; a világon általunk minden
1948 XI   |             neje hallatlanul elvádolt, a felségárulás bűne alól feloldatik,
1949 XI   |           szavak után hirtelen felkelt a fejedelem a székéről, s
1950 XI   |           hirtelen felkelt a fejedelem a székéről, s elhagyá a tanácstermet,
1951 XI   |        fejedelem a székéről, s elhagyá a tanácstermet, nem akarva
1952 XI   |              ítélete által előidézett.~A kegyelmet, az igazságot
1953 XI   |         engemet helyette! - kiálta fel a szerencsétlen ember. - Miért
1954 XI   |                őt meggyilkolnotok? Azt a szép gyöngéd keblet azzal
1955 XI   |              szép gyöngéd keblet azzal a hideg vassal átverni! Azokat
1956 XI   |           hideg vassal átverni! Azokat a mosolygó szemeket örökre
1957 XI   |        Erdélyből kimenekülve egyenesen a római császár udvarába vette
1958 XI   |          császár udvarába vette magát, a közte és Erdély közt éppen
1959 XI   |       védelemre. De rosszul számított. A fejedelem megkereső levelére
1960 XI   |           fejedelem megkereső levelére a császár kiadta őt az erdélyi
1961 XI   |            közt bizonyítják.~Egy napon a jószágaiba visszahelyezett
1962 XI   |            visszahelyezett Boór Ádámot a fejedelem küldöttei verték
1963 XI   |            verték föl elvonultságából.~A legutóbbi ítélet óta egészen
1964 XI   |          egészen magányba zárkózva élt a világtól megvált ember,
1965 XI   |            százszor ugyanazon dolgokat a hosszú bujdosásról, miket
1966 XI   |              kedves volt neki hallani.~A fejedelem követe, Naláczi
1967 XI   |              Ádám megjelent tornácában a hívásra, s íme a fejedelem
1968 XI   |            tornácában a hívásra, s íme a fejedelem pecérei egy összeroskadt
1969 XI   |            lélegzettel.~Naláczi kivéve a pecér kezéből a láncot,
1970 XI   |         Naláczi kivéve a pecér kezéből a láncot, s annak végét Boór
1971 XI   |              kegyelmednek mindhalálig.~A megalázott ember összezsugorodva
1972 XI   |          Pozsgaihoz, s leoldá nyakáról a láncot, és kezét nyújtá
1973 XI   |              élettelenül bukott arcra. A visszás érzelemroham közepett
1974 XI   |          visszás érzelemroham közepett a guta ütötte meg...~~Paskó
1975 XI   |          Törökországba többé. Elhagyta a fejedelmi udvart örökre,
1976 XI   |            udvart örökre, nem törődött a közügyekkel. Kertje legcsendesebb
1977 XI   |              annak ajtajában, s ápolta a virágokat, miket körüle
1978 XI   |            egyetlenegyszer sem bocsátá a vén szolgát maga elé.~Végrendeletében
1979 XI   |                még sok év múlva is élt a rege a kétszarvú emberről
1980 XI   |             sok év múlva is élt a rege a kétszarvú emberről Moldva