1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1980
Fejezet
1501 VIII | miért ne tanulnók meg?~Ezzel a szóval kivéve a főzőkanalat
1502 VIII | meg?~Ezzel a szóval kivéve a főzőkanalat az üstből, műértő
1503 VIII | néhány cseppet meríte rá a kérdéses főzeményből, s
1504 VIII | Valamit kifelejtettek ebből... A bizony... Nincs megadva
1505 VIII | potridába János, s befedve azt a fedővel hagyta főni és leült
1506 VIII | mint aki semmit sem vétett.~A cselédek lakatot vetettek
1507 VIII | cselédek lakatot vetettek a szájukra, nem akarván elrontani
1508 VIII | szájukra, nem akarván elrontani a mulatságot, melyet János
1509 VIII | és Gondolfo (így hívták a legényt) legelső találkozása
1510 VIII | arca el sem árulá, hogy már a találkozás megtörtént.~Nemsokára
1511 VIII | egész cselédség, körülülték a hosszú keresztlábú asztalt,
1512 VIII | csendes vérrel húzta meg magát a pad végén, saját maga faragta
1513 VIII | átengedve másnak.~Végre belépett a várt egyéniség, feltett
1514 VIII | leült az asztalhoz, s míg a többiek ájtatosan felkelve,
1515 VIII | egy szép marsot dobolt el a cintányérján egy késsel
1516 VIII | Ezzel leemelték az üstöt a láncról, s feltették az
1517 VIII | közepére. Gondolfo levevé róla a fedőt, s gyanúsan szaglálta
1518 VIII | fedőt, s gyanúsan szaglálta a kiszabadult párát, mely
1519 VIII | kezde sejteni; csak miután a nagy merőkanállal megforgatta
1520 VIII | tulajdonítva azt egyedül a paradicsomalmának.~De mégis
1521 VIII | pihenteté addig étvágyát, amíg a többiek is szedtek maguknak,
1522 VIII | elébb jól kimulatta magát a cselédség arcfintorgatásain,
1523 VIII | meglepetéssel tapasztalá, hogy a cselédség rendkívül vidámon
1524 VIII | előtt. Igaz ugyan, hogy csak a húsát válogatta.~- Hozzá
1525 VIII | válogatta.~- Hozzá szoktak a jóhoz, a pimaszok; - gondolá
1526 VIII | Hozzá szoktak a jóhoz, a pimaszok; - gondolá magában
1527 VIII | rémület miatt, hogy csapta a földhöz a kanalat és ordított,
1528 VIII | miatt, hogy csapta a földhöz a kanalat és ordított, mint
1529 VIII | szavakat, kezeivel hadonázva, a sipkáját összetépve mérgében.~
1530 VIII | gazda azt gondolá, hogy a sok szóra felelni kell valamit,
1531 VIII | azt gondolá bölcsen, hogy a lokaj nem kérdezhet egyebet,
1532 VIII | egyebet, mint hogy ki tette a paprikát és a vereshagymát
1533 VIII | hogy ki tette a paprikát és a vereshagymát a potpourri
1534 VIII | paprikát és a vereshagymát a potpourri közé? ő tehát
1535 VIII | Erre Gondolfo felkapta a tányérját, s levesestül
1536 VIII | úgy vágta Jánoshoz, hogy a hátán csorgott végig a leve.~
1537 VIII | hogy a hátán csorgott végig a leve.~De Jánosnak sem kellett
1538 VIII | kellett több! nosza felugrott a lócáról, s megragadva a
1539 VIII | a lócáról, s megragadva a lokaj tarkóját lenyomta
1540 VIII | asztalra, bele egyenesen a levesestálba, s beleverte
1541 VIII | maga Berta asszony lép be a cselédházba.~- Mi történik
1542 VIII | történik itt? - kérdé, meglátva a tusakodást.~János elereszté
1543 VIII | s letörölgetve magáról a levest nagy nyugodtan felelt:~-
1544 VIII | semmirevaló, még ma elhagyja a kastélyt! - kiálta rá hevesen
1545 VIII | hevesen az asszony.~- Tudom, a gazdámmal megyek.~- És többet
1546 VIII | gazdámmal megyek.~- És többet a kastély küszöbét át nem
1547 VIII | hiszen, gondolta magában, ha a fejedelemnek adnak is fel,
1548 VIII | elnyargalt; mégpedig nem a főkapun, hanem az angolkerten
1549 VIII | megérkezék. Mégis rögtön sietett a fejedelmi palotába: gondolva,
1550 VIII | szokott dolgozni szobájában.~A kapuőrök azonban nem akarták
1551 VIII | nem akarták bebocsátani a késői órában, mire ő megmondva
1552 VIII | alabárdossal, s felvezeté a követ urat, kit János gazda
1553 VIII | nyomban kísért utána hordva a nagy nyaláb írást, melyre
1554 VIII | szüksége volt.~Bebocsáták a kihallgatási terembe; ott
1555 VIII | István uram hat alabárdos és a várporkoláb kíséretében,
1556 VIII | uram... - szólt Naláczi.~A megszólított azt hívé, álmodik.~-
1557 VIII | nem tudom. Parancsom van a fejedelem őnagyságától,
1558 VIII | Szótlanul nyújtá kezét a porkolábnak; az fellakatolta
1559 VIII | porkolábnak; az fellakatolta rá a nehéz bilincset.~János csak
1560 VIII | csapta írásait, s odaállt a porkoláb elé.~- Én is itt
1561 VIII | mondja! - kiálta vakmerően a vén szolga. - S ha szolga
1562 VIII | vagyok olyan bűnös, mint a gazdám, s ha az ilyen embereket
1563 VIII | s ha az ilyen embereket a pokolba küldik, én is oda
1564 VIII | Ősz vagyok, uram, fehér a szakállam, azért engem ne
1565 VIII | hanem vagy csukasson le a gazdám mellé, s veressen
1566 VIII | alabárdosoknak, kik az ajtón a láncokkal terhelt Paskót
1567 VIII | terhelt Paskót elvezették, a másikon pedig kidobták Jánost,
1568 VIII | addig meg nem nyugodott, míg a lépcsőkön le nem ráncigálták,
1569 VIII | ráncigálták, s azután sem ment el a palota elől, hanem letette
1570 VIII | palota elől, hanem letette a fejét annak egyik szegletkövére,
1571 VIII | tudakozódva, ha nem lehet-e még a fejedelemhez fölmenni.~ ~
1572 IX | IX. A TANÚ~János ott várt sokáig
1573 IX | TANÚ~János ott várt sokáig a palota kapujában, minden
1574 IX | megtudakozva, mikor lehet már a fejedelemmel beszélni. Természetesen,
1575 IX | hogy kinevették.~- Kend a fejedelemmel akar beszélni?
1576 IX | fejedelemmel akar beszélni? Tán biz a fogarasi várnagyságot akarja
1577 IX | Nem az, szegény, csak a cinkotai itcét kívánja behozatni
1578 IX | én mégis fogok beszélni a fejedelemmel.~S ott várt
1579 IX | étlen-szomjan késő délutánig, mikor a fejedelem hintaja a kapu
1580 IX | mikor a fejedelem hintaja a kapu alá gördült, s jól
1581 IX | kísérve.~János nem sokat törte a fejét az ékesen szóláson,
1582 IX | hanem egyszerre odaállt a fejedelem fogata elé, s
1583 IX | szolgájának könyörgését.~A kocsis a lovak közé vágott,
1584 IX | szolgájának könyörgését.~A kocsis a lovak közé vágott, s azok
1585 IX | elszántan odaveté magát a lovak elé, s belekapaszkodva
1586 IX | ha nem engeditek, hogy a fejedelem meghallgassa a
1587 IX | a fejedelem meghallgassa a könyörgő szavát! Tiporjatok
1588 IX | Tiporjatok el, de csak a holttestemen át fogtok odább
1589 IX | meg nem mozdulok innen!~A fejedelem meg volt lepetve
1590 IX | fejedelem meg volt lepetve a vén szolga merészsége által,
1591 IX | járulni. Az öreg letérdelt a hintó hágcsójára.~- Mi kell?
1592 IX | vagyok, pedig ha megőszített a gond, az ország gondja volt
1593 IX | ország gondja volt az, s a váradi és nagyszőllősi csatákból
1594 IX | elfogattál, tömlöcre vetettél, a szegény szerencsétlen Paskó
1595 IX | nem bocsátalak -; kiálta a vén szolga, megragadva Apafi
1596 IX | ki százszor szembenézett a halállal érted és a hazáért,
1597 IX | szembenézett a halállal érted és a hazáért, ki a közügyekért
1598 IX | halállal érted és a hazáért, ki a közügyekért nem kímélte
1599 IX | mint hona jóvoltáról, - ki a vérpad lépcsőire ment fel,
1600 IX | vérpad lépcsőire ment fel, s a bakó zsinegével a nyakán
1601 IX | fel, s a bakó zsinegével a nyakán beszélt miérettünk, -
1602 IX | tizenhat napig hányatta magát a szélvészes tengeren, hogy
1603 IX | angyalok, s oly tiszta még a legtitkosabb gondolatja
1604 IX | szemeit egészen ellepte a könny; a fejedelem elérzékenyülve
1605 IX | egészen ellepte a könny; a fejedelem elérzékenyülve
1606 IX | meg neki...~Apafi felemelé a szolgát térdepeltéből.~-
1607 IX | mondja senki, hogy énelőttem a szegény ember nem olyan
1608 IX | ember nem olyan kedves, mint a gazdag; holnap reggel jőjj
1609 IX | parancsomra be fognak vezetni a kihallgatási terembe. A
1610 IX | a kihallgatási terembe. A vád súlyos, mely uradat
1611 IX | mely uradat terheli, s a tanú fontos, ki ellene föllép: -
1612 IX | tanúval, annyi súlyt adok a te szavadnak, mint az övének.
1613 IX | öreg szolga összecsókolá a fejedelem kezét, s könnyes
1614 IX | könnyes szemekkel távozott el a palota kapujából. Az emberek
1615 IX | Másnap korán reggel ott volt a vén szolga a tanácsteremben,
1616 IX | reggel ott volt a vén szolga a tanácsteremben, még a testőrökön
1617 IX | szolga a tanácsteremben, még a testőrökön kívül senki sem
1618 IX | hosszú volt neki az idő, míg a tanácsurak mind egyenkint
1619 IX | felgyülekeztek s helyet foglaltak a hosszú zöld asztalnál, s
1620 IX | írótollának szomorú percegése a papíron.~Végre nagy zajjal
1621 IX | nagy zajjal kétfelé nyíltak a fejedelem szobáiból vezető
1622 IX | Mihálytól kísérve megjelent a fejedelem.~Az urak fölkeltek
1623 IX | mind, és meghajták magokat. A fejedelem inte nekik, hogy
1624 IX | arcain remegve tekinte végig a vén szolga, elgondolta,
1625 IX | Naláczinak, mire az eltávozott, s a feszült figyelem közepette
1626 IX | lánccsörrenést lehete hallani.~Még a szívek is halkabban dobogtak.~
1627 IX | alabárdostól kísérve belépett a vádlott; láncait kezével
1628 IX | szelíd érzelgésre vált rajta a szigor.~Az öreget senki
1629 IX | maga határozott léptekkel a tanácsurak elé járult, s
1630 IX | lépésnyire megállt, úgy hogy a legszélrül ülők kezet szoríthattak
1631 IX | szemeivel keményen arcába nézve a vádlottnak így kezdé:~-
1632 IX | kegyelmed, mily súlyos legyen az a vád, mely ellene emelve
1633 IX | arcaink sápadságát tekinti, s a lesütött szemeket, melyek
1634 IX | öröm lenne reánk nézve, ha a vád eloszlanék kegyelmed
1635 IX | tiszta minden bűntől.~- A vétek, mellyel kegyelmed
1636 IX | fejedelmemért száz alakban láttam a halált, értök megaláztam
1637 IX | emeltem föl, ha úgy kellett, a legfélelmesebbel szemközt?
1638 IX | élhettem volna nyugodtan a magam kapuin belől, mint
1639 IX | magam kapuin belől, mint a többiek itt Erdélyországban.
1640 IX | kimondani is irtózat nekem.~- A vád éppen azért súlyos,
1641 IX | külszín alól takarja fel a vétket. Midőn kegyelmed
1642 IX | kész volt mindannyiszor a portára menni, olyankor
1643 IX | olyankor kegyelmed sohasem a mi általunk rábízott ügyeket
1644 IX | hanem saját magának alkudta a fejedelemséget; ha a vezérekkel
1645 IX | alkudta a fejedelemséget; ha a vezérekkel beszélt, azoktól
1646 IX | ellentétnek megfelelhetni. Mint a hermelin, mely meg hagyja
1647 IX | inkább fogatni, minthogy a sárba belemenjen.~- Az csak
1648 IX | tartóztathatva gerjedelmét a vén szolga -; s rágalomnak,
1649 IX | ketté!~Nagy bajba került a testőröknek a tűzbejött
1650 IX | bajba került a testőröknek a tűzbejött öreget elhallgattatni;
1651 IX | osztogattam ki magamé gyanánt, a vád többi része csak vért
1652 IX | bámulva néztek Paskóra; a főtanácsúr szájában megakadt
1653 IX | főtanácsúr szájában megakadt a szó.~- Bizonyára - folytatá
1654 IX | ha méltóságtok elfogadná a nő bizonyságtételét férje
1655 IX | Boldogtalan; - sóhajta a főtanácsos úr, s inte, hogy
1656 IX | szolga.~Az ajtó megnyílt, s a tanú, ki belépett rajta, -
1657 IX | Paskó neje...~- Itt áll a tanú kegyelmed ellen... -
1658 IX | szívéhez kapva támaszkodék a mellette álló alabárdos
1659 IX | álló alabárdos vállaira, - a világ elfordult vele, arcán
1660 IX | Élettelenül hurcolták el a teremből. Többen a tanácsurak
1661 IX | hurcolták el a teremből. Többen a tanácsurak közül eltakarták
1662 IX | nem nézhettek oda; maga a fejedelem fehér volt, mint
1663 IX | fejedelem fehér volt, mint a fal.~És bizonyára a tanú
1664 IX | mint a fal.~És bizonyára a tanú sem mert maga elől
1665 IX | úgy adta Isten, hogy még a szépség is elmúlt arcáról
1666 IX | metszését úgy eltorzítá a dac és nőietlen merészség,
1667 IX | karikák fogták körül.~Ott állt a terem közepén szemeit lesütve,
1668 IX | magát, meglátszott tagjain a reszketés, s csaknem visszarettent,
1669 IX | csaknem visszarettent, midőn a legelső hangban, mely megszólalt,
1670 IX | egymaga emelkedék fel, s a tanácsurak elé járulva bátor
1671 IX | felfordult világ az, amidőn a legutolsó szolgájának kell
1672 IX | mindazáltal az én uramnak, a nagyságos fejedelemnek kegyelme,
1673 IX | tartozik, ki bűnnel takarja el a bűnt, hazugsággal fedezi
1674 IX | bűnt, hazugsággal fedezi a csalást, hamis esküvéssel
1675 IX | Méltóságos uraim! - kiálta közbe a nő. - Ne engedjenek kegyelmetek
1676 IX | vétkes ura mellett, szóljon a dolog érdemére, és ne térjen
1677 IX | fordulva. - Nem szükség a tanút rendre igazítanunk,
1678 IX | akkor világosan álland, hogy a borzasztó vád csak borzasztó
1679 IX | be fogom mutatni, hogy ő a bűnös, nem ura.~- Ah, nagyságos
1680 IX | férje eltávozott, elkezdte a dínomdánomot, s addig el
1681 IX | idegen nyelvű lokajt tart a háznál, hogy senki se érthesse,
1682 IX | mikor vele beszél?~Egypár a tanácsurak közül nevetni
1683 IX | dolog ez, uraim - feddőzék a fejedelem. - Ki kell hallgatni,
1684 IX | természetesen következik az a másik, amit szolgája tett
1685 IX | járjunk, kénytelenek leszünk a vádlónak hatalmat adni a
1686 IX | a vádlónak hatalmat adni a kegyelmed fölötti őrködésre,
1687 IX | kiálta fel megrettenve a nő. - Ez ember képes lenne
1688 IX | engemet meggyilkolni, vagy a házam rám gyújtani, ha udvaromba
1689 IX | nagyon meg volt elégedve a határozattal -, s azzal,
1690 IX | azzal, úgy hiszem, mind a ketten meg vagyunk nyugtatva.
1691 IX | át csak egy hídon lehet a várkapuhoz jutni, és a hídnak
1692 IX | lehet a várkapuhoz jutni, és a hídnak szinte kapuja van.
1693 IX | Adassék át tehát nekem a hídkapu kulcsa, s legyen
1694 IX | hídkapu kulcsa, s legyen a várkapu kulcsa a nagyasszony
1695 IX | legyen a várkapu kulcsa a nagyasszony kezében; ilyenformán
1696 IX | ilyenformán sem én nem juthatok a várba az ő akarata ellen,
1697 IX | én tudtom nélkül. Magam a hídon túl egy kis góréban
1698 IX | Legyen úgy - hagyá helyben a fejedelem.~- Ah, ez megalázó! -
1699 IX | ez megalázó! - kiálta fel a nő magánkívül.~- Kegyelmed
1700 IX | férjének ügye felfüggesztetik.~A tanácsurak többsége helyesli
1701 IX | tanácsurak többsége helyesli a határozatot, János kezet
1702 IX | határozatot, János kezet csókolt a fejedelemnek, csak Berta
1703 IX | nem lehete reá nézni. - A fejedelem elé akart borulni,
1704 IX | Apafi nagy pártolója volt a puritán tanoknak, s ha első
1705 IX | legsúlyosabban büntetett, a fejedelemkeresés, de a második
1706 IX | a fejedelemkeresés, de a második volt a házasságtörés.~ ~
1707 IX | fejedelemkeresés, de a második volt a házasságtörés.~ ~
1708 X | X. AZ ŐR~A majosfalvi kastély éppen
1709 X | majosfalvi kastély éppen a legnagyobb tatárjárásnak
1710 X | francia kert foglalta körül a kastélyt, azon XIII. Lajos
1711 X | mely egyenesre faragta a fákat, s merev falakat és
1712 X | megcsonkított cserjékből.~A kastély is így volt beépülve,
1713 X | egyebek lőréseknél, csak a középről felmeredő magas
1714 X | ónkarikákba foglalt ablakai, s a négy szegleten látszottak
1715 X | kiálló belvedérek, mikről a szabadba lehete látni.~A
1716 X | a szabadba lehete látni.~A palotának két oldalán volt
1717 X | kapuja, mik közül az egyik a majorsági szekerek, másik
1718 X | benne valaki lakjék, aki a hídkapura vigyáz; de ez
1719 X | de ez már annyira kiment a szokásból, hogy tán félszázad
1720 X | tetejéről nagyobbára lekopott a zsindely, s a denevérek
1721 X | nagyobbára lekopott a zsindely, s a denevérek egészen magokévá
1722 X | lakható volt rajta. Mind a négy oldalán volt egy-egy
1723 X | szegletét nagyon kirágták a legutolsó toronyőr kutyái,
1724 X | voltak zárva, míg gazdájok a faluban mulatott.~Ezt a
1725 X | a faluban mulatott.~Ezt a szép tanyát választá János
1726 X | tanyát választá János gazda a fejedelem határozata folytán
1727 X | s az öreg majd megunja a maga választotta hivatalt.~
1728 X | szigorúbbak, mint ő. Aki csak a kastélyba akart jutni, előtte
1729 X | alvásnak, megvárta, míg a kastélyban elsötétültek
1730 X | bízott kardját magához véve a kardmarkolatra vésett címerrel
1731 X | vésett címerrel lepecsételte a ház kapuit, melyek kulcsai
1732 X | az úrnő kezében voltak, s a híd kapuját, melynek kulcsát
1733 X | már hajnal előtt fent volt a pecséteket levenni, nehogy
1734 X | bosszantó volt e felvigyázat a ház asszonyára, éppoly terhesnek
1735 X | várta szentül, hogy majd ha a tél bekövetkezik, felhagy
1736 X | bekövetkezik, felhagy őkegyelme a strázsálással, s ugyanazért
1737 X | lokajnak sem volt szabad a kastélyba lépni, s János
1738 X | ez antagonistája.~Azonban a tél is eljött, csikorgó
1739 X | zavarta mindez. Kifogott még a fagyon is. Az árokból annyi
1740 X | tüzelni; s ha nem volt teteje a lakásának, legalább kimehetett
1741 X | legalább kimehetett rajta a füst kémény nélkül, s ha
1742 X | nem kellett féltenie, hogy a láng belekap. Évek óta megtakargatott
1743 X | bor.~Ilyenformán múlt el a december száraz, szeles,
1744 X | utolsó előtti éjszakája volt, a várban sokáig fenn voltak,
1745 X | ajtaját; nagy tüzet rakván a tornya közepén, leteríté
1746 X | Sokáig hallatlanná tevé a zajt; végre, hogy nem állhatta
1747 X | nem állhatta tovább, fogá a hágcsóját, mely éppen arra
1748 X | éppen arra való volt, hogy a harmadfél öl magasban levő
1749 X | az ember ajtaján, s majd a kulcslyukon, majd a hasadékon
1750 X | majd a kulcslyukon, majd a hasadékon kukucskál be,
1751 X | édes testvéröccse. Están! A bizony.~- Elhiszem, ha mondod.
1752 X | becsületben tartok, te vagy a legeslegutolsó; hanem hát
1753 X | mint két makk; csakhogy a kend bajusza ősz, az enyim
1754 X | tetőled féljek!~Már erre a szóra csakugyan leszállt
1755 X | s be engedte azt lépni a tűz mellé, s mondá neki,
1756 X | mondá neki, hogy akassza fel a köpenyét a szegre.~Ott pedig
1757 X | hogy akassza fel a köpenyét a szegre.~Ott pedig nem volt
1758 X | több egy szegnél, amelyen a kard lógott.~- Ejnye be
1759 X | János bátya.~- Hagyd el azt a kardot, öcsém, beszélj egyébről.
1760 X | Están, félszemmel mindig a kardot lesve, s még János
1761 X | valamelyik szegletből, azalatt ő a kard markolatát vizsgálgatta
1762 X | gondosan.~János gazda előhozá a kérdéses edényt, mely is
1763 X | legényt, hogy egyik szélitől a másikig méri az utcát, s
1764 X | az utcát, s minden házat a magáénak néz; azt tehát
1765 X | néz; azt tehát lehelyezve a tűz mellé odaadott egy fakupát
1766 X | fakupát az öccse kezébe, a másikkal pedig maga merített.~-
1767 X | kupa után öccsétől.~(Az a Kökényesdi volt a leghíresebb
1768 X | öccsétől.~(Az a Kökényesdi volt a leghíresebb haramiavezér
1769 X | uramnál.~- Sohase törd rajta a fejedet. Az én kedvemért
1770 X | gyaníthatunk, hogy Están úr nem a legjobb hírben állt urabátyja
1771 X | különben azt hiszem, méreg van a borában.~- Üm - mondta magában
1772 X | magában János gazda. - Ez a fickó azt hiszi, hogy engem
1773 X | fogta az egyik kupát, öccse a másikat, s kezdtek fenekére
1774 X | múlva üresen állt előttük a veder. A két hős ült mellette
1775 X | üresen állt előttük a veder. A két hős ült mellette tántorítlanul,
1776 X | tőle.~Están megcsóválta a fejét, mintha azt gondolná,
1777 X | azzal fölkelt, előkeresett a köpenye alól egy csikóbőrös
1778 X | bátyjára köszöntve mondta:~- A magunk egészségére, bátya!
1779 X | benne bolondító, s elfogadá a kulacsot.~Tele volt az a
1780 X | a kulacsot.~Tele volt az a legkegyetlenebb lengyel
1781 X | lengyel pálinkával, amitől, ha a kozák teleissza magát, elfekszik
1782 X | egy hétig ki nem józanul. A kulacs tartalma pedig elég
1783 X | János gazda -, s elkezde a kulacs vándorolni, s amint
1784 X | egyszer csak üres lett a kulacs is. A két bajnok
1785 X | csak üres lett a kulacs is. A két bajnok meg sem rezzent
1786 X | torkát, s beégeti magát a beleibe; tatárok szokták
1787 X | szokták inni, mikor megunták a józanságot, s aki lerészegszik
1788 X | Están, amint megkóstolta a könnyfacsaró italt; de helytállt
1789 X | füstölt mindkettőjük szájában a csibuk megrakva a legfelségesebb
1790 X | szájában a csibuk megrakva a legfelségesebb basadohánnyal,
1791 X | denevér ezideig megmaradt a toronyban, az is búcsút
1792 X | szállás után látott.~De a két bajvívót meg nem tántorította
1793 X | zacskóból azoknak egyikét a saját, másikát az öccse
1794 X | szét, egyszerre kiesett a csibuk a szájából, s ő nyitott
1795 X | egyszerre kiesett a csibuk a szájából, s ő nyitott ajkakkal
1796 X | kevésbé - mormogá János gazda, a tűzbe hajítva csibukját,
1797 X | magához kezde térni, fogá a szekérkenős edényt, melyet
1798 X | felölté annak köpönyegét, a kérdéses kardot pedig felköté
1799 X | öccsét szépen beletakargatá a subába, s feje alá téve
1800 X | szegletbe; mely meglévén, vevé a kulcsait, s felnyitva a
1801 X | a kulcsait, s felnyitva a toronyajtót kilépett a szabadba,
1802 X | felnyitva a toronyajtót kilépett a szabadba, s azzal ismét
1803 X | szabadba, s azzal ismét bezárta a tornyot testvérére, ki aludt
1804 X | összeköttetésben álland a kastélybeliekkel.~E gondolattal
1805 X | gondolattal agyában mívelé a magán elkövetett átalakítást,
1806 X | borongós.~Amint kilépett a szabadba, meglátta, hogy
1807 X | ők odabenn iddogáltak, s a friss havon észrevehetők
1808 X | öreg, s figyelemmel kísérve a lábnyomokat, könnyű volt
1809 X | hallgatózni, azután pedig a hídhoz ment, s onnan megint
1810 X | megint az árok hosszában a parti bokrok közé távozott.~
1811 X | mindenütt figyelmesen követé a lábnyomokat, míg végre a
1812 X | a lábnyomokat, míg végre a rekettyésbe érve, lóhorkolást
1813 X | embereire talál, s azzal a hang után indulva nemsokára
1814 X | két lovas férfit látott a zuzmarás fák közül kikukkanni,
1815 X | egyiket Gondolfonak nézte; de a másikra a sötétben nem ismert.~
1816 X | Gondolfonak nézte; de a másikra a sötétben nem ismert.~Ez
1817 X | sötétben nem ismert.~Ez a másik meglátva őt, magyarul
1818 X | meg.~- Nos - Están! Hozod a kardot? (Tehát csakugyan
1819 X | csakugyan az öccsének nézték.)~- A kardot? - szólt csodálkozva
1820 X | kardot hoztam.~- De azt a kardot? Amiért bátyádhoz
1821 X | idén föl nem ébred.~- Tehát a kard, melyen a pecsétnyomó
1822 X | Tehát a kard, melyen a pecsétnyomó van, kezedbe
1823 X | Óh, uram, értem már. Te a pecséteket akarod felnyittatni,
1824 X | holnap az öreg észreveszi a lábnyomokról, hogy valaki
1825 X | lábnyomokról, hogy valaki a lepecsételt ajtókon ki-
1826 X | egy helyen hajtani, ahol a víz széles, s a part alacsony,
1827 X | hajtani, ahol a víz széles, s a part alacsony, mi magunk
1828 X | azok járták volna össze a kertet.~- Aranyos gondolataid
1829 X | iskolába Kökényesdinél; de a várkapun még ökörhátán sem
1830 X | lovagolhatunk be, mert azoknak a nyomait éppen úgy észreveheti
1831 X | észreveheti az öreg, mint a mieinket.~- Egyet gondoltam.
1832 X | gondoltam. Egy hágcsó van a toronyban, azt magunkkal
1833 X | nem fog egészen felérni a rondelláig, hanem erről
1834 X | visszament, elhozta tornyából a szükséges hágcsót és kötelet,
1835 X | s egy kézifűrészt dugott a szűre ujjába; azután elhajtott
1836 X | semmit.~Az árok előtt felült a három férfi az igásbarmokra,
1837 X | János nagy üggyel-bajjal a befagyott vízen átterelt,
1838 X | átterelt, oldalt akasztva a harmadfél öles hágcsót.~
1839 X | harmadfél öles hágcsót.~A kerten keresztül a rondellák
1840 X | hágcsót.~A kerten keresztül a rondellák egyike alá a hágcsót
1841 X | keresztül a rondellák egyike alá a hágcsót odatámaszták a falhoz,
1842 X | alá a hágcsót odatámaszták a falhoz, s Gondolfo az ökör
1843 X | kötélhurkot belehajítva a rondella egy kiálló horogvasába,
1844 X | az idegen úr hágott fel a lajtorján, s a kötelet derekára
1845 X | hágott fel a lajtorján, s a kötelet derekára köttetve
1846 X | amint észrevette, hogy a másik kettő eltűnt, magához
1847 X | kettő eltűnt, magához húzá a hágcsót, s a szűre ujjába
1848 X | magához húzá a hágcsót, s a szűre ujjába rejtett kézi
1849 X | mintegy közepe táján mind a két hevederét bevágta félig,
1850 X | ekkor megjelent Gondolfo a rondellán, s a kötélhurokra,
1851 X | Gondolfo a rondellán, s a kötélhurokra, mint egy nyeregbe,
1852 X | nyeregbe, beülve, annálfogva a hágcsóig lebocsátá magát.
1853 X | hágcsóig lebocsátá magát. Amint a hágcsó legelső fokán megállt,
1854 X | felemelte, hogy kihúzza a hurokból, egyszerre ketté
1855 X | egyszerre ketté tört alatta a hágcsó, s a kötél olyformán
1856 X | tört alatta a hágcsó, s a kötél olyformán hurkolódott
1857 X | lábánál fogva felkötött nyúl.~A fennakadt olasz e pillanatban
1858 X | káromkodott magyarul, mintha a Hortobágyon tanulta volna,
1859 X | jónak látta tréfára venni a dolgot.~- Nézd, nézd! a
1860 X | a dolgot.~- Nézd, nézd! a ravasz olaszát! most meg
1861 X | ravasz olaszát! most meg már a hágcsót is kirúgja maga
1862 X | alá. Más embert megütne a guta, ha így felfordulna,
1863 X | kezde, s szidta olaszul a paraszt lelkét, hogy őt
1864 X | sokat, hanem állítsa fel azt a hágcsót.~- Ketté van ez
1865 X | törve, fiam, merőben.~- Hogy a tatár vigye el kendet a
1866 X | a tatár vigye el kendet a rozzant hágcsójával. Hogy
1867 X | más mód, mint felnyitod a kaput, s azon feljönni a
1868 X | a kaput, s azon feljönni a rondellába, s engemet felhúzni
1869 X | mulatságát találta abban, hogy a pseudo olaszt olyankor beszéltesse,
1870 X | olyankor beszéltesse, mikor a lábánál fogva függ ég és
1871 X | Hogyhogy?~- Tüzet rakunk a részeg filkóra, s ráfogjuk,
1872 X | János -; tehát csak vesd le a kapukulcsot, ha nálad van,
1873 X | előkeresé kínos helyzetében a kért kulcsot zsebéből, s
1874 X | vigyázz, hogy merre jössz; a lépcsőn feljutva a folyosón
1875 X | jössz; a lépcsőn feljutva a folyosón jobbfelé tarts,
1876 X | találj menni, mert ott uram a háziasszonnyal mulat, s
1877 X | János, és szemei szikráztak a sötétben. - No csak várj
1878 X | mindjárt jövök.~Azzal felnyitá a kaput, s felsietett a lépcsőkön.~
1879 X | felnyitá a kaput, s felsietett a lépcsőkön.~Mikor a folyosóra
1880 X | felsietett a lépcsőkön.~Mikor a folyosóra ért, egyenesen
1881 X | nejével együtt. Jól ismeré a szobákat. Az ajtók mind
1882 X | érzé, hogy az zárva van. A zörrenésre az ajtón belül
1883 X | egyszerre szívét, s mint a kőfaltörő kos rohant vállával,
1884 X | beszakítá azt.~Hah! ott függött a bűnös asszony az idegen
1885 X | Ezért árulta el hát férjét a hűtlen asszony, mert a férj
1886 X | férjét a hűtlen asszony, mert a férj kezében volt a szerető
1887 X | mert a férj kezében volt a szerető élete.~- Halál reátok! -
1888 X | rájok rohant ádáz dühvel.~A meglepett vétkezők rémülten
1889 X | keze rosszul irányzott, s a golyó az ablakon keresztül
1890 X | süvöltött. Erre megragadva a nő kezét egy szőnyegajtót
1891 X | maga után vonta őt is. De a vén szolga utolérte őket,
1892 X | utolérte őket, s megragadva a hátul maradt hölgy hosszú
1893 X | markolatig döfte szívén keresztül a férj kardját.~E pillanatban
1894 X | férj kardját.~E pillanatban a támadt zajra minden oldalról
1895 X | minden oldalról előfutott a házi cselédség, s látták,
1896 X | látták, mint űzte végig a folyosón a vén szolga Pozsgait
1897 X | mint űzte végig a folyosón a vén szolga Pozsgait a véres
1898 X | folyosón a vén szolga Pozsgait a véres karddal, míg ez egy
1899 X | szökéssel kivetve magát a kert fái között eltűnt,
1900 X | látni, mint vágtat tova a havas síkságon.~János pedig
1901 X | sokaság elé lépett felmutatva a véres acélt.~- E kard Paskó
1902 X | hűtlen nejét!~S azzal önkényt a törvény kezeibe adta magát.~ ~
1903 X(12)| A dohányzás még akkor törvény
1904 XI | meg, kik panaszt tevének a fejedelem előtt, hogy ők
1905 XI | jogaikat követelék vissza.~A fejedelem rögtön hívatá
1906 XI | megfogadott sehonnaiak, kik által a megbuktatott Kozár bosszút
1907 XI | Boór gyermekei? - kérdé a fejedelem tőlök.~- Saját
1908 XI | Csak számunkra él még, a világnak régen meghalt.~-
1909 XI | meghalt, s akárki legyen a rejtélyes tanú, én hamis
1910 XI | esetre, ha ellene fordul a kocka, kimeneküljön az országból
1911 XI | pénzzé tett vagyonai javával.~A három nap letelvén a fejedelem
1912 XI | javával.~A három nap letelvén a fejedelem egész tanácsát
1913 XI | összegyűjté, s tudtokra adva a kérdéses tárgyat legelőbb
1914 XI | kérdéses tárgyat legelőbb a panasztevőket hívatá a tanács
1915 XI | legelőbb a panasztevőket hívatá a tanács elé.~Azok most harmadmagokkal
1916 XI | most harmadmagokkal jöttek. A harmadik alak, kit kézen
1917 XI | nagyobb volna.~Odajárultak a tanácsurak elé.~- Kegyelmed
1918 XI | apjuknak neveznek? - kérdé a fejedelem a beburkolt alaktól.~-
1919 XI | neveznek? - kérdé a fejedelem a beburkolt alaktól.~- Én
1920 XI | vagyok az uram.~- Valóban, a hang Boór Ádám hangja. Miért
1921 XI | hallhatta kegyelmed, s valakinek a hangját is lehet utánozni.
1922 XI | lehet utánozni. Ez itt nem a velencei tízek tanácsa,
1923 XI | ahol lefátyolozva szokás a tanúknak megjelenni. Ha
1924 XI | szótlanul levevé fejéről a palástot.~A tanácsurak borzadva
1925 XI | levevé fejéről a palástot.~A tanácsurak borzadva tekintének
1926 XI | álltak, félhalkan suttogták: „a kétszarvú ember”.~- Íme,
1927 XI | áruló baráti kéz taszított, a világ számomra zárva van.
1928 XI | űzzek az emberek szívébe?~A fejedelem irtózva fordult
1929 XI | percben érkezék Teleki Mihály a tanácsba, ki meghallva,
1930 XI | Pozsgaiért küldenek, odaszólt a fejedelemhez.~- Az nem fog
1931 XI | tudósítást kaptam róla. A bebörtönözött Paskó Kristóf
1932 XI | Paskó Kristóf öreg szolgája a múlt éjjel észrevevé, miszerint
1933 XI | éjjel észrevevé, miszerint a kastélyba egy idegen férfi
1934 XI | bűnös együttlétben találta. A szolga megölte a nőt, a
1935 XI | találta. A szolga megölte a nőt, a férfi megmenekült
1936 XI | A szolga megölte a nőt, a férfi megmenekült előle.
1937 XI | férfi megmenekült előle. De a zajra eléfutott cselédek
1938 XI | eléfutott cselédek megismerték a futóban Pozsgai Ferencet,
1939 XI | futóban Pozsgai Ferencet, ki a dévai úton látszott elvágtatni.
1940 XI | úton látszott elvágtatni. A gyilkos maga jött az esetet
1941 XI | esetet feljelenteni, s magát a törvények kezébe adva itt
1942 XI | törvények kezébe adva itt vár a tanácsterem ajtaja előtt.~
1943 XI | tanácsterem ajtaja előtt.~A fejedelem inte, hogy hozzák
1944 XI | inte, hogy hozzák eléje.~A vén szolga belépett, két
1945 XI | nejét megölted? - kérdé a fejedelem megindult hangon.~-
1946 XI | Azt cselekvém, uram.~A fejedelem tenyerébe hajtá
1947 XI | tettéről Istennél számol; a világon általunk minden
1948 XI | neje hallatlanul elvádolt, a felségárulás bűne alól feloldatik,
1949 XI | szavak után hirtelen felkelt a fejedelem a székéről, s
1950 XI | hirtelen felkelt a fejedelem a székéről, s elhagyá a tanácstermet,
1951 XI | fejedelem a székéről, s elhagyá a tanácstermet, nem akarva
1952 XI | ítélete által előidézett.~A kegyelmet, az igazságot
1953 XI | engemet helyette! - kiálta fel a szerencsétlen ember. - Miért
1954 XI | őt meggyilkolnotok? Azt a szép gyöngéd keblet azzal
1955 XI | szép gyöngéd keblet azzal a hideg vassal átverni! Azokat
1956 XI | hideg vassal átverni! Azokat a mosolygó szemeket örökre
1957 XI | Erdélyből kimenekülve egyenesen a római császár udvarába vette
1958 XI | császár udvarába vette magát, a közte és Erdély közt éppen
1959 XI | védelemre. De rosszul számított. A fejedelem megkereső levelére
1960 XI | fejedelem megkereső levelére a császár kiadta őt az erdélyi
1961 XI | közt bizonyítják.~Egy napon a jószágaiba visszahelyezett
1962 XI | visszahelyezett Boór Ádámot a fejedelem küldöttei verték
1963 XI | verték föl elvonultságából.~A legutóbbi ítélet óta egészen
1964 XI | egészen magányba zárkózva élt a világtól megvált ember,
1965 XI | százszor ugyanazon dolgokat a hosszú bujdosásról, miket
1966 XI | kedves volt neki hallani.~A fejedelem követe, Naláczi
1967 XI | Ádám megjelent tornácában a hívásra, s íme a fejedelem
1968 XI | tornácában a hívásra, s íme a fejedelem pecérei egy összeroskadt
1969 XI | lélegzettel.~Naláczi kivéve a pecér kezéből a láncot,
1970 XI | Naláczi kivéve a pecér kezéből a láncot, s annak végét Boór
1971 XI | kegyelmednek mindhalálig.~A megalázott ember összezsugorodva
1972 XI | Pozsgaihoz, s leoldá nyakáról a láncot, és kezét nyújtá
1973 XI | élettelenül bukott arcra. A visszás érzelemroham közepett
1974 XI | visszás érzelemroham közepett a guta ütötte meg...~~Paskó
1975 XI | Törökországba többé. Elhagyta a fejedelmi udvart örökre,
1976 XI | udvart örökre, nem törődött a közügyekkel. Kertje legcsendesebb
1977 XI | annak ajtajában, s ápolta a virágokat, miket körüle
1978 XI | egyetlenegyszer sem bocsátá a vén szolgát maga elé.~Végrendeletében
1979 XI | még sok év múlva is élt a rege a kétszarvú emberről
1980 XI | sok év múlva is élt a rege a kétszarvú emberről Moldva
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1980 |