Fejezet

 1 I   |         hát féltem-e én valaha?” s azzal fogá mandolinját, s leült
 2 I   |          mi jó atyánkat keressük!” Azzal megöleltük egymást, s elaludtunk
 3 I   |             befogjátok a szátokat.~Azzal szépen elébb került a gyermekektől
 4 II  |        térni a bámuló iszonyatból; azzal egy gondolat járta át lelkét.~-
 5 II  |        megcsókolgatá gyermekeit, s azzal megrázva Katalin férfiasan
 6 III |            nem akarlak én terhelni azzal, hogy kedvemért rabszolgáidat
 7 III |         vigyázz arra a te fejedre!~Azzal inte kíséretének, hogy menjenek,
 8 III |             mint az érett körte, s azzal hirtelen felkapott lovára
 9 IV  |     kegyelmetek, hát Isten neki.~S azzal szépen-nemszépen aláírta
10 V   |         donatiót olvassuk fel; - s azzal ő is elővont a dolmánya
11 VII |         Katalin, nem sokat törődve azzal, hogy vesztettek, sőt némileg
12 VII |          álom volt, amit látott, s azzal ment a ládáját keresni. -
13 VII |        szorítá, homlokára tette, s azzal felbontatlanul visszaadta
14 VII |     tenmagad számára találtad fel.~Azzal inte a hajdúknak, s Baruch
15 VII |          hall maga előtt: „megállj azzal a szekérrel!”~János gazda
16 VII |         szót, s útnak eresztették.~Azzal nekifogtak, elkezdtek nagy
17 VII |            elejét vesszük annak.~S azzal hosszú fűzfavesszőket vagdalva
18 VII |         rátok - biztatá az öreg, s azzal egy hosszú dárdát előfogva,
19 VII |             nem kívántuk ingyen! s azzal áthajítá az ezüstpénzt.~
20 VII |           ismerős -; senki sem tud azzal beszélni, csak az asszony
21 VIII|            szólt szárazon Paskó, s azzal felkölt neje mellől, s indult
22 VIII|        padlásig ugrott kínjában, s azzal bevágta rá az ajtót, s csak
23 VIII|       Hozzatok egy kis paprikát.~S azzal belerántott két tele kanál
24 VIII|    cselédségnek, ami neki ízlik; s azzal ő is megmeríté kanalát az
25 VIII|           s meg nem gyalázta magát azzal, hogy egy szót szóljon tovább.
26 IX  |         szabad. De én megbecsüllek azzal, hogy szemközt állítalak
27 IX  |        boldogságomat keserítém meg azzal, hogy ötezer aranyat felmondva
28 IX  |       elégedve a határozattal -, s azzal, úgy hiszem, mind a ketten
29 X   |      kemény legénynek az öreget, s azzal fölkelt, előkeresett a köpenye
30 X   |         tűzbe hajítva csibukját, s azzal futott egy nagy kád jéghideg
31 X   |       festésére szokott használni, azzal bekené ősz fürtjeit, nemkülönben
32 X   |            pedig felköté oldalára.~Azzal Están öccsét szépen beletakargatá
33 X   | toronyajtót kilépett a szabadba, s azzal ismét bezárta a tornyot
34 X   |          nélkül embereire talál, s azzal a hang után indulva nemsokára
35 X   |         hevederét bevágta félig, s azzal visszatámasztá ismét, s
36 X   |          várj rám, mindjárt jövök.~Azzal felnyitá a kaput, s felsietett
37 X   |            Kristóf hűtlen nejét!~S azzal önkényt a törvény kezeibe
38 XI  |          Azt a szép gyöngéd keblet azzal a hideg vassal átverni!
39 XI  |            mozdulatot tőn előre, s azzal élettelenül bukott arcra.
40 XI  |      bércei között, s az oláh anya azzal fenyegette fiát, ha sírt.~ ~.