Fejezet

 1 II  |          ezek a roppant függő bércek egyszerre csak összeomlanának! Az
 2 II  |           rejtett üregből bújt volna egyszerre elő a meghallott dal szavára.~
 3 II  |        szemeit elfutotta a veresség; egyszerre elveté fejéről fövegét,
 4 II  |        kiáltani akar és nem tud; míg egyszerre mint a zápor, megeredt szeméből
 5 III |    összeszorított öklével az embert, egyszerre elrekedt hangon mondta neki,
 6 IV  |          felszedte a vackort, s most egyszerre csak elkezdett lakomákat
 7 IV  |              mit kér, s mind a három egyszerre intézvén Apafihoz kérelmét,
 8 V   |               az emberek vért látva, egyszerre részegek lettek a vértől,
 9 V   |       szeplői verték ki arcát, midőn egyszerre észre kezdé venni, hogy
10 V   |              körül az udvaron, midőn egyszerre egy akol mellett észreveszi
11 V   |            István uram.~Kozár Ferenc egyszerre ugrott a helyéről elfogadnia
12 V   | őméltóságának, miszerint kegyelmetek egyszerre hárman impetráltak egy és
13 VII |         aranyat nem bántam volna, ha egyszerre lefizetteted, mert ámbátor
14 VII |           által elgázoltatni, amidőn egyszerre végső kétségbeeséssel kiválik
15 VII |          vakmerően nekünk rohant, mi egyszerre, mintha ki nem állhatnók
16 VII |            Az egész csata megfordult egyszerre, a támadókból támadottak
17 VII |              bokrok közül bekerülne, egyszerre véletlenül szemközt találta
18 VII |                tizenkét napot láttam egyszerre; elvesztém szemeim világát.
19 VII |           csapott volna le közöttük, egyszerre elnémult a tivornyázó sereg,
20 VII |              nyakárul; - Kucsuk basa egyszerre vivé el levágott fejét s
21 VII |         midőn egy erdő széléhez érve egyszerre kiáltást hall maga előtt: „
22 VII |            Megállj! - hangzott ekkor egyszerre húsz oldalról, s puskás,
23 VII |          áthajítá az ezüstpénzt.~Hát egyszerre kilenc dárda hegye szaladt
24 VIII|             olasz lokajróli hallomás egyszerre kiölt minden keresztyéni
25 VIII|          másikat megláthattam volna, egyszerre nagy vitorlák tűnnek elő
26 VIII|        konyhába, konyhából pitvarba, egyszerre felpattan egy ajtó, melyet
27 VIII|             hogy ugrott fel székéről egyszerre düh és rémület miatt, hogy
28 IX  |            az ékesen szóláson, hanem egyszerre odaállt a fejedelem fogata
29 X   |            és nekiheveredett, amidőn egyszerre kopogást hall az ajtaján,
30 X   |           pipájára tevé szótlanul... Egyszerre fehér füst kerekedék rajtok...
31 X   |          mosolygás terjedezett szét, egyszerre kiesett a csibuk a szájából,
32 X   |             hogy kihúzza a hurokból, egyszerre ketté tört alatta a hágcsó,
33 X   |             félreértését eloszlassa, egyszerre megszólalt magyarul:~- Ne
34 X   |            százszoros dühvel önté el egyszerre szívét, s mint a kőfaltörő
35 XI  |               s gondolkozott, azután egyszerre fölemelé fejét, s határozott