Fejezet
1 I | magyar nemes, kinek neve...~- Boór Ádám, illyefalvi... - egészíté
2 I | ha ráakadtok illyefalvi Boór Ádámra, sietve jöjjetek
3 I | nincs-e nála egy illyefalvi Boór Ádám nevű, ilyen és ilyen
4 II | leszek én!~Katalin megszorítá Boór Ádám kezét.~- Amit Isten
5 II | velünk jőnöd veszélyes.~Boór Ádám még egyszer megölelé,
6 III| bársonysima és acélkemény kezeket.~Boór Ádámot pedig azonnal tudósíták,
7 IV | Apafitól; mindhárman illyefalvi Boór Ádám megürült birtokát kérték
8 V | lapályán feküdt illyefalvi Boór Ádám birtoka, jól rendezett
9 V | magát abban, amije volt Boór Ádámnak, az mind jó volt
10 V | újakat raknia, mert hisz Boór Ádám apja neki is olyan
11 V | soká viselheté békességgel Boór Ádám mentéit és jószágait,
12 V | közhasználatra bocsátva Boór Ádámnak több ezer akóra
13 VII| nekem - szólt határozottan Boór Ádám fia. - Én szólok vele.~-
14 VII| látta Baruch Tavaif, melyen Boór Ádám fia átadta a veszélyes
15 VII| A hajdúk már megragadták Boór Ádámot, hogy a serlegbe
16 VII| megértve a szerencsétlen Boór Ádám sorsát, ki már egészen
17 XI | fejedelem előtt, hogy ők Boór Ádám gyermekei, kiket Pozsgai
18 XI | mindent; azt állítá, hogy Boór Ádám rég elveszett tatár
19 XI | vannak, hogy ti vagytok Boór gyermekei? - kérdé a fejedelem
20 XI | hogy ezek csalók. Ha Boór Ádám él, miért nem lép fel
21 XI | titkolás? Én azt állítom, hogy Boór Ádám régen meghalt, s akárki
22 XI | tanácsurak elé.~- Kegyelmed Boór Ádám, kit ezen gyermekek
23 XI | uram.~- Valóban, a hang Boór Ádám hangja. Miért nem engedi
24 XI | magasabb volna az említett Boór Ádámnál, akit én is igen
25 XI | Leplezze le magát kegyelmed.~Boór Ádám erre szótlanul levevé
26 XI | el kegyelmed arcát - inte Boór Ádámnak, s felszólítá Naláczit,
27 XI | Harmadszor: Előttünk álló Boór Ádám, kit az Isten gyermekeiben
28 XI | visszaköveteltetvén, ugyanazon Boór Ádámnak örök rabszolgaságba
29 XI | jószágaiba visszahelyezett Boór Ádámot a fejedelem küldöttei
30 XI | őt idegen arcokat látni. Boór Ádám megjelent tornácában
31 XI | meglátta az előtte álló Boór Ádámot, megrettenve hullott
32 XI | a láncot, s annak végét Boór Ádám kezébe adva mondta:~-
33 XI | szánalomgerjesztő volt őt látni.~Az ifjú Boór Károly mindig magával hordá
34 XI | félrement, s elveté azt magától.~Boór Ádám egy könnyet törölt
35 XI | Néhány év elhaladtával Boór Ádámnak is megengedé az
|