Fejezet

 1 IV|  Kapornaki Demeter, a házigazda, Kozár Péter és Pozsgai Ferenc,
 2 IV|        végett; - ajánlá a magáét Kozár Péter.~- Az enyim pedig
 3 IV|      országnak sem - toldá utána Kozár.~- Valamint honfitársaink
 4 IV|        kellene.~Nosza, azért meg Kozár uram lódult neki, levágva
 5 V |         úr nemzetes Kapornaki és Kozár uraimékat látja azokból
 6 V |          mondta kezeit dörzsölve Kozár uram -, tehát fogunk a hivatalos
 7 V |      Kérem alássan - szólt közbe Kozár. - Salamon diáknál van az
 8 V | elcseppentette a tollból.~- Uram Kozár uram, kegyelmed visszaélt
 9 V |        felgyűrve dolmánya ujjait Kozár uram. - Tetszik-e választani
10 V |          Kapornaki uram megijedt Kozár tenyereitől, s Kelemen diák
11 V |        fenyegetőzve; akkor aztán Kozár is kifújta magát, megtért
12 V |         uram? - kiált elförmedve Kozár.~- Hát acsoda7, hogy majd
13 V |             kiálta hajához kapva Kozár uram; - aki erre is, aki
14 V |        kik is elkezdték legottan Kozár uram hajdúit irgalmatlanul
15 V |        hanem csak azt a sehonnai Kozár Ferkót akarjuk innen brachialiter
16 V |     kívül megint nagy zaj támad: Kozár uram érkezett vissza harmincadmagával. -
17 V |     fatális helyzetük volt, hogy Kozár emberei, kik mind példás
18 V |         alázatos hangon nemzetes Kozár uramat.~- Hallja kegyelmed!
19 V |          megtisztelés) - hangzék Kozár uram szava -: felszólítunk
20 V |     agyon!” hangzék mindenfelől, Kozár és Kapornaki uraimék pipacsvörös
21 V |       szűknyakú korsóba bebúvik.~Kozár uram váltig iparkodott őket
22 V |       szép szót küldözve utánuk.~Kozár és Kapornaki uraiméknak
23 V |    közben egy kis vita is támada Kozár és Kapornaki uraimék között,
24 V |         egy kurta forintot adjon Kozár uramnak.~Ezzel asztalhoz
25 V |     vendég, Naláczi István uram.~Kozár Ferenc egyszerre ugrott
26 V |     őnagysága első tanácsosától.~Kozár uram nagy orrfintorító képet
27 V |         Csak ekkor jutott eszébe Kozár uramnak öklével az asztalra
28 V |     vígan, mint azelőtt, s utóbb Kozár uram úgy elázott maga is
29 V |         népek! - mormogá magában Kozár úr. - Jól van hadd menjenek,
30 V |             Az is? - förmedt fel Kozár uram. - Jól van. Csak az
31 V |       Azok is elmentek! - ordítá Kozár, s már erre felugrott ágyából. -
32 V |      siratni harminc esztendeig!~Kozár uram be is váltá, amit megígért,
33 XI|         kik által a megbuktatott Kozár bosszút akar rajta állani.~-