Fejezet
1 I | gyermek sírva borult Katalin elé, kezeit szorítva ajkaikhoz.~-
2 I | vissza, s a két gyermek elé téve, kínálni kezdték őket
3 II | barlangok nyílásai tátongnak elé. Az ember úgy fél, úgy szorong:
4 II | mintegy példaképül, maga elé állíttata, s előbb hízelge,
5 III | leszállva lováról a seraskier elé sietett, s azt illően üdvözölve
6 V | feltolta azt Pozsgai orra elé.~- Hadd lám hát! - szóla
7 VII | bibircsós úritök akadván lábai elé, azt úgy találta felrúgni,
8 VII | mert senkit sem bocsát maga elé, akit nem hívatott; de azért
9 VII | szállására érkezék, maga elé hívatá annak legbizalmasabb
10 VII | bátran lépett a török úr elé, s anélkül, hogy legkevésbé
11 VII | szokott, s letette maga elé... Így bizonyos volt, hogy
12 VII | közepébe...~- Most hozzátok elé a kétszarvú embert!~Egy
13 VII | megterhelt alakot vezetének elé, kinek csodás tekintetén
14 VII | felment a portára, s a díván elé terjesztette az égbekiáltó
15 VII | szemei mereven néztek magok elé, arca mindegyre sötétült; -
16 VIII| férjét meglátva, lefutott elé, úgy, ahogy őt Paskó képzelé
17 VIII| fel Sztambulba a nagyúr elé.~- Hogy hívják azon férfit?~-
18 VIII| rögtön paripát hozatott elé, s felülve rá, elnyargalt;
19 VIII| írásait, s odaállt a porkoláb elé.~- Én is itt vagyok, hallja!~-
20 IX | odaállt a fejedelem fogata elé, s hangos szóval felkiálta:~-
21 IX | elszántan odaveté magát a lovak elé, s belekapaszkodva azoknak
22 IX | határozott léptekkel a tanácsurak elé járult, s az asztaltól néhány
23 IX | emelkedék fel, s a tanácsurak elé járulva bátor hangon megszólalt.~-
24 IX | reá nézni. - A fejedelem elé akart borulni, hogy megmásíttassa
25 X | mindinkább meredten néztek maguk elé, arcán valami őrült, buta
26 X | pedig az összegyűlt sokaság elé lépett felmutatva a véres
27 XI | panasztevőket hívatá a tanács elé.~Azok most harmadmagokkal
28 XI | Odajárultak a tanácsurak elé.~- Kegyelmed Boór Ádám,
29 XI | felszólítá Naláczit, hogy hívassa elé Pozsgait.~E percben érkezék
30 XI | összeroskadt férfit vezetének elé hosszú láncnál fogva, melynek
31 XI | bocsátá a vén szolgát maga elé.~Végrendeletében az volt,
|