Fejezet
1 I | temetőbe, ott sokáig sírtunk, azután pedig megéheztünk, egész
2 I | ki helyesen a lyánka.~- Azután, - folytatá a kis fecsegő -
3 II | kalauz, intve őket:~- Itt azután elhallgassatok egészen,
4 II | ember bánatos sóhajjal, s azután fiához fordult:~- Hol jártok
5 III | adom. Odaadom ingyen.~Hanem azután mégis megbánta, hogy egészen
6 IV | mulatságos ötleteken, s azután nolens-volens elvette a
7 IV | folyamodványokat míg Apafi még azután sem győzte eléggé nevetni
8 V | protestálhatni, kétfelé hasítá azt, azután meg négyfelé, és azután
9 V | azután meg négyfelé, és azután nyolcfelé, és végre ezer
10 V | egy ép asztallábat, s még azután is feszegették az ablakvasakat,
11 VI | adjanak időhaladékot, s azután „qui habet tempus, habet
12 VI | feleljen-e.~- Hiszen látod - szól azután kényes, fáradt hangon -,
13 VII | abba elzárta a fejét; - azután megint kinyitotta azt, megnézni,
14 VII | kulcsot keblébe dugá... Azután azt álmodta, hogy lefeküdt
15 VII | tehát imádkozzál elébb, s azután olvasd a fermánt.~A seraskier
16 VII | e fermánt olvasd!~- Majd azután! - szabódék a seraskier,
17 VII | hangzott szét a teremben, azután végképp elmerült: néhány
18 VII | beszorulva, - az is szétpattant azután - s a lélek hova lett?~Kucsuk
19 VII | viszi el.~Ezen tárgy fölött azután János gazda és a székely
20 VII | otthon van. Százfélét gondolt azután, mint fog a szép fiatal
21 VII | orvosságát megvinné?... Azután mindegyre borúsabb gondolatjai
22 VII | Nem megyünk haza. Ráérünk azután is.~János gazda megint visszament
23 VIII| mint az országúthoz, s azután nem volt kedve visszatérni.~
24 VIII| basáktól beszedetni Erdélyben, azután ne legyen többet gondunk
25 VIII| lépcsőkön le nem ráncigálták, s azután sem ment el a palota elől,
26 X | az ajtaján, elébb lassan, azután mindig erősebben, s mintha
27 X | ajtajára jött hallgatózni, azután pedig a hídhoz ment, s onnan
28 X | pecséteket akarod felnyittatni, s azután újra lepecsételni.~- Kezdesz
29 X | kézifűrészt dugott a szűre ujjába; azután elhajtott három ökröt az
30 X | kapukulcsot, ha nálad van, majd azután lesegítlek.~Gondolfo előkeresé
31 XI | homlokát, s gondolkozott, azután egyszerre fölemelé fejét,
|