Fejezet

 1 II  |       utasok után legördülő kavics.~Végre a völgy legmélyebb helyére
 2 IV  |           találjon mindent, s midőn végre a kifáradás után nekitelepedtek
 3 V   | meghatalmazott, bitorlá a jószágot, végre az adománylevél által, mint
 4 V   |             a dolgát egymás között.~Végre Kapornaki nagy furiával
 5 V   |             és azután nyolcfelé, és végre ezer meg ezerfelé.~- Jaj!
 6 V   |        dobjátok le onnan! - s midőn végre Pozsgai a marokra tépett
 7 V   |           vígan járhattak az ajtón.~Végre felfedezte valaki a titkos
 8 V   |  kínálgatásban és biztatásban, hogy végre eszmélet nélkül esett az
 9 VII |       senkivel ne beszélhessen. Ami végre a feleségedet illeti, ahhoz
10 VII |       elsápadó arcvonásait, s midőn végre a nő kiejté kezéből az elolvasott
11 VII |          eldugó helyeket szobáiban; végre talált egy nagy vasládát,
12 VII |             szarvakkal a zárt, hogy végre fölpattant az;... ekkor
13 VII |      bujdokolt előttem, de az éhség végre előhozta. Én ugyan megesküdvém,
14 VIII|            hogy török, tatár hajtsa végre határozatait országunkban?
15 VIII|           fényes, átengedve másnak.~Végre belépett a várt egyéniség,
16 IX  |        szomorú percegése a papíron.~Végre nagy zajjal kétfelé nyíltak
17 X   |            hallatlanná tevé a zajt; végre, hogy nem állhatta tovább,
18 X   |             le akarják részegíteni; végre felállt János, s egy pár
19 X   |           követé a lábnyomokat, míg végre a rekettyésbe érve, lóhorkolást
20 X   |          bizony nagy gaukler vagy!”~Végre Gondolfo nem tűrhette tovább
21 X   |         Talán megcsalá Gondolfo?... Végre az utolsó ajtóhoz ért, ez