Fejezet
1 I | haját, résztvevőleg kérdezé tőle:~- Honnét jöttök ti e tájra,
2 I | orrommal, hogy most is félreáll tőle.~- Vagy hát szemeid csaltak
3 II | kényszeríteni, én nem félek tőle.~- Óh, asszonyom, ne tégy
4 III | Erdélyből a seraskierhez, vagy tőle Erdély felé, fogjanak fel,
5 IV | közé, olyankor kérhetett tőle, kinek mi tetszett: jószágokat,
6 V | lesz felmászni.~- Ne félj tőle! - kiálta egy lúfő, s menten
7 V | midőn megsejté, hogy félnek tőle; - különben közibéjük lövök! -
8 V | rekedt mámoros hangon kérdi tőle:~- Mit csinálnak a vendég
9 VI | bántja azt, akit lát, hogy tőle nem fél.~- Ember kegyelmed,
10 VII | ők ismét annyira vannak tőle, amennyire voltak. Ilyenformán
11 VII | és gyereke nem leendnek tőle többé távol. E reményét
12 VII | idegenkedése okát? - kérdé tőle Katalin.~- Nem beszéltem
13 VII | úton-módon megszabadult volna tőle a ház.)~Paskó restellte,
14 VII | beszélgetni, ha nem tudhatna-e ki tőle még más egyebet is.~- Hát
15 VIII| hogy az nem mozdulhatott tőle.~- Lásd: az imént fogadtad,
16 X | Mert már régen eljöttem tőle, s most már úrnál szolgálok.~-
17 X | csak dalolni sem kezdtek tőle.~Están megcsóválta a fejét,
18 X | józanságot, s aki lerészegszik tőle, láncra kell kötni, hogy
19 X | kicsinyt meglódult az agyveleje tőle, de azért bírta magát tartani.~-
20 XI | Vissza fogsz borzadni tőle, uram. Te egykor fogolytársa
|