Fejezet

 1 I   |       haját, résztvevőleg kérdezé tőle:~- Honnét jöttök ti e tájra,
 2 I   |   orrommal, hogy most is félreáll tőle.~- Vagy hát szemeid csaltak
 3 II  |       kényszeríteni, én nem félek tőle.~- Óh, asszonyom, ne tégy
 4 III |    Erdélyből a seraskierhez, vagy tőle Erdély felé, fogjanak fel,
 5 IV  |          közé, olyankor kérhetett tőle, kinek mi tetszett: jószágokat,
 6 V   |         lesz felmászni.~- Ne félj tőle! - kiálta egy lúfő, s menten
 7 V   |       midőn megsejté, hogy félnek tőle; - különben közibéjük lövök! -
 8 V   |       rekedt mámoros hangon kérdi tőle:~- Mit csinálnak a vendég
 9 VI  |        bántja azt, akit lát, hogy tőle nem fél.~- Ember kegyelmed,
10 VII |           ők ismét annyira vannak tőle, amennyire voltak. Ilyenformán
11 VII |           és gyereke nem leendnek tőle többé távol. E reményét
12 VII |        idegenkedése okát? - kérdé tőle Katalin.~- Nem beszéltem
13 VII |     úton-módon megszabadult volna tőle a ház.)~Paskó restellte,
14 VII | beszélgetni, ha nem tudhatna-e ki tőle még más egyebet is.~- Hát
15 VIII|          hogy az nem mozdulhatott tőle.~- Lásd: az imént fogadtad,
16 X   |           Mert már régen eljöttem tőle, s most már úrnál szolgálok.~-
17 X   |          csak dalolni sem kezdtek tőle.~Están megcsóválta a fejét,
18 X   |    józanságot, s aki lerészegszik tőle, láncra kell kötni, hogy
19 X   |   kicsinyt meglódult az agyveleje tőle, de azért bírta magát tartani.~-
20 XI  |             Vissza fogsz borzadni tőle, uram. Te egykor fogolytársa