Fejezet

 1 I   |         és aranypénzt. Menjünk el oda, ahol ők laknak, ahol atyánk
 2 I   |           mindig egy követ vetett oda, úgy hogy idő jártával egész
 3 III |          én nyakamról, akkor adom oda a kétszarvú embert a rabszolgaságból!~-
 4 V   |       szabadulni, mert egyik lába oda volt szorulva, s utóbb is
 5 V   |       Pozsgai bújt majd ide, majd oda, sehol sem volt maradása:
 6 V   |        nekem? Vigyetek engemet is oda! Engedjetek odamennem, oh
 7 V   |    tizenötödik nap reggelén hagyá oda a birtokot, amidőn nem volt
 8 VI  |      mindegy, miután te nem jössz oda - felelt némi kis élességet
 9 VII |      seraskier szójárásból ejtett oda, hanem aztán kitörölt),
10 VII |  kérelmére megesküvék, hogy elébb oda nem adja a rabszolgaságból
11 VII | gyorsfutárt Fehérvárra, aki hívja oda a fejedelmet.~A jó székelyek
12 VIII|           a pokolba küldik, én is oda akarok menni.~- Éppen mondani
13 VIII|      akartam kendnek, hogy menjen oda.~- Ősz vagyok, uram, fehér
14 IX  |         senki sem gátolhatá, hogy oda ne járuljon urához, s annak
15 IX  |         Mindenki feszülten nézett oda, düh és harag tekintetével
16 IX  |           arcaikat, nem nézhettek oda; maga a fejedelem fehér
17 X   |          fel? Ez eszme lassankint oda fejlett nála, hogy azon
18 X   |           eszébe, hogy valaki van oda alant, aki beszédét hallgatja,
19 XI  |     apjától kimondott szó, ugrott oda Pozsgaihoz, s leoldá nyakáról