Fejezet

 1 I   |      kopottak, de vonásaikban annyi nemesség, annyi őszinte
 2 I   |   vonásaikban annyi nemesség, annyi őszinte fájdalom látszott,
 3 I   |       jól ismerik.~Az asszony annyi önbizalommal mondá ezt,
 4 II  |       Én is megtartám hitemet annyi kísértet között - válaszolt
 5 III |       ahány szem közte marad, annyi korbácsütést kapnak; - amidőn
 6 V   |       együtt, s neki még csak annyi ideje maradt, hogy a szűk
 7 V   |       uraiméknak azalatt volt annyi eszök, hogy bezárták az
 8 VI  |   hogy az adót kifizessük, de annyi van, amennyi elég, hogy
 9 VI  |       bocsáták őt; ki is csak annyi időt kérve magának, hogy
10 VII |   megérteni; azért tehát légy annyi időhaladékkal, míg táncnak
11 VIII|     az adót, honnan kerül elő annyi tömérdek pénz?~- A föld
12 VIII|  karosszékét, melynek támasza annyi idő óta az ő dolmányától
13 IX  |    fejemet teszem rá, ha csak annyi vétke is van ellened, mint
14 IX  | szemközt állítalak e tanúval, annyi súlyt adok a te szavadnak,
15 X   |       a fagyon is. Az árokból annyi nádat vágott, amennyi elég
16 X   |       édes testvérem vagy; de annyi bizonyos, hogy mindazon