Fejezet
1 I | színpad, s még legbelső falai is be vannak vonva sötétzöld
2 I | székely havasok.~Itt ül most is az odaliszk1 a lágy fűbe
3 I | felől? Vagy tán egy felhőnek is örülne, ha onnan látná jőni?~
4 I | vonásait; a legutolsó cselédre is emlékezik, ki anyja udvaránál
5 I | szótalan volt -; nekünk is volt ott kastélyunk, majd
6 I | míg anyánk élt, kétszer is megküldte érte a váltságdíjat
7 I | Károlynak a lantja.~- De egyebem is maradt - szólt közbe a fiú
8 I | Koldulni nem szép, ahhoz nem is értünk, hanem neked van
9 I | szeretik a dalt, s most igazán is adnak pénzt? Mi így majd
10 I | maradjatok itten nálam, nekem is van jó gyermekem a távolban,
11 I | ki e leíráshoz legkevésbé is hasonlít; - lehet, hogy
12 I | fejével. Erre aztán a lyánka is szomorú lett, s visszatérve
13 I | vágattam, van egynek két szarva is. Pusztulj a pokolba!”~-
14 I | ugyanezen okból sátraikat is magukkal hordták, s ahol
15 I | Álltunk mi nagyobb urak előtt is.~- Nem bocsátlak nálam nélkül.
16 I | nélkül. Ő bizonyosan titeket is ott fogna. Én ismerem jól
17 I | kegyelmes asszony. Akkor te is félj odajőni.~- Ne feledd,
18 I | kiknek kardjait Moldvában is jól ismerik.~Az asszony
19 I | Mit csinál az itt?~- Tudom is én, hogy mit csinál? Én
20 I | fogadást, hogy a lábaidat is megmosd harmincháromszor
21 I | állítá az oláh kalauz is.~- Ejh. Álmodtátok ti ez
22 I | fának az orrommal, hogy most is félreáll tőle.~- Vagy hát
23 I | közül, még a bőr repedései is látszanak mellette körös-körül.
24 II | titeket.~Károly csak azért is dacosan levevé nyakából
25 II | mosolyt még emberi vágyakat is lehete látni.~Amint ott
26 II | könyörögne neki, hogy ismerjen ő is reá!~A fiú szóhoz kezde
27 II | könnyeivel együtt beszéde is megeredt.~- Emberek! jó
28 II | apámat, ha arca össze volna is törve; hát te? Ilonka! Nem
29 II | Nőd pedig, anyánk, most is emlékezik rád - a túlvilágon.~
30 II | segélyünkre küldve, most is koldulunk talán; ő küldözött,
31 II | Bármily borzasztó legyen is a sors, mely téged ért,
32 II | erdélyi nemesség színét, én is azok közt voltam. Honn két
33 II | országokba. E sors ért engemet is s legjobb barátomat, Pozsgai
34 II | utóbbiak közé tartozánk mi is. És a seraskier semmit sem
35 II | várakozásban, a seraskier maga is undok renegát, gyűlölte
36 II | munkákat, miket másutt a cigány is csak akkor vállal el, ha
37 II | Kucsuk basa neje mást is tud, mint könyörögni!~A
38 II | Te keresztyén vagy?~- Én is megtartám hitemet annyi
39 II | kalauz, bármennyire félt is, hogyha hátra talál nézni
40 III | fogni, mert még a tenyerén is ujjnyi szalonna volt, tripla
41 III | felváltva, s az a lectica is vasból volt; mert ha fából
42 III | markos fickó eltart ötvenig is. Lovat, ökröt drága szénán
43 III | vontatták a hajókat.~Éppen most is gabonát csépeltet rabszolgáival
44 III | többet vehetnék hozzá, így is fele a földeimnek parlagon
45 III | hosszú út terheitől; nem is kívánnám tőled ingyen, nem
46 III | hiszem van köztük magyar is egynéhány.~- Kár volna ezeknek
47 III | jámbor seraskier, látom, most is mind munkában vannak, nem
48 III | előttem állnak, óh, akkor ezek is az enyimek, akié a ló, azé
49 III | hogyha egy birodalmat adnátok is a kétszarvú emberért, ha
50 III | még ha saját magadat adnád is érte...~- Seraskier! - kiáltá
51 III | apjok enyém, a porontyok is nekem születtek.~A delnő
52 III | üljetek!~Néhány pandúr lóra is kapott azonnal, de a delnő
53 III | ámbár, ha közel lettek volna is, amilyen nagy volt Kucsukné
54 IV | hogy nagyobb hibája nem is volt szegénynek, mint éppen
55 IV | mellé, talán nagyon sok bajt is szerzett volna mind magának,
56 IV | e gyöngesége által.~Így is sokszor megejtették a főurak,
57 IV | közbenjárása által a fejedelmet is hajtóvadászatra, mely annál
58 IV | hogy még saját szájától is restellte az ételt, s megzálogolta
59 IV | valami rosszat sejtve, le is készült verni az odamenetelről
60 IV | dél felé a fejedelem maga is nevetve kezdé tapasztalni,
61 IV | gondja volt rá, hogy addig is, a fejedelem ahol megéhezik
62 IV | annak kivitelére. Legelsőbb is tehát különvonák a fejedelmet,
63 IV | nem látom az írást.~- Nem is szükséges az - állítá Kapornaki -,
64 IV | tinta.~- Igen, de írónád is kellene.~Nosza, azért meg
65 IV | végbemenni látott.~Hát még ha el is olvasta volna azt a három
66 V | birtokocska testvérek között is megér egy hajtóvadászatot.~
67 V | hisz Boór Ádám apja neki is olyan volt, mintha saját
68 V | hozta Isten! - szól egyik is, másik is, egymással kezet
69 V | szól egyik is, másik is, egymással kezet szorítva,
70 V | kamara elég jó, a kilátás is fölséges, minden jó kéz
71 V | hallgatott, pedig az ő háta is ott fungált, mint íróasztal.~-
72 V | kezevonásával, még a tintapecsét is itt van, ahogy elcseppentette
73 V | fenyegetőzve; akkor aztán Kozár is kifújta magát, megtért a
74 V | olvassuk fel; - s azzal ő is elővont a dolmánya zsebéből
75 V | kapva Kozár uram; - aki erre is, aki amarra is! még aki
76 V | aki erre is, aki amarra is! még aki gondolta is! Ez
77 V | amarra is! még aki gondolta is! Ez rablás, ez zsiványság,
78 V | általános nekirohanásra, kik is elkezdték legottan Kozár
79 V | adománylevél! - s ő maga is felkapván egy széket, dühösen
80 V | oda volt szorulva, s utóbb is csak azáltal bírt megmenekülni,
81 V | ablakból vitatkozva. - Innen is látom, hogy az nem a fejedelem
82 V | jártak a kuruc háborúban is, s még a tatárt is kifosztották,
83 V | háborúban is, s még a tatárt is kifosztották, ha kezökbe
84 V | parolát adott rá, melyre is Kapornaki megnyittatván
85 V | melyből Pozsgai perorált.~Ez is kezdvén észrevenni, hogy
86 V | akik már künn voltak, azok is visszatértek, az emberek
87 V | nekem? Vigyetek engemet is oda! Engedjetek odamennem,
88 V | oh rejtsetek el engemet is!~Künn az ajtó már recsegett.
89 V | asztallábat, s még azután is feszegették az ablakvasakat,
90 V | néhány akó bort, melynek is azok rögtön vérét vették.~
91 V | Ameddig ez meglett, addig is nyitva állott az erélyes
92 V | beiktatási vendégségre; kik is a határozott napra mindnyájan
93 V | hantot,8 közben egy kis vita is támada Kozár és Kapornaki
94 V | pedig a jelen nem levőkért is. Az ebéd vége szinte vacsorává
95 V | kegyelmednél ebédeljek, különben is túl vagyok már rajta, hanem
96 V | vonított.~- Ha kegyelmed is úgy kívánja, én nem bánom.
97 V | eszközökkel e jószágot erővel is elfoglalja; akiket benne
98 V | leszállítsa Fogarasra. Melyet is íme kegyelmeteknek a fejedelem
99 V | vettetni, ha a fejem utána is megy. Itt maradunk! Egy
100 V | A vendégek ittak, hozzá is fogtak egy-egy nótához,
101 V | Kozár uram úgy elázott maga is a sok kínálgatásban és biztatásban,
102 V | Kapornaki uram mit csinál?~- Az is elment minden hozzátartozandóival
103 V | hozzátartozandóival egyben.~- Az is? - förmedt fel Kozár uram. -
104 V | nem bánom, ha felfalják is az ő jószágát. Hát a lúfők?~-
105 V | jószágát. Hát a lúfők?~- Azok is elmentek, nagyuram.~- Azok
106 V | elmentek, nagyuram.~- Azok is elmentek! - ordítá Kozár,
107 V | meg?~- Bíz uram azoknak is nagyon kifelé áll már a
108 V | esztendeig!~Kozár uram be is váltá, amit megígért, emberül.
109 VI | egy árvizes ősz, mely azt is elpusztítá, ami megmaradott;
110 VI | elajándékozva az utolsó tallérját is, kénytelen volt a fiscus
111 VI | avagy csak egy tallér fog is hiányzani.~Bizony pedig
112 VI | fordulhat a sors? Addig is megizenjük, hogy mindent
113 VI | ha kell a világ végire is, ha kell még Plutóhoz is;
114 VI | is, ha kell még Plutóhoz is; s ha Isten ő szent felségének
115 VI | anélkül, hogy csak egyszer is a szememet meghunyorítottam,
116 VI | no még majd a fő ulemának is adok vagy háromszázat belőle...~-
117 VI | között útra bocsáták őt; ki is csak annyi időt kérve magának,
118 VI | Mostani betegségemnek is egyenesen ez az oka - folytatá
119 VI | kapok, ha csak rágondolok is.~- Édesem, ne ingereld magadat,
120 VI | hogy Pérában a dögvész is kiütött.~- Az reád nézve
121 VI | elébb?~Erre még csak nem is felelt János.~- Mindjárt
122 VI | hogy az vagyok, azért nem is szólok én egy szót se, csudálom,
123 VI | Persze, hogy más. Az is más, ha az ember három napig
124 VI | azt a leggyöngébb asszony is kiállhatja.~Paskó erre már
125 VI | mit felelni; mert azt maga is csakugyan furcsának találta,
126 VI | idő múlva János, nagyon is fennhangon.~- Mit sóhajtozik
127 VI | Sóhajtson vitézlő uram is, ha megkívánta tőlem.~-
128 VI | csak egy századrésznyire is szereti, mint én, nem ma
129 VI | ha a pokol országába megy is! még ha a feleségét magával
130 VI | feleségét magával viszi is! azt mondom.~E szókkal kifordulva
131 VII | keresztyén, ha erővel nem is, legalább erőtlenséggel
132 VII | derék seraskiertől, mely is eképpen hangzott:~„Becsületes
133 VII | seraskier, hogyha a herceg maga is így nevezi magát ez lesz
134 VII | fogják annak okozóját.~Ez is bekövetkezett nemsokára,
135 VII | mert ha csak gyanú érhet is bennünket, sem a keresztyén,
136 VII | ölébe, s átölelve őt, ők is sírva fakadtak, anélkül,
137 VII | kezeit imára kulcsolva, ők is letérdeltek mellé, ők is
138 VII | is letérdeltek mellé, ők is imádkoztak. Hangja, gondolatja
139 VII | Atyám megmenté zászlóit, én is az enyimet, még nyertem
140 VII | az enyimet, még nyertem is hozzá egy sebet...”~Katalin
141 VII | vesztettek, sőt némileg még örült is rajta: gondolva, hogy e
142 VII | örömhírt, hogy Kucsuk basa is útban van, s már Erdélyben
143 VII | kell lennie, s Feriz bég is utána sietend, mihelyt sebéből
144 VII | szállt meg, s nejét nem is tudósítá megérkezte felől.~
145 VII | tekinte a fiúra, ki most is azt gondolá, hogy Erdélyben
146 VII | Látod, már mosolyogsz is. Nődet nem kívánod-e látni?~
147 VII | hogy amit most érez, az is csak álomlátás legyen, s
148 VII | hogy a keresett fej most is ott áll a törzsökén a maga
149 VII | szerencséje hozzá, de a feleségét is hozza el magával.~Kucsuk
150 VII | magával.~Kucsuk basa el is jött szépen a kitűzött napra.
151 VII | szólt Kucsuk idegenül.~- Őt is meghívtam veled együtt.~-
152 VII | rakott asztalokhoz, maga is odaült velök; jelt adott
153 VII | kezébe, poharat adott magának is, ett-ivott valamennyi egészségeért;
154 VII | annak kimaradni.~- Magad is mondod, hogy az éj közelg;
155 VII | parányi lelke beszorulva, - az is szétpattant azután - s a
156 VII | azonfelül méltó büntetést is az undok árulásnak.~A fejedelem
157 VII | tán egy más titkos érzelem is volt szívében, mely neki
158 VII | volt szándéka egy percig is megállapodni a városban:
159 VII | aminthogy szerencsésen keresztül is vergődött rajta, s útjában
160 VII | országért és így tiértetek is fut, fárad, mint egy marha!
161 VII | fosztogatók, fiaim. Nem is azért állítottunk meg benneteket,
162 VII | mikre nézve negyven óra is halálos késedelem, nemhogy
163 VII | állottak a férji aggodalmak is, hogy szinte bajos volna
164 VII | beszegett út letér, az ő eszméi is letértek vele; azon vette
165 VII | elhalmozni, vagy tán fekszik most is betegen, s a viszontlátás
166 VII | felcsókolja ajkairól? Hátha meg is halt, s ő csak sírhalmát
167 VII | magában elég, a villámnak is meg kelle jőni: Hátha amíg
168 VII | gazda még egy ismerősére is talált köztök, egy emberre,
169 VII | együtt.~- Üm. Talán nem is kellünk már idehaza?~- Bizony
170 VII | kérded?~- No, merthogy idáig is nagyon sokat késtünk, s
171 VII | mindig odaértette magát is.)~- Igazad van, János. Nem
172 VII | megyünk haza. Ráérünk azután is.~János gazda megint visszament
173 VII | ki tőle még más egyebet is.~- Hát mi újság még odahaza? -
174 VII | ember az? - No, mert madár is van ám olyan, aki majd úgy
175 VII | kecskebékákat; azt mondja, kendet is rákapatja, csak hazajusson.~
176 VII | anélkül, hogy csak egy órára is betekintsen, ha nem beteg-e
177 VII | együtt jött a fejedelemnek is egy hadnagya parancsul adva
178 VII | szabadon; ami legottan meg is történt.~Pihenés nélkül
179 VIII| gyászoljon, s még a korcsmában is megtiltsák a hegedülést,
180 VIII| keze nem ótalmaz, százszor is ott lehetett volna vesztem.
181 VIII| borzalommal arra: ha te is velem volnál! s vigasztalt
182 VIII| gályánk, bármint erőtettük is, mindig közelebb kezde jutni
183 VIII| azokat süllyeszteni. Nekünk is így kellett volna járnunk,
184 VIII| hogy ott nem vesztünk mi is. Negyednapra tisztult fel
185 VIII| felettünk; üldözőink hajóhadát is szétszórta ugyan a vihar,
186 VIII| ugyan a vihar, de minket is egész az egyptomi partokig
187 VIII| török uramnak kardcsapásokat is a maga idejében, tudunk
188 VIII| idejében, tudunk adni pénzt is, s nem halunk bele.~A csendesvérű
189 VIII| még feleségével szemben is. - Azt gondolta, most is
190 VIII| is. - Azt gondolta, most is a török szultán előtt áll.~-
191 VIII| a nemesség, a főurak, én is, más is. A becsület több,
192 VIII| nemesség, a főurak, én is, más is. A becsület több, mint néhány
193 VIII| ebédelj: ha most elindulsz, őt is éppen asztalnál kapod, s
194 VIII| elég jókor jön ha nem siet is.~Paskó mentegetőzni akart.~-
195 VIII| felpattan egy ajtó, melyet ő is éppen akkor készült kinyitni,
196 VIII| kollégáját. János gazda is pedig nem vala rest, hanem
197 VIII| Ettem én ennél furcsábbakat is Törökországban. Hát ki tanított
198 VIII| valamennyien?~- Igen ám; még akkor is csak az kap belőle, aki
199 VIII| étvágyát, amíg a többiek is szedtek maguknak, mert ilyenkor
200 VIII| ebédet, sőt inkább igen is mohón fogyasztja azt, dicsérve
201 VIII| ami neki ízlik; s azzal ő is megmeríté kanalát az aranyos
202 VIII| át nem fogja lépni.~- Az is megeshetik, asszonyom -
203 VIII| melyből János bárhogy mereszté is rájok szemeit, egy szót
204 VIII| ha a fejedelemnek adnak is fel, én ott sem leszek más,
205 VIII| odaállt a porkoláb elé.~- Én is itt vagyok, hallja!~- Kend
206 VIII| szolga. - S ha szolga vagyok is, de hűséges szolga.~- Örüljön
207 VIII| embereket a pokolba küldik, én is oda akarok menni.~- Éppen
208 VIII| mellé, s veressen engem is vasra, vagy dobassanak ki
209 IX | vádolták, hallgasd meg azt is, aki mentségére szól; mert
210 IX | legtitkosabb gondolatja is, mint az arany. Én ismerem
211 IX | rá, ha csak annyi vétke is van ellened, mint egy ma
212 IX | gyermeknek; - de ha volna is valami vétke, - én ugyan
213 IX | mi lehetne az? - hisz ő is ember, könnyen hibázhatott;
214 IX | hibázhatott; de légy te is ember, óh, fejedelem; jusson
215 IX | szíve magáll, ha rágondol is, s borzadva száll Istenhez,
216 IX | előtt ő máskor még köszönni is némán szokott, s most beszédet
217 IX | lehete hallani.~Még a szívek is halkabban dobogtak.~Megnyílt
218 IX | ama bűn, melyet kimondani is irtózat nekem.~- A vád éppen
219 IX | mindeneket tud.~- De tudok én is - kiálta közbe, nem tartóztathatva
220 IX | félrefordítá arcát.~Maga Teleki is oly megzavarodottnak látszott,
221 IX | Isten, hogy még a szépség is elmúlt arcáról e pillanatban,
222 IX | azt; és hogyha nem tudok is ékesen szólani, miként mások,
223 IX | hogy méltóságos uraim ott is megértenek engem, ahol szavam
224 IX | elveszítse, kinek ha még volnának is bűnei, azokat fedezni, rejtegetni
225 IX | volna kötelessége; és nem is cselekedhetik senki így
226 IX | azt mondom, hogy igazságos is.~- Attól függ, hogy be tudja-e
227 X | megcsonkított cserjékből.~A kastély is így volt beépülve, hogy
228 X | emberi tehetség mellett is el lehete előre gondolni,
229 X | gondolni, hogy majd egyszer tél is lesz, és akkor hideg fog
230 X | antagonistája.~Azonban a tél is eljött, csikorgó hideg napok
231 X | ember még az ablakán kinézni is fázott, csak Jánost nem
232 X | mindez. Kifogott még a fagyon is. Az árokból annyi nádat
233 X | ideig. János gazda ekkor is rendesen egyedül virrasztgatott
234 X | bajusza volt, hogy éjszaka is észre lehete venni.~Még
235 X | észre lehete venni.~Még ott is elnézte egy darabig, hogy
236 X | hízelkedni nem szokásom; nem is azt tekintve, hogy édes
237 X | mint egy veder bort.~- Az is jó lesz - mondta Están,
238 X | a kérdéses edényt, mely is tele volt legújabban kiforrt
239 X | kend. Itt szolgálok, hogy is híják uramnál.~- Sohase
240 X | korodban ugyan jobb borokat is láttál, hanem ezt úgy idd,
241 X | No de igyék hát kegyelmed is; különben azt hiszem, méreg
242 X | Kóstoljuk meg most ezt is.~János látva, hogy Están
243 X | János látva, hogy Están is iszik, meggyőződött felőle,
244 X | csak üres lett a kulacs is. A két bajnok meg sem rezzent
245 X | Mármost próbáljunk mást is - szólt ekkor János, felkelve
246 X | megmaradt a toronyban, az is búcsút vett, s boldogabb
247 X | egy szót sem szólt egyik is. Többé titkot nem csináltak
248 X | fürtjeit, nemkülönben bajuszát is jól kisodrá ugyanazon kenőccsel,
249 X | most meg már a hágcsót is kirúgja maga alól, s fejtetőre
250 X | most már annak vonásait is jól megismeré: Pozsgai Ferenc
251 X | felszakított, s maga után vonta őt is. De a vén szolga utolérte
252 XI | ahova őt majdan Paskóné is követendé pénzzé tett vagyonai
253 XI | ugyanazon dolgokat másoktól is hallhatta kegyelmed, s valakinek
254 XI | kegyelmed, s valakinek a hangját is lehet utánozni. Ez itt nem
255 XI | velencei tízek tanácsa, nem is spanyol inquisitio tribunal,
256 XI | tőlünk az orcáját. Különben is nekem úgy tetszik, mintha
257 XI | említett Boór Ádámnál, akit én is igen jól ismertem. Leplezze
258 XI | bezárni! Óh fektessetek engem is mellé!...~Még akkor sem
259 XI | elhaladtával Boór Ádámnak is megengedé az Isten, hogy
260 XI | cserélt.~De még sok év múlva is élt a rege a kétszarvú emberről
|