Fejezet

 1 V   |     egészen hívatlan vendég, Naláczi István uram.~Kozár Ferenc
 2 V   |    éppen nem mosolygó képpel Naláczi -, nem azért jöttem, hogy
 3 V   | amint fülheggyel meghallotta Naláczi szavait, az egész társaság
 4 V   |   fordulni, méltóságos uram.~Naláczi vállat vonított.~- Ha kegyelmed
 5 V   |       E szavakkal eltávozott Naláczi.~Az ott maradtak elnémulának,
 6 VIII|      ott szemközt jött rájok Naláczi István uram hat alabárdos
 7 VIII|      Kristóf uram... - szólt Naláczi.~A megszólított azt hívé,
 8 VIII|  Isten hírével - szólt hozzá Naláczi. - Kend nincs az árulásba
 9 VIII|   jószántából el nem megyek.~Naláczi mosolyogva intett az alabárdosoknak,
10 IX  |    szobáiból vezető ajtók; s Naláczi István és Teleki Mihálytól
11 XI  | hallani.~A fejedelem követe, Naláczi még egyszer kényszeríté
12 XI  | sóhajtott nehéz lélegzettel.~Naláczi kivéve a pecér kezéből a