Fejezet
1 I | Eközben három eunuch állt meg a grotta előtt, melleiken
2 I | lévő magyartól kérdezzétek meg nevét, s ha ráakadtok illyefalvi
3 I | tudom, hogy nem találja meg őt senki, csak én...~- Én
4 I | ennyi alkalmatlanságot? Áldj meg bennünket, és bocsáss tova.
5 I | véste a nevét Drágu Lupuj, meg a szeretője Muntye Ljubu,
6 I | aranyhajú Flore fürdött, meg az aranyludak. Ezen a kövön
7 I | karavánok vezetésében vénült meg, s valahányszor egy említett
8 I | a villám gyújtotta volna meg, hogy a tűz pásztorfiúk
9 I | tatárok, s úgy gyújtották meg alatta, ott a tűznél zsiványok
10 I | Mikor ennek vége volt, akkor meg a papucsait húzta le.~-
11 I | Vagy hát szemeid csaltak meg, s lehetett, akit láttál,
12 I | furkósbottal; Allah lássa meg lelkemet, ha csak egy szót
13 II | ajkai szótlanul nyíltak meg rebegve, melle zihált, szó
14 II | váltságdíjra kell, s küldje meg értünk. Én legjobb barátomat
15 II | Isten keze nem rövidült még meg.~- Nem zúgolódom. Mi vártunk
16 II | ember arca. Hévvel ragadá meg a hölgy kezét.~- Te keresztyén
17 II | magasban, hogy itt haljak meg e völgyben, mint hitem vértanúja?
18 II | angyalok imádkoznak, az meg fog történni. - E szavaknál
19 II | búcsút gyermekeidtől, öleld meg őket. Négy nap múlva ismét
20 II | a feje, mégsem állhatta meg, hogy egyszer hátra ne tekintsen,
21 II | hajtva, álmélkodva rántá meg társa zekéjét:~- Nézd el,
22 III | szemeiddel. Hát nem bánom. Legyen meg, amit kívántál. Itt látsz
23 III | Szívesen, jó szomszéd.~- Meg, ha akarod, tizenkét narancs-
24 III | A legszebbeket kapod meg.~- Aztán meg, ha nem restellnéd,
25 III | legszebbeket kapod meg.~- Aztán meg, ha nem restellnéd, a férjed
26 III | talán azt a Mizrim nevűt, meg ha ráérsz, hozhatnál számomra
27 III | akarlak olyantól fosztani meg, akire szükséged van, majd
28 III | Nagyon rosszul tanultad meg a török szokásokat, amit
29 III | akik előtted vannak, de te meg akartál csalni, s a kétszarvú
30 III | egy magyar rabot, nekem meg fogadásom van, ezt az egyet
31 III | hétszázhetvenhét nap alatt kerül meg; esküszöm Aisáhnak, a próféta
32 III | Tehát azt esküszöm, halld meg, hogy mikor ezt az én fejemet
33 III | fogainak gyöngysorai látszának meg; arca lángolt kimondhatatlan
34 III | hogy ő egy asszony által meg hagyta magát fojtogatni,
35 IV | barátságos vígalomnak Apafi adja meg az árát.~Így történt egy
36 IV | iránta, mint amivel legjobban meg lehetett ragadni figyelmét.~
37 IV | egy kis kérelem, ígért és meg nem kapott jutalomért nagyapám
38 IV | is kellene.~Nosza, azért meg Kozár uram lódult neki,
39 V | Hamis a lelked, nézd meg, ha szemed van - kiálta
40 V | kétfelé hasítá azt, azután meg négyfelé, és azután nyolcfelé,
41 V | nyolcfelé, és végre ezer meg ezerfelé.~- Jaj! te semmirekellő,
42 V | össze az írásom! Fogjátok meg, dobjátok le onnan! - s
43 V | lépjünk amicára, s egyezzünk meg akképp, hogyha kelmed átengedi
44 V | álltak, nemigen fogadták meg az utasítást.~- Ezennel
45 V | mellé, ahol gondolá, hogy meg nem lőhetik, találomra nekihajíta
46 V | Cselédjei azon keresztül szöktek meg, mint a patkányok.~Pozsgai
47 V | ördög! Ezt nem hagyom. Így meg nem engedjük magunkat gyalázni!
48 V | cselédség csak nem szökött még meg?~- Bíz uram azoknak is nagyon
49 V | hogy az elfoglalt birtokban meg nem tarthatja magát, a hátralevő
50 VI | legrövidebb idő alatt az adót meg nem küldik, majd küldenek
51 VI | hallgatott.~- Az, úgy segéljen, meg nem teszi! - kiálta a fejedelem. -
52 VI | fejedelem. - Most házasodott meg szegény, alig egy félesztendeje,
53 VI | bevégezzem életemet: történjék meg szent akarata. Egyébiránt
54 VI | mindenfélével fenyegettek meg már engemet anélkül, hogy
55 VI | fordulva, s csak néha fordítva meg ősz, bozontos fejét, s láttatni
56 VI | némi kis élességet engedve meg magának Paskó; mire Berta
57 VI | ügyeljen.~Berta asszony e szóra meg hagyá magát engesztelni,
58 VI | engesztelni, s kibékülten vált meg férjétől, ki az ajtóból
59 VI | hogy mit morgott János, s meg nem állhatta, hogy feleségét
60 VI | emberek a törökök - szólalt meg minden apropos nélkül János.~
61 VI | szolga, ki a családnál őszült meg, s az öregapát szolgálta,
62 VII | kértelek, azt ne felejtsd el. Meg vagyok felőle győződve,
63 VII | felrúgni, hogy imitt-amott állt meg. Soha még lábbal gondolatot
64 VII | szólt:~„Érdemes - (ez - meg amaz:)~Futtában írom e sorokat,
65 VII | minket a megfojtogatástól meg nem őriznek.”~A levél kihullott
66 VII | dicsekvék sebével, nem gondolva meg, hogy anyja nem dicsőséget,
67 VII | melyben Kucsuk basának meg kelle érkeznie.~Egy napon
68 VII | egyenesen Jászvásárban szállt meg, s nejét nem is tudósítá
69 VII | fővezér Kucsuk basát bízta meg, hogy tegyen vizsgálatot
70 VII | árulást talál, azt büntesse meg; ekkor Kucsuk basa megesküvék
71 VII | beszéljen nejével, ne hallgasson meg semmi kérelmet, s ne fogadjon
72 VII | uram, Kucsuk basa?~A basa meg volt lepetve a fiú bátorsága
73 VII | esküvésem felől, hogy kérelmet meg nem hallgatok, s ajándékot
74 VII | Így bizonyos volt, hogy meg nem lephetik orozva; mert
75 VII | a prófétát, hogy engedje meg neki, hogy amit most érez,
76 VII | de elébb mégsem győződött meg ébrenlétéről, míg a fekete
77 VII | fekete tükörbe pillantva meg nem látá, hogy a keresett
78 VII | Jól van, tehát fürödjél meg elébb.~A seraskier félóráig
79 VII | arra kérte, hogy engedje meg neki vendégeit néhány szóval
80 VII | ha több esze lett volna, meg kellett volna rettennie
81 VII | mesterséges tűzhányó hegy nyílt meg égi kráteréből millió csillagot
82 VII | utolsó tréfa, melyet elébb meg kell látnod; mert hisz azt
83 VII | rabszolga, kit feleséged meg akart tőlem venni, s hogy
84 VII | Árulásodért te halsz meg! - mondta Kucsuk -; s ahogy
85 VII | akartál megölni mást, úgy halj meg magad. E halál nemét tenmagad
86 VII | fogadták, most őt ragadják meg, s viszik a billikom felé
87 VII | szultán által Erdélybe, s meg sem pihenve az úton mindenütt
88 VII | magamnak, azon osztozzanak meg Isten hírével, csak az ajándékokat
89 VII | Nem is azért állítottunk meg benneteket, hogy kiraboljunk,
90 VII | az Istenért, gondoljátok meg, barátaim, én a legsürgetősebb
91 VII | innen ugyan negyven napig meg nem mozdul.~Paskónak tetszett
92 VII | hozzá ne nyúlj, mert a vasa meg van tüzesítve.~Az ugyan
93 VII | adott a kezébe, hogy adja meg az árát a kenyérnek.~János
94 VII | mert magatokat égetünk meg. A pénzed majd, ha kiállottad
95 VII | az elmélkedésre.~Valljuk meg őszintén, hogy a szegény
96 VII | felcsókolja ajkairól? Hátha meg is halt, s ő csak sírhalmát
97 VII | magában elég, a villámnak is meg kelle jőni: Hátha amíg ő
98 VII | gondolataitól gyötört urát, meg nem szólalt mellette: „bizony
99 VII | urának jólesik, nem szűnt meg vigasztalni a maga modorában,
100 VII | gondolatjáról.~- Hát mondja meg kend, mivel él?~- Az még
101 VII | vitézlő uramnak volnék, én meg nem állhatnám, hogy félre
102 VII | magad, hogy a fejedelem meg talál haragudni érte.~- (
103 VII | bocsássák szabadon; ami legottan meg is történt.~Pihenés nélkül
104 VIII| érzékeit ütögetni, melyre meg nem állhata, hogy vissza
105 VIII| basa közbenjárása mentett meg a haláltól; a nagyvezér,
106 VIII| hatalma előtt, de orcánk meg nem pirul, uraljuk, de nem
107 VIII| utolsó fillérig, s többet meg nem alázza magát, hogy kérjen
108 VIII| keresve, hogy kit egyen meg?~Csak egy akkora olasz lokajt
109 VIII| néphez:~- Mi ez?~- Hát hal, meg hús, meg gyömbér, sárgarépa,
110 VIII| ez?~- Hát hal, meg hús, meg gyömbér, sárgarépa, tatárka,
111 VIII| aprószőlő, kenyérmorzsa, meg paradicsomalma.~- Üm. Jó
112 VIII| megtanulni, hát miért ne tanulnók meg?~Ezzel a szóval kivéve a
113 VIII| bámulatára csendes vérrel húzta meg magát a pad végén, saját
114 VIII| méltóságteljesen szép, nemes arcát, s meg nem gyalázta magát azzal,
115 VIII| kidobták Jánost, ki addig meg nem nyugodott, míg a lépcsőkön
116 IX | nagyságos fejedelem! hallgassa meg kegyelmed egy szegény szolgájának
117 IX | fogtok odább mehetni, mert én meg nem mozdulok innen!~A fejedelem
118 IX | mozdulok innen!~A fejedelem meg volt lepetve a vén szolga
119 IX | Mi kell? Miért állítád meg kocsimat?~- Mert szobáid,
120 IX | azok szokták kérni, akik meg nem érdemelték. Nem magamért
121 IX | akik vádolták, hallgasd meg azt is, aki mentségére szól;
122 IX | volt ő hozzád, és bocsáss meg neki...~Apafi felemelé a
123 IX | urához, s annak bilincseit meg ne csókolja.~Paskó távozást
124 IX | engem e bűnnel. Mondjátok meg annak, ki ellenem tör, hogy
125 IX | Mondja, hogy apámat öltem meg, nevezzen istenkáromlónak,
126 IX | megfelelhetni. Mint a hermelin, mely meg hagyja magát inkább fogatni,
127 IX | boldogságomat keserítém meg azzal, hogy ötezer aranyat
128 IX | úr, s inte, hogy nyissák meg az ajtót.~Mindenki feszülten
129 IX | monda János, ki nagyon meg volt elégedve a határozattal -,
130 IX | úgy hiszem, mind a ketten meg vagyunk nyugtatva. Uram
131 X | főztek az újévre, s Jánosnak meg kelle várni, míg lefeküsznek,
132 X | odalenn, öcsém? - szólalt meg elvégre az öreg.~- Ah! ott
133 X | láttam kendet. Csak nem tagad meg kend magától? Ha akarná,
134 X | ezt úgy idd, mint aminek meg van adva az ára.~E párbeszédből
135 X | egészségére, bátya! Kóstoljuk meg most ezt is.~János látva,
136 X | kulacs is. A két bajnok meg sem rezzent helyében.~-
137 X | hoztam. Tatárital. Nem bánod meg, ha belőle iszol.~Fertelmes
138 X | kell kötni, hogy senkit meg ne marjon.~- Az én bátyám
139 X | látott.~De a két bajvívót meg nem tántorította semmi.
140 X | meglátva őt, magyarul szólítá meg.~- Nos - Están! Hozod a
141 X | Az idegen örömmel szorítá meg az öreg kezét, s aranyhegyeket
142 X | a ravasz olaszát! most meg már a hágcsót is kirúgja
143 X | ha így felfordulna, s ez meg mulatságot csinál belőle.~
144 X | belül egy férfihang szólalt meg.~- Te vagy ott, Gondolfo?~
145 X | Ekkor asszonya hangját hallá meg.~- Mit akarsz Gondolfo?~
146 XI | két ifjú gyermek jelent meg, kik panaszt tevének a fejedelem
147 XI | Miért nem jön elém? Én meg fogom őt ismerni.~- Vissza
148 XI | Három nap múlva jelenjetek meg előttem újra.~Pozsgai e
149 XI | nagyságos uram. Hallgassák meg kegyelmességtek, ami az
150 XI | gyermekeiben vigasztaljon meg, bárhol hatóságunk alatt
151 XI | Negyedszer: Makacsságból meg nem jelent Pozsgai Ferenc,
152 XI | Óh, miért nem öltetek meg inkább engemet helyette! -
153 XI | Miért nem engedtétek meg neki, hogy ő ölt volna meg
154 XI | meg neki, hogy ő ölt volna meg engem? Miért kellett őt
155 XI | Még akkor sem szűnt meg őt szeretni...~~Az elfutott
156 XI | azon embert, kinek vérében meg akarta azt forgatni, félrement,
157 XI | érzelemroham közepett a guta ütötte meg...~~Paskó Kristóf sohasem
158 XI | utált hüvelyét elhagyja. Rég meg volt már úgyis halva; nem
|