Fejezet
1 I | Kitől izenhessen~Kedves jó nejének?~Gyönge kisfiának?~
2 I | No, jer, üljünk ide e jó török asszonyság lábaihoz.
3 I | gondolja ám azt kegyelmed, jó asszonyság, hogy Károly
4 I | Honnét jöttök ti e tájra, jó gyerekek?~- Hazánkból Erdélyországból,
5 I | asszony, nem jártunk hiába, a jó török urak nem hagytak bennünket
6 I | kezünket és könyörögtünk: „Jó zivatar, fehérszakállú öreg
7 I | megfagynunk az úton, mert mi jó atyánkat keressük!” Azzal
8 I | kunyhót sem leltünk sehol. „Jó erdőcske! - kértük szépen, -
9 I | elveszni bennünket, mert mi jó atyánkhoz indultunk!” s
10 I | elkezdtek rútul üvölteni. „Jó farkasok, - kértük őket, -
11 I | mondta volna, mehettek már, jó gyermekek, ne féljetek...
12 I | itten nálam, nekem is van jó gyermekem a távolban, ahelyett
13 I | eljárhattok az országban, jó gyermekeim, mégsem találtok
14 I | téve, kínálni kezdték őket jó szívvel.~A lyánka olyan
15 I | ha csak leírás után nem. Jó gyermekeim: emlékeztek-e
16 I | veté utána sietve.~- Jó - szólt Katalin az eunuchokhoz
17 I | felfogadott árvát, csak jó kedvet nem tudott nekik
18 I | átgázolható sekélyeit. Elől-hátul jó csomó bátor fegyveres szolga
19 I | a fiát küldte hozzá két jó futó paripával, hogy megszabadítsa...”~
20 I | már messziről mutogatá a jó oláh, ki szüntelen karavánok
21 I | több gyerek, csak te magad, jó kalauz, hát kösd be a szádat,
22 I | akkor gondolhatod, hogy van jó ízlése, hogy nem téged ragad
23 II | elhaladva alig enged két jó arasznyi tért az utazónak,
24 II | is megeredt.~- Emberek! jó emberek! Nézzétek, hisz
25 II | fiatal gyermekem s áldott jó nőm maradt.~Ez emléknél
26 II | rossz volt embernek, de imez jó volna ördögnek. E szorongattatásunkban
27 II | benne bízni lehet, mert jó hazafi, jó keresztény, és
28 II | bízni lehet, mert jó hazafi, jó keresztény, és mindnyájunkat
29 III | ökör tíz-húsz arany, egy jó ló ötven, száz, százötven
30 III | mindezt oly pofával mondta a jó seraskier, mintha Orkhán
31 III | fehérszemélynél. No, hát hozott Isten, jó asszony, meddig maradsz
32 III | vagyok?) - Tehát hova utazol jó asszony?~- Anadoliba: egy
33 III | emberei.~- Igazat mondva, jó szomszéd, te e nagy út viszontagságaitól
34 III | Ha paripáról beszélsz, jó asszony, akkor tudom, mi
35 III | fejét rázta.~- Nem lehet, jó asszony. Egy sem eladó,
36 III | áttört thalytot.~- Szívesen, jó szomszéd.~- Meg, ha akarod,
37 III | tevé utána: - azt nem adom, jó asszony.~- Nem adod? Hát
38 III | semmi áron.~- De hiszen, jó szomszéd, azon ajándékokért,
39 III | egyenként, mondván, hogy jó lovaik voltak a futóknak,
40 IV | IV. EGY JÓ TRÉFA~Úgy hiszem, valahol,
41 IV | műben elmondtam már, milyen jó, jámbor érzelmű férfi volt
42 IV | Bornemissza Anna, kinek éppoly jó szíve, mint amilyen éles
43 IV | rendelve a gondviselés által a jó fejedelem úr mellé, talán
44 IV | hízelkedve fogták körül a jó öregurat, s ezerféle apró
45 V | az őszi szántáson. Áldott jó termőföld!~Kastélya egy
46 V | semmit.~Legjobban sietett a jó Pozsgai Ferenc; ő már jó
47 V | jó Pozsgai Ferenc; ő már jó eleve kitudván az árvákat
48 V | volt Boór Ádámnak, az mind jó volt neki, szállása éppen
49 V | konyha, pince, kamara elég jó, a kilátás is fölséges,
50 V | kilátás is fölséges, minden jó kéz alatt lehet, a kútra
51 V | a hivatalos munkához.~- Jó lesz bíz az, fogjunk hozzá -
52 V | kiterjesztett írást.~- Jaj, - az nem jó adománylevél - kötekedék
53 V | békasó úgy találá képen a jó urat, hogy az éppen a dikciója
54 V | illatot, de Kapornaki uram jó fejjel levén, s azt gondolva,
55 VI | JÁMBOR EMBER ÉS SZOLGÁJA~A jó Apafi Mihálynak ezalatt
56 VI | hozzáférni. Emellett még a jó fejedelem maga oly bőkezű
57 VI | a fejedelemtől. Lássuk a jó urat mézesheteiben.~Tizenöt
58 VI | egyebet mondtak volna, mint jó reggelt és jó éjszakát?
59 VI | volna, mint jó reggelt és jó éjszakát? azokat a kiállhatatlan
60 VII | avatod magadat.~- Tudom, jó uram. Fejekre játszunk;
61 VII | látod.~Az öltözés ismét egy jó óráig tartott: míg a fejét
62 VII | e pohárba; - ha kiissza, jó; ha belefullad, az az ő
63 VII | könyörgött érte, nem voltak sem jó barátjai, sem hű szolgái!~
64 VII | kendtek?~- Kordont csinálunk, jó uram, ha nem bánja. Brassóban
65 VII | hívja oda a fejedelmet.~A jó székelyek szót fogadtak
66 VII | hűségesen, s kiválasztva egy jó lovas legényt szájába rágták
67 VII | van ma.”~Mintha tudná a jó öreg szolga, hogy az urának
68 VII | menni, később pedig igen jó tüzelőnek találva a székelyek
69 VIII| egy szóval sem tudósítva jó vagy balsorsod felől.~-
70 VIII| mennyiszer áldottam magamban a mi jó sáros országutainkat, nem
71 VIII| utolsó volt Törökországba?~- Jó gyermekem, utolsó utam az
72 VIII| kinyitni, s szinte orron üté a jó János gazdát.~- Che bestia! -
73 VIII| meg paradicsomalma.~- Üm. Jó lehet ez. Ettem én ennél
74 VIII| belerántott két tele kanál jó piros törött borsot az olla
75 VIII| kezdett magának kimerni egy jó tele tányérral, gyönyörködve
76 X | az ember. - Adjon Isten jó estét kendnek, János bátya!
77 X | egy veder bort.~- Az is jó lesz - mondta Están, félszemmel
78 X | bátyádhoz mentél?~- Megbocsáss, jó uram. Tudod, hogy parancsolatodra
79 X | jőjjenek visszafelé.~Egy jó fél óráig várhatott, ekkor
80 X | ötleteiddel.~- Ez bizony jó lesz - helyeslé János -;
81 XI | megmérgezte volna lelke jó érzelmét.~- Óh, miért nem
|