Fejezet

 1 I   |            ha onnan látná jőni?~Hisz ott neki hazája van, azon bérceken
 2 I   |              bérceken túl született, ott laknak rokonai, ismerősei
 3 I   |           férje és egyetlen fia most ott harcolnak azon haza földén,
 4 I   |        belefekszik.”~- Kik azok, kik ott énekelnek? - kérdé Katalin
 5 I   |      szótalan volt -; nekünk is volt ott kastélyunk, majd oly szép,
 6 I   |         kedves anyánkhoz a temetőbe, ott sokáig sírtunk, azután pedig
 7 I   |              atyánk fogva van, hátha ott még többen szeretik a dalt,
 8 I   |          magunkat egy kis barlangba, ott összetettük a kezünket és
 9 I   |           Majd egy erdőbe jutottunk, ott eltévedtünk, s nem ettünk
10 I   |         elvadult, de ti azért minden ott lévő magyartól kérdezzétek
11 I   |         félrevonult egy bokor alá, s ott elszomorodva megült, míg
12 I   |        hordták, s ahol elesteledtek, ott ütöttek tanyát.~A fiú látva
13 I   |              Ő bizonyosan titeket is ott fogna. Én ismerem jól a
14 I   |             effendi; abban a lyukban ott lakott a süvöltő sárkány,
15 I   |            fát? ki égeti azt a tüzet ott a távolban, mi füstöl ott
16 I   |            ott a távolban, mi füstöl ott az erdők közt, micsoda veresség
17 I   |           úgy gyújtották meg alatta, ott a tűznél zsiványok sütnek
18 I   |       főzeléket, az a veresség pedig ott a griffmadárnak a vére,
19 I   |          mélységbe kanyarodik alá, s ott elvész szem elől, míg ismét
20 I   |              Miért ne mennél?~- Mert ott lakik a kétszarvú ember.~-
21 II  |              odatekintettek. Valóban ott állt, a sziklaköb tetején,
22 II  |      vágyakat is lehete látni.~Amint ott a magasban állt, a karaván
23 II  |        felkapaszkodott a rémalakhoz, ott térdre bukott, megragadta
24 II  |       megpillantá a kétszarvú embert ott a sziklacsúcson térdepelni,
25 III |             szérűn, gondolva, hogyha ott fogadja el, majd csak hamarább
26 III |        seraskier udvarából.~Az pedig ott fuldoklott, ökröndezett
27 III |          körülnézzünk, mik történnek ott azalatt.~ ~
28 IV  |  hajtóvadászatra ment Gyergyószékbe.~Ott sok szép nemes uraság volt
29 V   |       hallgatott, pedig az ő háta is ott fungált, mint íróasztal.~-
30 V   |             az ajtóig visszahúzódni, ott azonban ismét visszafordult,
31 V   |       kihúzta a lábát a csizmából, s ott hagyta a fél saruját győzelmi
32 V   |             mentében hajóztak lefelé ott azokkal sokáig tréfáltak,
33 V   |     szavakkal eltávozott Naláczi.~Az ott maradtak elnémulának, s
34 VI  |         felségének úgy tetszik, hogy ott bevégezzem életemet: történjék
35 VII |             szoroshoz utasítom. Azok ott várni fognak a poggyászra,
36 VII |          öröm lesz-e, vagy gyász ami ott következik? Erőt vett magán,
37 VII |             akasztok a falra, mintha ott másztál volna fel.~- Ne
38 VII |             De maga és a kis testvér ott maradtak az ajtó küszöbén
39 VII |            szemközt találta magát az ott sétáló basával.~A basa meglepetve
40 VII |              nem távozott, csak állt ott, s a basa szemeibe nézett.~-
41 VII |              hogy benne van e még? - ott volt; - ismét bezárta, s
42 VII |          ahol csak nekik tetszett... Ott elkezdték feszegetni a vasládát,
43 VII |          hogy a keresett fej most is ott áll a törzsökén a maga rengeteg
44 VII |          seraskier bement szobájába, ott álló óráig a Korán előtt
45 VII |            felkelt és kijött.~A basa ott ült ajtaja előtt a fermánnal
46 VII |     fullasztani, mint valami legyet! Ott igazán agyonihatja magát,
47 VII |         lélek hova lett?~Kucsuk basa ott nézte hideg tekintettel
48 VII |            faluba ért Brassón innen, ott figyelmeztették rá, hogy
49 VII |             kerülje ki Brassót, mert ott most a dögvész dühöng; de
50 VII |   kiraboljunk, hanem csak maradjatok ott szépen, ahol vagytok, fogjátok
51 VII |           veszi észre, s mégis elébb ott leszünk, mint a fejedelem
52 VIII|             nem ótalmaz, százszor is ott lehetett volna vesztem.
53 VIII|              tengervésszel álmodtam, ott látva téged. Tengeri kalózok
54 VIII|             láttál engem, én valóban ott voltam. Sztambulba érve
55 VIII|           üldözőkéhez, kik szüntelen ott cirkáltak Candia körül,
56 VIII|      csapódott, s Isten őrzött, hogy ott nem vesztünk mi is. Negyednapra
57 VIII|            egyptomi partokig elvert. Ott kénytelenek voltunk hátrahagyni
58 VIII|          utolsó utam az lesz, amikor ott marasztnak, s mind e küzdéssel
59 VIII|    készülésre, egy hónap múlva ismét ott lesz az ország, ahol elébb.~-
60 VIII|            alázza magát, hogy kérjen ott, ahol kigúnyolják kérelmét.
61 VIII|        fejedelemnek adnak is fel, én ott sem leszek más, mint aki
62 VIII|              a kihallgatási terembe; ott szemközt jött rájok Naláczi
63 VIII|         annak egyik szegletkövére, s ott aludt egész éjjel; fölkelve
64 IX  |                     IX. A TANÚ~János ott várt sokáig a palota kapujában,
65 IX  |           beszélni a fejedelemmel.~S ott várt étlen-szomjan késő
66 IX  |           vele.~~Másnap korán reggel ott volt a vén szolga a tanácsteremben,
67 IX  |         elfoglalta az elnöki széket. Ott voltak az országtanács legtekintélyesebb
68 IX  |            legtekintélyesebb tagjai, ott Béldi Pál, Kornis Gáspár,
69 IX  |         ónszín karikák fogták körül.~Ott állt a terem közepén szemeit
70 IX  |           jól, hogy méltóságos uraim ott is megértenek engem, ahol
71 X   |              észre lehete venni.~Még ott is elnézte egy darabig,
72 X   |           meg elvégre az öreg.~- Ah! ott van kegyelmed? - kiálta
73 X   |             fel a köpenyét a szegre.~Ott pedig nem volt több egy
74 X   |             balra találj menni, mert ott uram a háziasszonnyal mulat,
75 X   |     férfihang szólalt meg.~- Te vagy ott, Gondolfo?~János egy szót
76 X   |         rohammal beszakítá azt.~Hah! ott függött a bűnös asszony
77 XI  |           bármely országba menekült, ott felkerestessék, s visszaköveteltetvén,
78 XI  |            kiütött viszályok mellett ott számítva egyedül védelemre.
79 XI  | márványsírboltot emeltetett nejének, ott ült napokig annak ajtajában,