1-bebor | bebot-denes | denev-elves | elvet-felsi | felso-hajit | hajja-igazo | igazs-kerta | kertb-kulcs | kunyh-megen | meger-mutas | mutat-papma | papot-sietn | siets-talal | talan-unnep | ureg-viszo | vita-zuzot
Fejezet
5519 VI | mordult:~- Jobb volna bizony, papot rendelnének mellé, aki a
5520 I | ennek vége volt, akkor meg a papucsait húzta le.~- Barátom! - kiálta
5521 V | ordításra ébred, s amint egy papucsban fut az ablakhoz, hát már
5522 VII | turbánját felköttette, - övet, papucsot, salavárit rendbehozatott; -
5523 VII | erejéből, melyet a próféta a paradicsom örömeinek kóstolójául csorgatott
5524 VIII | aprószőlő, kenyérmorzsa, meg paradicsomalma.~- Üm. Jó lehet ez. Ettem
5525 VIII | tulajdonítva azt egyedül a paradicsomalmának.~De mégis pihenteté addig
5526 I | három esztendőt ígérsz a paradicsomból, még akkor sem.~- Akkor
5527 III | próféta szakállára! Esküszöm a paradicsomi szent tubafa árnyékára,
5528 VII | lakoma fog lenni! A kert paradicsommá van átvarázsolva, a fákon
5529 V | ismerjék; ellenkező esetben parancs adatván Béldi Pál uram őméltóságának,
5530 I | keresztbe tett kézzel, az úrnő parancsára várva.~- El fogtok menni
5531 VII | Mikor fogod tehát a nagyúr parancsát elolvasni? Az éj közelg,
5532 V | tanácsuraimék őkegyelmöknek parancsol! Inkább tatárt hozok az
5533 V | tette mellé azt a csizmát, - parancsolá, hogy azt hajigálják le
5534 X | Megbocsáss, jó uram. Tudod, hogy parancsolatodra sokat ittam, úgyhogy semmire
5535 V | Kapornaki Demeter hadonázott parancsolva, s meglátván a maga nyusztkalpagját
5536 VIII | én?~- Azt én nem tudom. Parancsom van a fejedelem őnagyságától,
5537 IX | reggel jőjj fel palotámba; parancsomra be fognak vezetni a kihallgatási
5538 VII | Brassón keresztül.~A titkos parancson kívül tán egy más titkos
5539 VII | fejedelemnek is egy hadnagya parancsul adva a vesztegzárőröknek,
5540 VII | abba volt a roppant test parányi lelke beszorulva, - az is
5541 X | kezde, s szidta olaszul a paraszt lelkét, hogy őt oly türelmesen
5542 IV | ételt, s megzálogolta a parasztot, aki az erdejében felszedte
5543 V | hogy ahányan vannak, mind parasztvért isznak ma! s Kapornaki kezdé
5544 VIII | szaglálta a kiszabadult párát, mely között idegen elemeket
5545 X | aminek meg van adva az ára.~E párbeszédből annyit gyaníthatunk, hogy
5546 III | visszafordult e szavakra, párduci termetének minden izma vonaglani
5547 III | akkor tudom, mi az arab paripa, mi a lengyel, mi a burkus.
5548 III | nem restellnéd, a férjed paripái közül elküldhetnél egyet,
5549 V | métely miatt, elvadultak a paripák az erdőhöz szokva, kipállott
5550 I | hegyi utakon csak szoktatott paripán vagy öszvéren lehetett haladni,
5551 III | fogoly, magyar fogoly? Ha paripáról beszélsz, jó asszony, akkor
5552 VIII | asszonya szavait, rögtön paripát hozatott elé, s felülve
5553 I | küldte hozzá két jó futó paripával, hogy megszabadítsa...”~
5554 III | így is fele a földeimnek parlagon hever, s felvehetem, hogy
5555 V | Kozárnak tetszett az egyezség, parolát adott rá, melyre is Kapornaki
5556 VIII | haláltól; a nagyvezér, kinek pártfogására számítottam, éppen akkor
5557 X | megint az árok hosszában a parti bokrok közé távozott.~János
5558 VII | volt rendelve, mely a Rába partján a római császár magyar és
5559 VIII | minket is egész az egyptomi partokig elvert. Ott kénytelenek
5560 XI | szerencsétlensége volt, sohasem azt pártolni, akinek részén az igazság
5561 IX | szobáiba távozott.~Apafi nagy pártolója volt a puritán tanoknak,
5562 VII | tábort, mely az átelleni parton egy helység mellett (úgy
5563 I | fürödnek, s ki-kijőnek a partra játszani, enyelegni, - egy-egy
5564 VI | egész biztossággal fordult Paskóhoz.~- Megteszi azt egyszer
5565 XI | Lengyelországba, ahova őt majdan Paskóné is követendé pénzzé tett
5566 XI | éjszakáján azért kereste fel Paskónét, kivel régóta tiltott viszonyban
5567 IX | és Teleki bámulva néztek Paskóra; a főtanácsúr szájában megakadt
5568 IX | mint ezek az urak itten paszomántot köntöseikre varrva.~- Jól
5569 I | gyújtotta volna meg, hogy a tűz pásztorfiúk műve, a füst pedig szénégetőké,
5570 I | akit láttál, valami pajkos pásztorgyerek, ki kecskebőrt húzott fejére,
5571 I | harmincháromszor minden patakban?~A török röviden válaszolt.~-
5572 I | dolgait; minden bokorról, patakról tudott valami emlékezetest: „
5573 V | keresztül szöktek meg, mint a patkányok.~Pozsgai egy percig tétovázott,
5574 VII | az elmaradandókat lovaink patkói által elgázoltatni, amidőn
5575 VII | röppentyűk, - hullott a tűzeső, - pattogtak a bombák, s végül egy mesterséges
5576 III | rabszolganő hajtja róla pávafarkakkal a legyet, kettő lábait mosogatja,
5577 I | hevernek, helyettök virágos pázsitot s illatos lombokat adott
5578 I | egész a fenekéig besüt, buja pázsittal s hímes virággal vonva be
5579 XI | lélegzettel.~Naláczi kivéve a pecér kezéből a láncot, s annak
5580 XI | hívásra, s íme a fejedelem pecérei egy összeroskadt férfit
5581 VII | fermánjával.~E szókkal egy pecsétes iratot vont elő kebléből
5582 X | Tehát a kard, melyen a pecsétnyomó van, kezedbe jutott?~- Óh,
5583 V | urat, akár cselédet, akár pediglen vendéget megfogdossa, megkötözze
5584 I | másik kormos; én hívom pejkónak, akinek eladom, hívja rárónak,
5585 VI | el van a szabad ég alatt Pekri uram vadászatán, s lovon
5586 III | Ebet a gazdájáért - mond a példabeszéd -, asszonyt az uráért illik
5587 II | tartanak magok előtt mintegy példaképül, maga elé állíttata, s előbb
5588 V | Kozár emberei, kik mind példás verekedők voltak, elállván
5589 II | én vígasztalám őket, s példát mutaték nekik, mint kell
5590 VII | éteri almék mandolinjaikat pengetve, csengős nakaráikat ütögetve,
5591 VI | egész székelyföld tökéletes pénzaszályban sínylett, s az egyedüli
5592 II | mi nehány száz rabok, ami pénzecskénk volt koldulásból, nagy elrejtegetve
5593 VII | magatokat égetünk meg. A pénzed majd, ha kiállottad a kontumáciát,
5594 VII | fenyegetőzve.~- Elviszed a pestises pénzedet, te gyilkos, országháborító!
5595 II | birtokaikat elvesztegette potom pénzért, és gazdáikat rabságba hagyta
5596 II | murzára, s annak minden pénzét és marháit a seraskierre
5597 VII | kell gyorsan erre a gyanús pénzre hordani, s tüzet rakni rajta,
5598 VI | sínylett, s az egyedüli pénztermő városok a szászokéi, annyira
5599 VI | tennünk, amit eddig tettünk. Pénzünk nincs elegendő, hogy az
5600 XI | majdan Paskóné is követendé pénzzé tett vagyonai javával.~A
5601 VI | Éppen most hallom, hogy Pérában a dögvész is kiütött.~-
5602 IX | ítélőmester írótollának szomorú percegése a papíron.~Végre nagy zajjal
5603 IX | ha akartak volna.~Néhány percnyi szünet után fölállt Teleki
5604 V | csináljon? A veszély percről percre nőtt, az ostromlók már bedugták
5605 V | mit csináljon? A veszély percről percre nőtt, az ostromlók
5606 V | arra gondolt, hogy mint perelje akkor vissza a másiknak
5607 VI | kegyelmedtől mindenféle pereputtyja, de én ugyan el nem maradok
5608 V | támasztá, melyből Pozsgai perorált.~Ez is kezdvén észrevenni,
5609 VII | székely atyafiak között hosszú perpatvar támadt, mely a késő éjszakáig
5610 VI | utakon rázatni magát.~- Persze, hogy más. Az is más, ha
5611 VII | lámpák kínai lógókkal, a perzsaszőnyegek sátorul vonva egyik fától
5612 VII | hozzányúlástól, nehogy a pestis azon keresztül találjon
5613 VII | két csapat lovasság, egyik Petneházy huszárjai, másik Toggendorf
5614 II | vissza, Ilonka csókokat hányt pici kezeivel. A kalauz, bármennyire
5615 III | nyáron dolgozik, télen pedig pihen; a rabszolga nyáron ekét,
5616 VII | legottan meg is történt.~Pihenés nélkül hajtatott a megszabadult
5617 VIII | paradicsomalmának.~De mégis pihenteté addig étvágyát, amíg a többiek
5618 I | feltalálni senki, csak én.~E pillanattól fogva nem volt a fiúnak
5619 III | seraskier - kiálta a nő, aggódó pillantást lopva a gyermekek felé,
5620 VII | ébrenlétéről, míg a fekete tükörbe pillantva meg nem látá, hogy a keresett
5621 V | a marokra tépett papíros pilléket, mint valami hulló hópelyheket
5622 VIII | Hozzá szoktak a jóhoz, a pimaszok; - gondolá magában Gondolfo,
5623 V | hajtatta a juhnyájat; a pincébe ecetet töltött a borok közé,
5624 V | forgott, annak a vánkosa a pincéből került elő; csak a tizenötödik
5625 V | Amint ekként futna padlástól pincéig nyavalyás, véres verítéket
5626 V | Kozár és Kapornaki uraimék pipacsvörös képpel rendezék az ostromot: „
5627 X | saját, másikát az öccse égő pipájára tevé szótlanul... Egyszerre
5628 VI | odajönnek az emberhez reggel pipázni, s este mennek el anélkül,
5629 II | valamit, arcán átfutott a pír; tán azt akarta mondani:~-
5630 VII | égre, mik kékre, zöldre és pirosra válva szálltak ismét csendesen
5631 VIII | előtt, de orcánk meg nem pirul, uraljuk, de nem szolgáljuk!~
5632 IX | követelni, hogy az áldozatért ne piruljon orcám.~Erre Sárpataky uram
5633 V | mindenféle marcipánt és piskótát kolozsvári boltosoknál,
5634 VIII | számolt, János gazda nem piszkolja az ebédet, sőt inkább igen
5635 X | egymás mellől, Pozsgai egy pisztolyt kapott fel az előttük álló
5636 IX | kend, ez nem csárda, nem pitvar, ahol mocskolódni szokás,
5637 VIII | szobából konyhába, konyhából pitvarba, egyszerre felpattan egy
5638 VIII | minden szobát, tornácot, pitvart, mint az ordító oroszlán,
5639 VII | fecskefarkú köntöst s hupikék plundrát visel.~Jánosnak egy mentő
5640 VI | világ végire is, ha kell még Plutóhoz is; s ha Isten ő szent felségének
5641 VII | utánok, s midőn a legsebesebb pörgéssel ellejtének mellette, midőn
5642 III | Egyiknek sovány feje van, kiülő pofacsontjai, sima szőre, másiknak bolyhos
5643 III | ki nem bírt jönni, hanem pofája elkékült, mint a posztó,
5644 V | keresztülment valamelyik taksás pofáján, a másik a szeredáson keresztül
5645 III | szoktunk tenni, ha valakinek pofonvágást ígérünk.~- Tehát azt esküszöm,
5646 VII | Ugyaninnen fognak cukros pogácsákat s kiivott poharakat hajigálni
5647 VII | Azok ott várni fognak a poggyászra, fele a várakozásban elszéled,
5648 VII | Borzai szoroshoz küldtem a poggyászt, s ők ismét annyira vannak
5649 VII | örömeinek kóstolójául csorgatott poharainkba; ily állapotban képtelen
5650 VII | cukros pogácsákat s kiivott poharakat hajigálni a sokaság közé.~
5651 VII | mondok; én elbocsátom őt, ha poharát ki bírja inni. - Vessétek
5652 VI | maradok kegyelmedtől, ha a pokol országába megy is! még ha
5653 V | repülni a háztetőre, mint egy pokolbeli jégeső, melyhez a mennydörgést
5654 X | felkelve helyéről, s egy magas polcról levett valami kobakot.~-
5655 III | nem, nem adom, kitömetem polyvával, mint az elfogott római
5656 I | útfélen, s előtte kiürülve a pomana korsaját, addig odább nem
5657 VII | hízelkedése által!... Allahra: porba fog visszaesni árulása miatt! -
5658 VII | hörgé magán kívül -, ki a porból emelkedett ki hízelkedése
5659 III | hájjal volt bélelve minden porcikája, az ujjait ökölre nem bírta
5660 VIII | csapta írásait, s odaállt a porkoláb elé.~- Én is itt vagyok,
5661 VIII | Szótlanul nyújtá kezét a porkolábnak; az fellakatolta rá a nehéz
5662 III | gyümölcs, apjok enyém, a porontyok is nekem születtek.~A delnő
5663 VII | igazolá azon hír, miszerint a porta és a római császár között
5664 X | melyet erős, kőből épített portále őrzött, s előtte egy toronyszerű
5665 VII | akkor nyert kihallgatást a portán, s elmondva amikért küldve
5666 VII | veszteség kényszeríteni fogja a portát békekötésre, s férje és
5667 VI | vitézlő Paskó Kristóf uram a portától, hogyha a legrövidebb idő
5668 I | nézzük.~Mit vár onnan? Tán a postagalambot, mely izenetet hoz távol
5669 III | az utakat őrizve, minden postát és hírnököt, ki levéllel
5670 V | oly argumentumot kapott a posteriori Pozsgai uram sarkantyús
5671 III | pofája elkékült, mint a posztó, s szemei kijöttek üregeikből.~
5672 V | pedig qui prior tempore, potior jure, ámbátor mindkettőnk
5673 II | birtokaikat elvesztegette potom pénzért, és gazdáikat rabságba
5674 VIII | paprikát és a vereshagymát a potpourri közé? ő tehát nyugodt lélekkel
5675 VIII | piros törött borsot az olla potridába János, s befedve azt a fedővel
5676 VII | és kacagott, hogy nagy potroha rázkódék bele, - elébb hadd
5677 III | A SERASKIER~Csúnya, nagy potrohos ember volt a seraskier,
5678 V | felszegezteté egy hosszú póznára, s úgy tüzeté ki a kastély
5679 V | kétségbeesetten rohant a póznával a háznak, s beverte annak
5680 V | emberei bent az udvarban, Pozsgaié a kastélyban, Kozáré pedig
5681 XI | tanácsba, ki meghallva, hogy Pozsgaiért küldenek, odaszólt a fejedelemhez.~-
5682 XI | kimondott szó, ugrott oda Pozsgaihoz, s leoldá nyakáról a láncot,
5683 V | ablakot, s nem hallgattak Pozsgaira akár kért, akár parancsolt.~
5684 II(5) | Redemptione Captivorum. Praynál. Specimen Hierarch. Pars
5685 VIII | annyit már tudott, hogy princeps-nek Erdélyben Apafi Mihályt
5686 VIII | csupán annyit hallott, hogy „principé”-t sokat emlegették, s annyit
5687 V | dominum vagyok, és pedig qui prior tempore, potior jure, ámbátor
5688 X | rezzent helyében.~- Mármost próbáljunk mást is - szólt ekkor János,
5689 I | tarthatja őket, még egy utolsó próbát kívánt értök tenni, s ez
5690 VII | Néhány nap múlva tetszett a prófétának megfejteni a seraskierrel
5691 V | Kapornakinak ideje lett volna protestálhatni, kétfelé hasítá azt, azután
5692 V | hátrálni.~- Ah ez violentia, én protestálok, resistálok, opponálok -
5693 X | mulatságát találta abban, hogy a pseudo olaszt olyankor beszéltesse,
5694 V | uram hajdúit irgalmatlanul püfölni.~- Ne hagyjátok magatokat! -
5695 IX | Apafi nagy pártolója volt a puritán tanoknak, s ha első bűn
5696 VII | egyszerre húsz oldalról, s puskás, lándzsás emberek ugráltak
5697 VII | mind kettőbe hasítalak!~A puskások nevettek János gazda beszédén,
5698 I | járni, hallani képzeli a pusztai aratóleányok mezei dalait,
5699 V | tett? Egyszóval iszonyú pusztítást mívelt.~A támadt ordítás,
5700 V | látni, mint ocsmányságot és pusztulást, s három napig lehetett
5701 I | van egynek két szarva is. Pusztulj a pokolba!”~- Mondtam -
5702 I | rejtve van, anélkül, hogy ráakadnátok; gyorsabban és biztosabban
5703 I | fogok atyátok után, és ha ráakadtam, kiváltom.~A két gyermek
5704 I | kérdezzétek meg nevét, s ha ráakadtok illyefalvi Boór Ádámra,
5705 VII | táborához volt rendelve, mely a Rába partján a római császár
5706 VII | janicsárok két hidat vervén a Rábán, azon észrevétlenül átmentek,
5707 VII | dandárjai összetörve futottak a Rábának, s a vezéraga lófarkas zászlói
5708 II | nincsen vas, de erősebben rabbá tesz, ami itt homlokomon
5709 VIII | a női csábnak, hízelgés, rábeszélés által annyira bírta férjét,
5710 VII | fejére vigyázni; vagy azt rábízhatná másra. Ha elöl-hátul szemei
5711 I | még: akadhat némely, ki rabjainak más nevet adott, s valódi
5712 I | harmadik.~A két első minden rabjait sorra nézte a bégnek, az
5713 VII | levágott fejét s megszabadult rabját.~Egy feje már le van szedve
5714 I | most tatár uraságnál van rabláncon, azt sem tudjuk, kinél,
5715 V | kelmed az enyim, hanem az a rabló amott, ki a kastélyban bent
5716 I | utazókat, védve őket ólálkodó rablók ellen, s velük ment egy
5717 I | akasztatta fel azt a harminc rablót sorba egymás mellé Halil
5718 X | eredetileg, hogy kisebb rablótámadások ellen azt belülről védni
5719 I | közbe felsikoltoz némely rabnő, kit társnéja tréfából a
5720 I(1) | nejét hívja így, nem egyedül rabnőit.~
5721 I | alkalmatlanokat? - kérdék a rabnők - kik így megszomorítanak
5722 II | szorongattatásunkban mi nehány száz rabok, ami pénzecskénk volt koldulásból,
5723 XI | Ádám rég elveszett tatár rabságban s gyermekei még előtte elhaltak;
5724 XI | magányos völgyemben, elhagyott rabságomban, melybe áruló baráti kéz
5725 II | s aki élve maradt, azt rabszíjra fűzték, s elhurcolták messze
5726 III | terhelni azzal, hogy kedvemért rabszolgáidat osztályozd, hanem ha szíveskednél
5727 I | felszólítjátok, hogy ha találkozik rabszolgáik között egy magyar nemes,
5728 III | most is gabonát csépeltet rabszolgáival a derék úriember a szérűs
5729 I | nem megy az anyakönyvbe. A rabszolgák között pedig nincs semmi
5730 I | mindazon főuraihoz, kik rabszolgákat tartanak, s kérdezősködni
5731 III | úriember a szérűs udvarán, két rabszolganő hajtja róla pávafarkakkal
5732 XI | ugyanazon Boór Ádámnak örök rabszolgaságba adassék, kit oly gyalázatosan
5733 VII | hűtlen barát, ki jóltevőjét rabszolgaságban hagyta, ki vagyonát elorzá,
5734 XI | országtanács által holtig való rabszolgaságra ítéltetett, s rabja marad
5735 VIII | elfogtak, a fogságból egy rabtársát hazaküldte, hogy az vagyonait
5736 V | észreveszi a felnyitott rácsot, mely azon csatorna nyílását
5737 VII | lakomázni; - a népség a rácsozaton kívül fog állani, s onnan
5738 II | anyánk, most is emlékezik rád - a túlvilágon.~Az ember
5739 VII | futár, kinek a fejedelmet Radnóthon kellett fölkeresni, s mint
5740 III | azt a Mizrim nevűt, meg ha ráérsz, hozhatnál számomra nehány
5741 VII | János. Nem megyünk haza. Ráérünk azután is.~János gazda megint
5742 X | rakunk a részeg filkóra, s ráfogjuk, hogy ittas fővel maga bukott
5743 IV | melyet ők magok ellőttek, ráfogták, hogy a fejedelem lőtte,
5744 I | jó ízlése, hogy nem téged ragad el, hanem hármunk közül
5745 II | felderült az ember arca. Hévvel ragadá meg a hölgy kezét.~- Te
5746 VII | szavait fogadták, most őt ragadják meg, s viszik a billikom
5747 IV | amivel legjobban meg lehetett ragadni figyelmét.~Különösen három
5748 VII | fogja látni abban.~„Árulás ragadta ki kezünkből a diadalt; -
5749 VII | bájarcok egymás után tünedezve ragadták magukkal az utánok tekintő
5750 IV | magasztalták, akiket szeretett, rágalmazták, akikre haragudott.~E három
5751 IX | gerjedelmét a vén szolga -; s rágalomnak, ocsmány hazugságnak mondok
5752 V | már egyszer aláírta, s én ragaszkodom a jussomhoz, én birtokon
5753 VI | gondolat másik felében azt ragasztá hozzá: „és mily ügyetlen,
5754 IX | Az ember szíve magáll, ha rágondol is, s borzadva száll Istenhez,
5755 VI | hogy lázt kapok, ha csak rágondolok is.~- Édesem, ne ingereld
5756 VII | jó lovas legényt szájába rágták jól a szót, s útnak eresztették.~
5757 VII | őt abból kiszabadítani, ráhagyá, hogy küldjenek hát mentül
5758 III | de már nem törődik vele, ráhagyja a hölgy kérését.~- Legyen
5759 II(5) | esetről tesz tanúbizonyságot Rainaud. Corona aurea, sive historia
5760 XI | hallottad őt beszélni; ha ráismersz hangjáról, fogadd el tanúbizonyságát;
5761 I | vihartépte fák. Alig látszik rajra valami zöld, az út a sötét
5762 I | ösztön vonta, s nem fogott rajt sem kérlelés, sem vigasztalás.~
5763 I | biztosabban segíthetek én rajtatok. Rögtön elküldök sebes követeket
5764 I | messze! a halványkék égre rajzolva, mint egy álomkép tűnnek
5765 VII | kecskebékákat; azt mondja, kendet is rákapatja, csak hazajusson.~János
5766 VII | pénzre hordani, s tüzet rakni rajta, mielőtt elterjedne
5767 V | helyett sem kellett újakat raknia, mert hisz Boór Ádám apja
5768 II | Ezelőtt hat évvel, midőn Rákóczy György nem érve be saját
5769 VI | sóhajtja Paskó, s tovább rakosgált; később újra megszólalva: -
5770 VII | elterjedne róla a mirigy.~S tüzet raktak a tallérra.~- Így ám, fiam, -
5771 X | mondd. Hogyhogy?~- Tüzet rakunk a részeg filkóra, s ráfogjuk,
5772 X | toronyszerű épület volt rakva, melyet valaha azon célra
5773 X | nehéz ajtaját; nagy tüzet rakván a tornya közepén, leteríté
5774 VII | lephetik orozva; mert mindig ráláthat a fejére, ráteheti mind
5775 I | kitekintve, mintegy óriási rámába fogja a vidéket, s a kép
5776 I | vidéket, s a kép méltó a rámához. Előtte egy tó terül, sima
5777 III | megígért, s ilyenformán ráment apródonkint az ajándékba
5778 V | vele Pozsgai, bosszúsan rámordult:~- Hát kendet ki bántja,
5779 VIII | míg a lépcsőkön le nem ráncigálták, s azután sem ment el a
5780 VII | Homlokán mély barázdát vontak a ráncok, szemei mereven néztek magok
5781 I | igazat!~Katalin bosszúsan ráncolá össze homlokát.~- Tehát
5782 VII | megérkezett.~A seraskier rangjánál fogva felette levén a basának,
5783 VIII | szokta illetni, most magasabb rangú egyéniség számára van felhagyva.~-
5784 II | kezeire hajtva, álmélkodva rántá meg társa zekéjét:~- Nézd
5785 V | kutyafejű tatárok, hogy így rárohannak a tisztességes ember lakára?~
5786 I | pejkónak, akinek eladom, hívja rárónak, s az nem megy az anyakönyvbe.
5787 V | való, mentéi, mintha csak rászabták volna, sőt még csak a hálószobában
5788 II | nyersen lábaimra vonatá, míg rászáradtak, úgy, hogy levágni sem lehet
5789 II | sebbe kötteté azokat erősen rászorítva, úgy, hogy hat hét alatt
5790 VII | mindig ráláthat a fejére, ráteheti mind a két kezét, s őrizheti
5791 V | megtalálják; fülkében? rátörnek; kéményben? aláfüstölnek;
5792 XI | idegen férfi lopózott be, s rátörve az ajtót, azt ura nejével
5793 VII | olvasgatott.~- Lesz gondunk rátok - biztatá az öreg, s azzal
5794 V | szép papirost, s felemelvén ráüte öklével. - Ezt írta a fejedelem
5795 X | dolgot.~- Nézd, nézd! a ravasz olaszát! most meg már a
5796 VII | attól, hogy valaki kezeit rávesse.~Ilyenforma mulatság közt
5797 VI | szarvasokat, az a világért sem ráz, s azt a leggyöngébb asszony
5798 VI | kocsira ülni, s rossz utakon rázatni magát.~- Persze, hogy más.
5799 VI | szívgörcseim miatt, s a legkisebb rázkódásnál megfájdul a fejem, majd
5800 VII | kacagott, hogy nagy potroha rázkódék bele, - elébb hadd végezzük
5801 III | közől.~A seraskier a fejét rázta.~- Nem lehet, jó asszony.
5802 III | kacagott, fejét elé-hátra rázva.~- Magyar fogoly, magyar
5803 VI | dögvész is kiütött.~- Az reád nézve mindegy, miután te
5804 X | az ökör hátáról egyenesen reálépve felmászott annak legvégső
5805 X | a szerető élete.~- Halál reátok! - ordítá magán kívül az
5806 III | ólombányákba, ha leküldök Rebbi-el-avvel (december 1) kétszáz rabot,
5807 II | látod-e őt?~- Leányom! - rebegé a rém, oly hangon, melynek
5808 I | összeszorított ajkainak rebegésén látszott, miszerint közelebb
5809 XI | Az egy érthetetlen szót rebegett, egy mozdulatot tőn előre,
5810 VII | a seraskierrel láttatott rébuszt.~Ugyanis, éppen a Thora
5811 VIII | hajónk minden eresztékeiben recsegett-ropogott, hogy azt hittem, szerteszét
5812 II(5) | ordinis SS. Trinitatis de Redemptione Captivorum. Praynál. Specimen
5813 VI | alásimuló szőke bajuszával, s redőtlen homloka oly csendes bú árnyéklatát
5814 XI | még sok év múlva is élt a rege a kétszarvú emberről Moldva
5815 I | a szokatlan, a borzasztó regéken, s ha vezetője el talált
5816 V | melynek sötétjéből oly regényesen tűnik ki a piros tetejű
5817 V | csak a tizenötödik nap reggelén hagyá oda a birtokot, amidőn
5818 VI | egyebet mondtak volna, mint jó reggelt és jó éjszakát? azokat a
5819 VII | rábízott dolgot órárul órára, - reggeltől délig, - déltől estig; -
5820 IX | is bűnei, azokat fedezni, rejtegetni volna kötelessége; és nem
5821 VII | Most előhozattam az állatot rejtekéből. - Sokáig bujdokolt előttem,
5822 XI | meghalt, s akárki legyen a rejtélyes tanú, én hamis alakoskodónak
5823 III | azonnal tudósíták, hogy rejtse le magát a hegyhasadékok
5824 V | Engedjetek odamennem, oh rejtsetek el engemet is!~Künn az ajtó
5825 V | bekurjantá egy csatlósát, s nagy rekedt mámoros hangon kérdi tőle:~-
5826 X | lábnyomokat, míg végre a rekettyésbe érve, lóhorkolást kezde
5827 II | sebesen felkapaszkodott a rémalakhoz, ott térdre bukott, megragadta
5828 II | idegenséggel tekinte fel a rémalakra, s majd támadt, majd ismét
5829 VIII | s nem tudsz semmit azon rémekről, amik engemet környeztek.~-
5830 II | áttérésre; én istenben vetém reményemet, s dacoltam vele. Ekkor
5831 VII | leendnek tőle többé távol. E reményét nemsokára igazolá azon hír,
5832 VIII | jártál hiába, s ezen utad, reménylem, utolsó volt Törökországba?~-
5833 II | hasonlótlan volt e kép, rémes két szarvval homlokán: jól
5834 I | bérceken, mik amott a távolban rémlenek, szemei az alkony-égen vesztek,
5835 II | hátradobbanva az előidézett rémre, s kezével vadászkéséhez
5836 VI | Paskó irományait szedi rendbe. Komoly arca, szelíd, esengő
5837 VII | övet, papucsot, salavárit rendbehozatott; - úgyhogy mire kaftánját
5838 V | amidőn pár nap múlva több rendbeli hintók jártatnak be udvarába,
5839 VI | kérve magának, hogy házát rendben hagyhassa, azonnal sietve
5840 VIII | érted! Mi, Erdélyország rendei, mi, szabad egyesült hármas
5841 VII | Ha ő a Bozzai szoroson át rendeli a bevonulást, az én dolgom
5842 VIII | tőkepénzedből ötezer arany mindenkor rendelkezésedre áll. Képzelheted, minő örömem
5843 VII | segédcsapatok, félreértett rendelkezések miatt, nem indulhattak ki
5844 VI | Jobb volna bizony, papot rendelnének mellé, aki a lelkére vigyázzon.~
5845 VII | nap múlt el; a kordonra rendelt székelyeket Küküllő megyei
5846 V | uraimék pipacsvörös képpel rendezék az ostromot: „Fel kell a
5847 III | ember egész gazdaságát úgy rendezte, hogy ahol csak lehetett,
5848 VIII | tapasztalá, hogy a cselédség rendkívül vidámon fogyasztja az ételt,
5849 IV | ami nem tartozott nála a rendkívüliségek közé, olyankor kérhetett
5850 IX | fordulva. - Nem szükség a tanút rendre igazítanunk, mert ha kifogásai
5851 VII | Kucsuk basa nézte mindezt rendületlen komolysággal. A seraskier
5852 I | fogna. Én ismerem jól a vén renegátot. Lopás, rablás, csalás,
5853 I | gyöngyháznyeregben, turbánjában rengő kócsag, oldalán görbe szablya.~
5854 I | választékai közül, még a bőr repedései is látszanak mellette körös-körül.
5855 I | bokrok, sötét lombú fák, repkényfüzérek csüngnek padmalyairól alá,
5856 I | egyetlen nejének. A barlang repkénykoszorús nyílása, belőle kitekintve,
5857 V | be engedé jőni az érdemes repositiót.~- Hallod-e te ez és amaz! (
5858 VIII | sáros országutainkat, nem repül azokon a szekér! Három napig
5859 V | láncos golyóbisok kezdtek repülni a háztetőre, mint egy pokolbeli
5860 I | éneklék ez anda verset:~„Hová repülsz, hová,~Kis gerlice madár?~
5861 V | violentia, én protestálok, resistálok, opponálok - s eközben Kelemen
5862 VIII | gazda is pedig nem vala rest, hanem mintha tévedésből
5863 III | meg.~- Aztán meg, ha nem restellnéd, a férjed paripái közül
5864 V | visszafordult, s míg egy rész ki akarta zárni, ő nekiveté
5865 X | Hogyhogy?~- Tüzet rakunk a részeg filkóra, s ráfogjuk, hogy
5866 V | emberek vért látva, egyszerre részegek lettek a vértől, azonnal
5867 IX | gyűlöl engem, mert mint részegest, verekedőt, elűztem házamtól,
5868 X | hogy egymást le akarják részegíteni; végre felállt János, s
5869 I | elválasztva azt a vidék mosolygóbb részeitől. Az egész völgy alig mutat
5870 XI | sohasem azt pártolni, akinek részén az igazság van -; ugyanazon
5871 V | gyülekezve mind a kettőjök részéről az elhozott legale testimonium,
5872 VII | hogy Allah nagyon sok jóban részesíte, lelkem a második égben
5873 VII | ételből, sem italból nem részesülvén, - ez ismét azt felelheté
5874 IX | kegyelmed ellen... - szólt reszketeg hangon Teleki.11~Paskó eltántorult
5875 IX | magát, meglátszott tagjain a reszketés, s csaknem visszarettent,
5876 III | Hazudtok, hazudtok; látom reszketésteken, hogy apátokért jöttetek
5877 VII | felhőből a villám, minden íze reszketett az éktelen düh miatt.~-
5878 II | a következő pillanatban reszketni kezdett a fiú, keze elbocsátá
5879 XI | csoda, kiről vándor utasok reszketve beszélnek. Most látjátok,
5880 I | annak szép szőke haját, résztvevőleg kérdezé tőle:~- Honnét jöttök
5881 I | jutottatok ide? - kérdé részvét és tudnivágytól érdekelve
5882 VII | volna, meg kellett volna rettennie azon körülményen, hogy e
5883 VII | szekérderékból a hosszúnyelű rézfokosát, s felállva a bakra elkiáltá
5884 II | hangon, melynek keserves rezgése a szíveken hatott keresztül,
5885 VIII | akasztva fortyogott egy nagy rézüstben valami; azt a bennelévő
5886 X | is. A két bajnok meg sem rezzent helyében.~- Mármost próbáljunk
5887 VII | vezér aga és Ismail basa riadót fúvattak az egész tábornak,
5888 I | ijesztgeted azt a gyermeket? - riadt rá odafordulva Katalin. -
5889 VIII | megsokallta a próféta hívei rimánkodását, s külde ránk egy olyan
5890 X | kellemetlen helyzetét, s rimánkodott, hogy szabadítsa ki őt valahogy
5891 III | sűrű szemöldöke van, az ritkaság és nagyon szép a fehérszemélynél.
5892 VI | asszonyokat.~- Hallja, kend! - rivalla rá egészen felindulva Paskó. -
5893 VI | monológból, s bosszúsan rivallt szolgájára:~- Mit mondott
5894 I | felé. Egyitek sorba veszi Riza bég, Omár aga és Ben Mutasszem
5895 V | jobbágyságból állott, kiket robotnak hajtottak verekedni, s az
5896 X | megszólalt magyarul:~- Ne röhögjön hát kend, hanem segítsen
5897 VII | keresztül; - emelkedtek a röppentyűk, - hullott a tűzeső, - pattogtak
5898 I | magasban kanyargó, méltóságos röpttel.~A nap már aláfelé hanyatlott,
5899 III | itt?~- Tőled függ, hogy rövidebb, vagy hosszabb légyen látogatásom -
5900 I | minden patakban?~A török röviden válaszolt.~- Ma nem megyünk
5901 II | asszonyom?~- És Isten keze nem rövidült még meg.~- Nem zúgolódom.
5902 X | fejével az ajtónak, s egyetlen rohammal beszakítá azt.~Hah! ott
5903 VII | tábornak, s mindnyájunknak rohamra kelle menni a keresztyén
5904 VIII | hanyatt-homlok kezdtek előlük rohanni, mint akit veszteni visznek.
5905 V | legmerészebbek a lábtónak rohantak, a többi dühös nép a házfalaknak
5906 IX | egykor mindmegannyi barátja, rokona, hon- és tiszti társa, jelenleg
5907 V | bírta kihúzni.~- Nos, édes rokonaim - mondta kezeit dörzsölve
5908 II | híre futamodott, kiknek rokonaink, családunk volt, az sietett
5909 VII | hogy te a keresztyének romlásának most sem vagy óhajtója,
5910 X | kötélhurkot belehajítva a rondella egy kiálló horogvasába,
5911 X | kaput, s azon feljönni a rondellába, s engemet felhúzni innen.~-
5912 X | nem fog egészen felérni a rondelláig, hanem erről könnyű lesz
5913 X | hágcsót.~A kerten keresztül a rondellák egyike alá a hágcsót odatámaszták
5914 X | ekkor megjelent Gondolfo a rondellán, s a kötélhurokra, mint
5915 V | akkor ahelyett, hogy egymást rongálnók, egyesült erővel kidobjuk
5916 I | utazás; a keskeny, vízmosás rongálta hegyi utakon csak szoktatott
5917 IX | nagyságos uram, zárva vannak oly rongyos ősz szolgák előtt, mint
5918 VIII | szóltak neki, hogy el ne rontsák a meglepetést.~Amint ekként
5919 V | de azon pillanatban nagy ropogással dült be a vasajtó küszöböstül
5920 III | erővel, hogy recsegett, ropogott alatta a vasszék, s összeszorított
5921 I | lehetett hozzánk, ember rosszabb lenne-e, mint ők?~Katalin
5922 II | váltságdíjról, s mi rossz után rosszabbat cseréltünk, amaz rossz volt
5923 IV | fejedelemasszony, valami rosszat sejtve, le is készült verni
5924 VI | osztogatott nekik utódaik rovására, miszerint azokhoz alig
5925 II | karjára támaszkodva, a szikla rovátkáin alászállt, kísérete szétfutva,
5926 VII | telehintették damaszkuszi rózsalevelekkel, ki szuszogva bámult utánok,
5927 I | virágfüzérekkel átfonva, rózsapiros ajkaik mosolyognak, gyöngysor
5928 VII | egyik fától a másikig, - rózsavízből mesterséges szökőkutak...~
5929 X | tatár vigye el kendet a rozzant hágcsójával. Hogy jövünk
5930 V | nagyon kifelé áll már a rúdjok.~- Hajh aki adta! hajh aki
5931 I | Arcaik a naptól leégve, ruháik kopottak, de vonásaikban
5932 VI | ezalatt bőrládákat tömöget ruhákkal és fehérneműkkel, háttal
5933 I | farkasok odajöttek, s elkezdtek rútul üvölteni. „Jó farkasok, -
5934 V | hogy csak ideig-óráig való sáfár, akin majd túl fognak adni.~
5935 VII | eszi a halat, olajjal a salátát, s délutánonkint gombostűvel
5936 VII | felköttette, - övet, papucsot, salavárit rendbehozatott; - úgyhogy
5937 VII | s hajnalra elfoglalták a sáncokat, s háromezer embert leöltek
5938 VI | szászokéi, annyira körül voltak sáncolva kiváltságokkal, szabadalmakkal,
5939 VII | keresztyénnek. Egy perc alatt sáncot vontak magok körül szekereikből,
5940 VII | A küldött néma volt és sánta. Ezért szokta őt Kucsuk
5941 IX | emelve van, s ha arcaink sápadságát tekinti, s a lesütött szemeket,
5942 IX | fejedelemnek, csak Berta asszony sápadt és kékült el bele; oly rút
5943 IX | elfordult vele, arcán halálos sápadtság terült el; „vigyetek vissza
5944 III(6)| Sapor - Valeriánt.~
5945 IX | inkább fogatni, minthogy a sárba belemenjen.~- Az csak az
5946 VIII | hal, meg hús, meg gyömbér, sárgarépa, tatárka, földimogyoró,
5947 IV | ment, mindenütt gondosan sarkában voltak, kérdezősködtek neje,
5948 I | lyukban ott lakott a süvöltő sárkány, akit Balina Gregu szurokpogácsával
5949 VII | a tűzkerekek, - tűzokádó sárkányok nyargaltak a kerten keresztül; -
5950 V | lett, hogy odacsukták a sarkát, s mikor aztán már örömest
5951 XI | volt befedve, mely fejtől sarkig eltakarta, s úgy látszott,
5952 I | hanyatlott, s a félhold ezüst sarlója kezdett meglátszani az égen.
5953 VIII | áldottam magamban a mi jó sáros országutainkat, nem repül
5954 IX | Kérem - szólt Teleki, Sárpatakyhoz fordulva. - Nem szükség
5955 III | dühtől, és körmei, mint a saskeselyűé, görbültek befelé.~Így nézett
5956 I | valami élőt, csak a bérci sasok kóvályognak a magasban kanyargó,
5957 VII | lógókkal, a perzsaszőnyegek sátorul vonva egyik fától a másikig, -
5958 I | utat, s ugyanezen okból sátraikat is magukkal hordták, s ahol
5959 VII | gallyakat, építhetnek belőle sátrat maguknak.~- S meddig kell
5960 VIII | bizony... Nincs megadva sava borsa... Tudom már... Hozzatok
5961 VII | fején! Már ez a harmadik seb a homlokán. Éppen mint az
5962 II | véresen a homlokomon vágott sebbe kötteté azokat erősen rászorítva,
5963 VII | is utána sietend, mihelyt sebéből felgyógyul.~Mint örült előre
5964 VII | őriztek...~Katalin szíve sebesebben kezdett dobogni, amint férje
5965 VII | hogy „igen”.~- Hol kapta a sebét?~A hírnök mutatta kezével
5966 VII | felsikoltott! A heves fiú dicsekvék sebével, nem gondolva meg, hogy
5967 I | igen - felelt a fiú -; egy sebhely a jobb halántékán, amit
5968 IX | nagyszőllősi csatákból több sebhelyet viselek testemen, mint ezek
5969 VII | s viszik a billikom felé sebtében összekötözve kezeit. Senki
5970 VII | hallani, hogy a küldött segédcsapatok, félreértett rendelkezések
5971 IV | kitalálták egymás szándékát, s segédkezeket nyújtának egymásnak annak
5972 VI | és hallgatott.~- Az, úgy segéljen, meg nem teszi! - kiálta
5973 V | támadt ordítás, üvöltés és segélykiáltásra, akik már künn voltak, azok
5974 II | mellettünk áll, Istentől nincs segélyünkre küldve, most is koldulunk
5975 X | itt?~- Várj csak, uram. Segítek rajtad. Közel vannak az
5976 I | gyorsabban és biztosabban segíthetek én rajtatok. Rögtön elküldök
5977 V | Ferenc uramat a törvényes segítség bevezette, az alig talált
5978 II | lengyelek tatárt híttak segítségül, elhulott a szép nemes had,
5979 V | kelmedért, hanem csak azt a sehonnai Kozár Ferkót akarjuk innen
5980 XI | ellenségei által megfogadott sehonnaiak, kik által a megbuktatott
5981 VII | Ezek folytán, mint előre sejté, sajátságos tervezeteknek
5982 IX | messze földről haza. Mindent sejtek, de semmit sem tudok. De
5983 I | amit a fiúnak csak a titkos sejtelem súgott a vízen túli táj
5984 VIII | között idegen elemeket kezde sejteni; csak miután a nagy merőkanállal
5985 IV | fejedelemasszony, valami rosszat sejtve, le is készült verni az
5986 I | hegyi folyamok átgázolható sekélyeit. Elől-hátul jó csomó bátor
5987 I | karaván átgázolt a hegyi patak sekélyén, s amint leereszkedve a
5988 X | hátul maradt hölgy hosszú selyemhaját, mely futtában utánarepült,
5989 I | illett a szabadon aláfolyó selyemszőke hajzat.~A fiú félénk, szemérmesnek
5990 II | szultán halálparancsával, mely selyemzsinórt ítélt a murzára, s annak
5991 VI | tőlem.~- Az bolond ember aki semmiért sóhajtozik!~- No én bolond
5992 I | odaajándékozta. Nem maradt semmink, mint egy fülönfüggőm, amit
5993 V | meg ezerfelé.~- Jaj! te semmirekellő, mit cselekszel? - ordította
5994 VIII | egymást.~- Kend vén iszákos semmirevaló, még ma elhagyja a kastélyt! -
5995 IX | mellyel kegyelmed vádoltatik, semmivel sem kevesebb; mint - hazaárulás.~
5996 I | halni készül.”~„Ne izenj senkitől,~Szegény magyar bajnok,~
5997 X | Ilyenformán minden éjjel szigorú sequestrum alá zárva aludt az egész
5998 II | fog, és magam elmegyek a seraskierhoz.~- Szöknöm nem lehet, asszonyom,
5999 I | a harmadik pedig, ki a seraskiernél járt, ilyen goromba választ
6000 VII | prófétának megfejteni a seraskierrel láttatott rébuszt.~Ugyanis,
6001 VII | mindkét fél szétbocsátá seregeit a vitatott térről.~Néhány
6002 II | gőzt fútatva, s felborzadt serényét hányva jobbra-balra, míg
6003 I | KÉT ÁRVA~Néhány órányira a Serethtől, őseink Magyarország előtti
6004 VII | megragadták Boór Ádámot, hogy a serlegbe vessék.~- Megálljatok! -
6005 IX | büszkeséggel - semmi sem sérti annyira lelkemet, mint az,
6006 VII | megtalálhatja őt, mikor kertében sétál.~- Van nekem - szólt határozottan
6007 VII | alatt szokott alá s fel sétálni. De ha magadra vonod haragját,
6008 VII | szemközt találta magát az ott sétáló basával.~A basa meglepetve
6009 VII | olvasta, éppen kertjében sétált, s történetesen egy nagy
6010 V | a szégyent tették, hogy setétben, olvasatlanul, mulatságos
6011 VII | gazdájához, s addig-addid settenkedett körülötte, míg szerét ejtette,
6012 VIII | itthon töltöm az időt.~- Ne siess oly nagyon; maradj legalább
6013 VIII | úgyis elég jókor jön ha nem siet is.~Paskó mentegetőzni akart.~-
6014 VII | lennie, s Feriz bég is utána sietend, mihelyt sebéből felgyógyul.~
6015 VII | volt szívében, mely neki sietést parancsolt.~Amint az utolsó
6016 VII | szavától. Óh, miért nem siethet, hogy orvosságát megvinné?...
6017 III | utazol. Akkor bizony igen sietned kell.~- Sietnem kellene,
6018 VII | sajátságos helyzetét, majd sietni fog őt abból kiszabadítani,
|