Poem

 1 4 |      nem lelek;~Munkátlan toll áll előttem~ S puszta levelek.~
 2 10|    tengere közt Szigetet, mint áll vala, látád,~S ősödet, elmaradó
 3 11|    hadán,~   S Pozsony végvára áll.~ 1829 ~~
 4 15|     hont biztos alapra tevé.~S áll az azóta kilenc századnak
 5 20|      Él-e még a régi harc fia?~Áll a ház még, bár fogy gazdasága~
 6 20|        S még kupája illetetlen áll.~"Illetetlen mért hagyod
 7 20|     Szép Ilonka némán és merőn áll.~ "A vadászhoz Mátyás udvarában,~
 8 20|       s bánaté.~A király jön s áll a puszta házban:~Ők nyugosznak
 9 21|   kardja csorba, csonka vasból áll;~Vért piroslik hősi arculatja,~
10 21|  szomjan epedez:~Egy jámbornak áll kis kápolnája,~Nyílt, födetlen,
11 26|       fölött~Egy ország vérben áll.~ S  a sírt, hol nemzet
12 34|     lelkednek tiszta erénye~   Áll a jövendőség fátyolos arca
13 47|      igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~
14 47|      igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~
15 47|      igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~
16 47|      igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~
17 47|      igyál:~Örökké a világ sem áll;~De amig áll, és amig él,~
18 47|       a világ sem áll;~De amig áll, és amig él,~Ront vagy javít,
19 50|      honfi karja~       Készen áll.~Lelje népe boldogságán~       
20 53|        mint a téli éj,~Leírva  áll a  rettentő tanulság:~       "
21 53|   Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.~Ha azt kivíttuk a mély
22 56|        általjárja,~És a nemzet áll fagyottan~Tompa, zsibbadt
23 56| anyának,~Aki gyermekei körében~Áll ragyogva örömében,~Földerűlne
24 60|       öntözénk.~Magyarok lelke áll őrt~Minden fűszál felett,~