Poem

 1 4 |   kezdetében~ Szép neved ragyog;~Ott van minden kis vonásnál~ 
 2 4 |         van;~A magány sem: képed ott is~ Üldöz úntalan.~ Ah nem
 3 7 | emlékezni felőle? ki tudja, hogy ott is~Megfáradt ember hamvára
 4 9 |          őzfi, az ordas eláll,~S ott szendereg a vihar - álmainál.~
 5 10|     váraikba osonnak,~Reszketvén ott is hadat űző Zrínyi nevétől.~
 6 11|          Dunán~   Ki népe zajlik ott?~Föl Endre! Béla! föl magyar!~
 7 11|         akar,~   Ellenség zajlik ott.~ Ő az, ki partidon halad~
 8 11|        fölé száll néma csend,~   Ott Kund egy szóra vár."~ Csekély
 9 11|       így kérdezi:~   "Mi dolgod ott alant?"~"Hej Béla! víz hullámiban,~
10 11|          vész rohan,~   Jó lenni ott alant."~ Szól Kund - és
11 14|       többé~Semmi csodálandót: - ott Rom kívána tanyázni,~S messzünnen
12 14|       bámulva magán és mindenen, ott járt~Nyájai közt, fiatal
13 14|       leborult a barna köveknél,~Ott elszúnyada és feltünt a
14 14| társainak fáradtan jutni körébe;~Ott lejtős halmon pázsit nyoszolyára
15 14|     kedves előtte,~A zárt völgy; ott ő kisded halom oldala mellett~(
16 14|         s a sír környében eléré.~Ott amint epedő ajakát hév csókra
17 20|    Vértes vadonában,~Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."~Szól az
18 21|         vad erdő lombi hajlanak:~Ott elvész a bús lovag pályája,~
19 21|    letűzött kard a szent kereszt ott,~És az oltár isten-adta
20 21|     éjt-napot hosszában~A remete ott ahítva tölt;~És ragyogva
21 38|         fényt~Rejtnek a szobák,~ Ott is ásitozva~Gyakran megjelensz,~