1-500 | 501-813
Poem
501 43| könnyü mód van:~Haragudjatok;~A haragban békülésre~Mindig
502 43| Mindig kész az ok.~S szép a szép szemek haragja,~Mint
503 43| villám s az éj,~Ah de édesebb a béke,~Megbékülni kéj.~Hagyjatok,
504 43| Hagyjatok, de térjetek meg,~Mint a kikelet,~S dal, virág közt
505 43| közt elfeledjük~Könnyen a telet.~ 1842 ~~
506 45| hiány;~Nem láthatom miattad a napot;~Hajh az nekem már
507 45| lenyúgodott.~ Nem láthatom miattad a tavaszt,~Elégeté hő szenvedélyem
508 45| bűvös képedet.~ És kérdezem, a nap rajzolt-e le,~Hogy a
509 45| a nap rajzolt-e le,~Hogy a világ képeddel oly tele?~
510 45| holt virág.~ Eltépjem-e a kínos láncokat?~Megélhet-e
511 46| A MERENGŐHÖZ~ Laurának ~Hová
512 46| kétes távolban keres?~Talán a múlt idők setét virága,~
513 46| múlt idők setét virága,~Min a csalódás könnye rengedez?~
514 46| csalódás könnye rengedez?~Tán a jövőnek holdas fátyolában~
515 46| azt csalúton kereséd?~Nézd a világot: annyi milliója,~
516 46| gyönyör? Legyen bár mint özön,~A telhetetlen elmerűlhet benne,~
517 46| kell, nem hord rózsaberket;~A látni vágyó napba nem tekint;~
518 46| szórakozva kerget:~Csak a szerénynek nem hoz vágya
519 46| távolába:~Egész világ nem a mi birtokunk;~Amennyit a
520 46| a mi birtokunk;~Amennyit a szív felfoghat magába,~Sajátunknak
521 46| lebegnek,~Zajától felréműl a szívmagány.~Ha van mihez
522 46| Ha van mihez bizhatnod a jelenben,~Ha van mit érezz,
523 46| csalfább távolt ne keress,~A birhatót ne add el álompénzen,~
524 46| Barátod arcán hozd fel a derűt:~Ha napja lettél,
525 47| POHÁR~ Bordal "Czilley s a Hunyadiak" szomorújátékból ~
526 47| Gondold meg és igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik,
527 47| sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint volt,
528 47| buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ Ha mint
529 47| titkaid:~ Becsűlet és a hon,~ S ő síma orgyilkos
530 47| Gondold meg és igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik,
531 47| sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint volt,
532 47| buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ Ha szent
533 47| Gondold meg és igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik,
534 47| sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint volt,
535 47| buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ Ha fájó
536 47| Ha fájó kebleden~ A gondok férge rág,~
537 47| Gondold meg és igyál:~Örökké a világ sem áll;~Eloszlik,
538 47| sem áll;~Eloszlik, mint a buborék,~S marad, mint volt,
539 47| buborék,~S marad, mint volt, a puszta lég.~ S ha
540 47| lég.~ S ha bánat és a bor~ Agyadban frígyre
541 47| Gondold meg és igyál:~Örökké a világ sem áll;~De amig áll,
542 48| Szeresd hazádat és ne mondd:~A néma szeretet~Szűz mint
543 48| néma szeretet~Szűz mint a lélek, melynek a ~Nyelv
544 48| Szűz mint a lélek, melynek a ~Nyelv még nem véthetett.~
545 48| kell, csekélybe vedd;~De a hazát könnyelmüen~Kockára
546 48| tedd.~ S nem csak dicsőké a haza;~A munkás pór, szegény,~
547 48| nem csak dicsőké a haza;~A munkás pór, szegény,~Bár
548 48| Bár észrevétlen, dolgozik~A hon derűletén.~ Tűrj érte
549 48| veszélyben légy serény,~A béke vészesebb,~S melyet
550 48| népeken,~Gyógyíthatlanb a seb.~ Gondold meg, mennyit
551 48| karod,~S fukar légy, alkván a honért,~Ha azt feláldozod.~
552 48| azt feláldozod.~ S midőn a legtöbb emberek~Csüggednek
553 48| ér,~Kifárad újra küzdeni~A vágyott javakért;~Midőn
554 48| vágyott javakért;~Midőn a legbuzgóbb anya~Remény-
555 48| Remény- s munkátalan,~S a veszni indult gyermekért~
556 48| Remélni, tenni hő,~Míg a honból, kin lelked függ,~
557 48| kő.~ S midőn setét lesz a világ~És minden tűz kiég,~
558 48| világ~És minden tűz kiég,~A honfiszívben fennmarad~Egy
559 48| húnyt, e szikra ég~Fenn a sírhalmokon,~Bal századoknak
560 48| századoknak éjin át~E lángban él a hon.~ S kihűlt hamvából
561 48| hon.~ S kihűlt hamvából a dicső~Göröghon újra kél,~
562 48| szikra fényinél.~ E szikra a hon napja lesz,~S hol fénye
563 48| fénye hőn ragyog,~Az élet a hon kebelén~Ujúlva feldobog.~
564 48| feldobog.~ És újra felvirúl a föld,~Amerre a szem néz,~
565 48| felvirúl a föld,~Amerre a szem néz,~És minden, aki
566 48| Munkára tettre kész.~ S a nemzet isten képe lesz,~
567 49| fejem békén pihentetem,~Hol a konyhán barátságos tüz ég,~
568 49| ismerém e szót mind e napig:~A puszta lélek volt enyém
569 49| munkám után virító lett a föld,~Isten s embernek benne
570 49| embernek benne kedve tölt.~Szép a vetés, dús volt az aratás,~
571 49| erős lesz országunk, nagy a király,~Hol ennyi ember
572 50| DAL ~Fölfelé megy borban a gyöngy;~ Jól teszi.~
573 50| maradjon gyáva földön~ A göröngy.~ Testet éleszt
574 50| Testet éleszt és táplál a~ Lakoma,~De ami a
575 50| a~ Lakoma,~De ami a lelket adja,~ Az bora.~
576 50| Gyermekek;~Hol van a hal, mely dicső volt~
577 50| Víg pohár közt édesebb a~ Szerelem.~Ami benne
578 50| Mit nevetsz?~Áldjon meg a három isten,~ Ha szeretsz.~
579 50| felszökelne~ Mint a kút,~Venni tőled vagy szerelmet,~
580 50| Csak igyál.~Borban a gond megbetegszik,~
581 50| megbetegszik,~ Él a kedv.~Nincs a földön gyógyerőre~
582 50| Él a kedv.~Nincs a földön gyógyerőre~
583 50| Több ily nedv.~ Borban a bú, mint a gyermek,~
584 50| nedv.~ Borban a bú, mint a gyermek,~ Aluszik.~
585 50| Okkal-móddal meg nem árthat~ A szeszi.~Nagyot iszik a hazáért~
586 50| A szeszi.~Nagyot iszik a hazáért~ S felsivít:~
587 50| tettel majd segítsünk~ A hazán.~Ha az isten úgy akarja~
588 50| gondok~ Félre most:~A legszentebb-, legdicsőbbért~
589 50| adjunk~ Gazdag tort!~ A legelső magyar ember~
590 50| legelső magyar ember~ A király:~Érte minden honfi
591 50| minden csep bor~ Mint a vér,~Melyet hajdan frígyben
592 50| Hét vezér;~S mint szikrája a szabadba~ Felsiet,~
593 50| Temploma.~És ürítsük a hazáért~ E pohárt:~
594 50| E pohárt:~Egy pohár bor a hazáért~ Meg nem árt.~
595 50| Halavány,~Felderűljön, mint a napfény~ Vész után.~
596 51| Igyunk, barátim, szomjas a világ,~Kivált a költő, aki
597 51| szomjas a világ,~Kivált a költő, aki tollat rág.~Hiszen
598 51| tollat rág.~Hiszen mi írtuk a jó Fóti dalt,~Igyuk meg
599 51| ifju s agg szakáll,~Kivévén a bölcset meg a papot:~A költő
600 51| szakáll,~Kivévén a bölcset meg a papot:~A költő versben lát
601 51| Kivévén a bölcset meg a papot:~A költő versben lát csak jó
602 51| oldalán!~Borod setét mint a cigány leány,~És benne a
603 51| a cigány leány,~És benne a szív édes lángja ég.~Kuruc,
604 51| Somló, Tokaj, halljátok a panaszt:~Fösvény hegyek!
605 51| Izleld meg érte a pokolt!~ 1844 ~~
606 52| istene!~Emeld fel hozzád a király szivét,~Értelme légyen
607 52| síkon át,~És míg keblén a hűk örömben élnek,~Pallost
608 52| közjogot:~Tiszteljük azt a törvény érc szavában,~S
609 52| szavában,~S ha víni kell, a vérnek bíborában.~ Mindenható
610 52| egyesség istene,~Ki összetartod a világokat!~Engedd, hogy
611 53| GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN ~Hová lépsz
612 53| rongyain~Komor betűkkel, mint a téli éj,~Leírva áll a
613 53| mint a téli éj,~Leírva áll a rettentő tanulság:~ "
614 53| Néhány ezernek jutna üdv a földön,~Ha istenésszel,
615 53| Miért e lom? hogy mint juh a gyepen~Legeljünk rajta?
616 53| tudománytól~Zabáltan elhenyéljük a napot?~Az isten napját!
617 53| bujának pongyoláján.~És itt a törvény - véres lázadók,~
618 53| könyvnek lapjain.~Emitt a gépek s számok titkai!~De
619 53| s számok titkai!~De akik a ruhát elszaggatták,~Hogy
620 53| ágyán bölcs fej álmodik;~A csillagászat egy vak koldus
621 53| koldus asszony~Condráin méri a világokat:~Világ és vakság
622 53| hitvány lapon!~Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből~
623 53| gyávák köntöséből~S most a szabadság és a hősi kor~
624 53| köntöséből~S most a szabadság és a hősi kor~Beszéli benne nagy
625 53| mindenütt!~Az írt betűket a sápadt levél~Halotti képe
626 53| Országok rongya! könyvtár a neved,~De hát hol a könyv
627 53| könyvtár a neved,~De hát hol a könyv mely célhoz vezet?~
628 53| könyv mely célhoz vezet?~Hol a nagyobb rész boldogsága? -
629 53| rész boldogsága? - Ment-e~A könyvek által a világ elébb?~
630 53| Ment-e~A könyvek által a világ elébb?~Ment, hogy
631 53| annál borzasztóbb legyen,~S a rongyos ember bőszült kebele~
632 53| kebele~Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.~ De
633 53| napvilága mellett dolgozának?~A bölcsek és a költők műveit,~
634 53| dolgozának?~A bölcsek és a költők műveit,~S mit a tapasztalás
635 53| és a költők műveit,~S mit a tapasztalás arany~Bányáiból
636 53| tépte el magát,~Virrasztott a sziv égő romja mellett,~
637 53| háladattal~Kezdett imádni a galád világ,~Népboldogító
638 53| oktatóival~Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -~Egy máglya
639 53| oktatóival~Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -~Egy máglya
640 53| fáradalma,~Oly fényes elmék a sár fiait~A sűlyedéstől
641 53| fényes elmék a sár fiait~A sűlyedéstől meg nem mentheték!~
642 53| mentheték!~Hogy még alig bír a föld egy zugot,~Egy kis
643 53| egy zugot,~Egy kis virányt a puszta homokon,~Hol legkelendőbb
644 53| legkelendőbb név az emberé,~Hol a teremtés ősi jogai~E névhez "
645 53| felküzdeni,~Egy új irány tör át a lelkeken:~A nyers fajokba
646 53| irány tör át a lelkeken:~A nyers fajokba tisztább érzeményt~
647 53| igazság, szeretet.~Hogy a legalsó pór is kunyhajában~
648 53| Míg oly magas lesz, mint a csillagok.~S ha majd benéztünk
649 53| csillagok.~S ha majd benéztünk a menny ajtaján,~Kihallhatók
650 53| hevültek,~Menjünk szét mint a régi nemzetek,~És kezdjünk
651 53| és tanulni.~ Ez hát a sors és nincs vég semmiben?~
652 53| Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal~S meg nem
653 53| kövűlnek élő fiai.~Mi dolgunk a világon? küzdeni,~És tápot
654 53| vágyainknak.~Ember vagyunk, a föld s az ég fia.~Lelkünk
655 53| föld s az ég fia.~Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,~
656 53| éldegéljünk?~Mi dolgunk a világon? küzdeni~Erőnk szerint
657 53| világon? küzdeni~Erőnk szerint a legnemesbekért.~Előttünk
658 53| sorsa áll.~Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből~S a szellemharcok
659 53| kivíttuk a mély sülyedésből~S a szellemharcok tiszta sugaránál~
660 54| és ha~ Megszédít a gond, tűrni szeszélyeimet?~
661 55| Hallgassatok, ne szóljon a dal,~Most a világ beszél,~
662 55| ne szóljon a dal,~Most a világ beszél,~S megfagynak
663 55| megfagynak forró szárnyaikkal~A zápor és a szél,~Könyzápor,
664 55| szárnyaikkal~A zápor és a szél,~Könyzápor, melyet
665 55| 2 ~Hallátok a mesét: a népnek~Atyái voltanak,~
666 55| 2 ~Hallátok a mesét: a népnek~Atyái voltanak,~S
667 55| vétkezének,~Ők úgy hullottanak:~A megmaradt nép fölsüvölt:~
668 55| nép fölsüvölt:~Törvényt! s a törvény újra ölt.~Bukott
669 55| törvény újra ölt.~Bukott a jó, tombolt a gaz merény:~
670 55| ölt.~Bukott a jó, tombolt a gaz merény:~Nincsen remény! ~
671 55| 3 ~És jöttek a dicsők, hatalmas~Lábok törvény
672 55| Volt munka: pusztított a vas!~S az ember kérkedett.~
673 55| Bújában egymást marta meg.~S a hír? villám az inség éjjelén:~
674 55| Rémítő szapora,~Talán hogy a dögvésznek egyszer~Dicsőbb
675 55| néz az ég felé,~Mert hajh a föld! az nem övé,~Neki a
676 55| a föld! az nem övé,~Neki a föld még sírnak is kemény:~
677 55| 5 ~Mi dús a föld, s emberkezek még~Dúsabbá
678 55| oly idős e gyötrelem?~Mi a kevés? erő vagy az erény?~
679 55| közötted,~Ész és rosz akarat!~A butaság dühét növeszted,~
680 55| 7 ~Az ember fáj a földnek; oly sok~Harc- s
681 55| sok~Harc- s békeév után~A testvérgyűlölési átok~Virágzik
682 56| ORSZÁGHÁZA ~A hazának nincsen háza,~Mert
683 56| vaseszével~Jégszivével~Fölmerűl a külfaj árja,~A meleg vért
684 56| Fölmerűl a külfaj árja,~A meleg vért általjárja,~És
685 56| meleg vért általjárja,~És a nemzet áll fagyottan~Tompa,
686 56| lett~Nemzet élete fájáról.~ A hazának nincsen háza. Mért?~
687 56| keresvén cifra szóban,~Ami a szív legmélyén van,~Adtak
688 56| vért.~Most midőn leszállt a béke~S a vérontó harcnak
689 56| midőn leszállt a béke~S a vérontó harcnak vége,~S
690 56| vérontó harcnak vége,~S a hazának,~Mint anyának,~Aki
691 56| hivatlan vendég száll be~A szegény s kaján telekbe,~
692 57| FELIRAT~ A szerencse jelképű karikára
693 57| szerencse jelképű karikára a lövöldében ~Félszázados
694 58| tatár,~Bánkodtunk mint a puszta vár;~Ügyünk azért~
695 58| nem hagyott:~E gyülölet~A szeretet.~Mert még neked
696 58| innen sok késő századon.~ A gyülöletnél jobb a tett,~
697 58| századon.~ A gyülöletnél jobb a tett,~Kezdjünk egy újabb
698 58| pénz elszóratott~Megvenni a gyalázatot:~Elég az ok~Javulnotok.~
699 58| bűneink felhőznek arcodon.~ A verseny nyilt, a nemzet
700 58| arcodon.~ A verseny nyilt, a nemzet él,~Ha egy jobb tagja
701 58| szabad kezet:~Dicső kert lesz a sír felett~Zöldelni fog~
702 58| az éggel oly rokon?~ Mit a müvészet, tudomány~Csodásat,
703 58| Adjuk meg e hazának azt~A hervadatlan szép tavaszt.~
704 58| mely eget ér;~De tisztelet~A gúny helyett!~Mert még neked
705 58| neked virulnod kell, o hon,~A szellemek kincsével gazdagon.~
706 58| kincsével gazdagon.~ Fut, fárad a sok idegen.~Miért? hogy
707 58| meglegyen~S mi tőlük várjuk a csodát~Fölékesítni e hazát?~
708 59| láncra vert rabok,~Lássátok a boldog, dicső napot,~S a
709 59| a boldog, dicső napot,~S a honra, mely soká tűrt veletek,~
710 60| HARCI DAL ~Azért, hogy a szabadság~Vérben füröszti
711 60| E halványságodat.~ A sikra, magyarok!~
712 60| Borítsák szerteszét~ A pártütőknek véres csontjai.~
713 60| pártütőknek véres csontjai.~ A fondor hatalommal~Rabló,
714 60| zsivány szövetkezett;~S a nép szivébe mérget,~Undok
715 60| Undok koholmányt ültetett.~S a nép, melyet szabaddá~Emeltél
716 60| nemzet, ellened.~ A sikra, magyarok!~
717 60| Borítsák szerteszét~ A pártütőknek véres csontjai.~
718 60| minden porszemet.~ A sikra, magyarok!~
719 60| Borítsák szerteszét~ A pártütőknek véres csontjai.~
720 60| ami ős joga.~Zászlónkon a szabadság~S függetlenség
721 60| ellen fegyvert fog.~ A sikra, magyarok!~
722 60| Borítsák szerteszét~ A pártütőknek véres csontjai!~
723 62| Kivánságom: vesszen ki a világ~S e földi nép a legvégső
724 62| ki a világ~S e földi nép a legvégső fajig.~Mi a világ
725 62| nép a legvégső fajig.~Mi a világ nekem, ha nincs hazám?~
726 62| lélekkel hasztalan~Kiáltozom be a nagy végtelent:~Miért én
727 63| az ég.~Zöld ág virított a föld ormain.~Munkában élt
728 63| Munkában élt az ember mint a hangya:~Küzdött a kéz, a
729 63| ember mint a hangya:~Küzdött a kéz, a szellem működött,~
730 63| a hangya:~Küzdött a kéz, a szellem működött,~Lángolt
731 63| szellem működött,~Lángolt a gondos ész, a szív remélt,~
732 63| működött,~Lángolt a gondos ész, a szív remélt,~S a béke izzadt
733 63| gondos ész, a szív remélt,~S a béke izzadt homlokát törölvén~
734 63| törölvén~Meghozni készült a legszebb jutalmat,~Az emberüdvöt,
735 63| fáradott.~Ünnepre fordúlt a természet, ami~Szép és jeles
736 63| Öröm- s reménytől reszketett a lég,~Megszülni vágyván a
737 63| a lég,~Megszülni vágyván a szent szózatot,~Mely által
738 63| szent szózatot,~Mely által a világot mint egy új, egy~
739 63| üdvözölje.~ Hallottuk a szót. Mélység és magasság~
740 63| magasság~Viszhangozák azt. S a nagy egyetem~Megszünt forogni
741 63| csend lőn, mint szokott a vész előtt.~A vész kitört.
742 63| mint szokott a vész előtt.~A vész kitört. Vérfagylaló
743 63| Lélekzetétől meghervadt az élet,~A szellemek világa kialutt,~
744 63| égnek arcain~Vad fénnyel a villámok rajzolák le~Az
745 63| folyton-folyvást ordított a vész,~Mint egy veszetté
746 63| fel csonthalmok közől;~És a nyomor gyámoltalan fejét~
747 63| és csend és hó és halál.~A föld megőszült;~Nem hajszálanként,
748 63| Nem hajszálanként, mint a boldog ember,~Egyszerre
749 63| az isten,~Ki megteremtvén a világot, embert,~E félig
750 63| félig állatot,~Elborzadott a zordon mű felett~És bánatában
751 63| és öreg.~ Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,~S
752 63| Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,~S az agg föld tán
753 63| bársonyába öltözik.~Üvegszemén a fagy fölengedend,~S illattal
754 63| hazud:~Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,~Hová tevé boldogtalan
755 64| MINT A FÖLDMIVELŐ...] ~Mint a földmivelő
756 64| MINT A FÖLDMIVELŐ...] ~Mint a földmivelő jól munkált földbe
757 64| istene s munka után:~Úgy a sírokkal felszántott földbe
758 64| halottait~ Hordja koronként a végtelen emberiség.~És haloványon
759 64| emberiség.~És haloványon a dús, a szegény és a koronás
760 64| emberiség.~És haloványon a dús, a szegény és a koronás fők~
761 64| haloványon a dús, a szegény és a koronás fők~ Mennek
762 65| A VÉN CIGÁNY ~Húzd rá cigány,
763 65| megittad az árát,~Ne lógasd a lábadat hiába;~Mit ér a
764 65| a lábadat hiába;~Mit ér a gond kenyéren és vizen,~
765 65| vizen,~Tölts hozzá bort a rideg kupába.~Mindig igy
766 65| meddig húzhatod,~Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,~Sziv
767 65| Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.~ Véred forrjon
768 65| örvény árja,~Rendüljön meg a velő agyadban,~Szemed égjen
769 65| szilajabban,~És keményen, mint a jég verése,~Odalett az emberek
770 65| meddig húzhatod,~Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,~Sziv
771 65| Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.~ Tanulj dalt a
772 65| a gonddal.~ Tanulj dalt a zengő zivatartól,~Mint nyög,
773 65| embert öl;~Háború van most a nagy világban,~Isten sírja
774 65| világban,~Isten sírja reszket a szent honban.~Húzd, ki tudja
775 65| meddig húzhatod,~Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,~Sziv
776 65| Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.~ Kié volt ez elfojtott
777 65| boltozatján,~Mi zokog mint malom a pokolban,~Hulló angyal,
778 65| meddig húzhatod,~Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,~Sziv
779 65| Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.~ Mintha ujra hallanók
780 65| gonddal.~ Mintha ujra hallanók a pusztán~A lázadt ember vad
781 65| ujra hallanók a pusztán~A lázadt ember vad keserveit,~
782 65| első árvák sirbeszédeit,~A keselynek szárnya csattogását,~
783 65| meddig húzhatod,~Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:~Sziv
784 65| Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.~ A vak csillag,
785 65| ne gondolj a gonddal.~ A vak csillag, ez a nyomoru
786 65| gonddal.~ A vak csillag, ez a nyomoru föld~Hadd forogjon
787 65| ábrándok dühétől~Tisztuljon meg a vihar hevében,~És hadd jöjjön
788 65| meddig húzhatod,~Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:~Sziv
789 65| Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.~ Húzd, de mégse, -
790 65| de mégse, - hagyj békét a húrnak,~Lesz még egyszer
791 65| Lesz még egyszer ünnep a világon,~Majd ha elfárad
792 65| világon,~Majd ha elfárad a vész haragja,~S a viszály
793 65| elfárad a vész haragja,~S a viszály elvérzik a csatákon,~
794 65| haragja,~S a viszály elvérzik a csatákon,~Akkor húzd meg
795 65| kedve.~Akkor vedd fel ujra a vonót,~És derüljön zordon
796 65| borával,~Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.~ 1854 ~~
797 66| gyümölcs,~Az élet fájáról~Hull a fáradt ember,~Midőn órája
798 66| élt,~Sírjánál írva lesz,~A nép itéletén.~ De mint dúlt
799 66| De mint dúlt lant után~A megtört zengemény:~Úgy vész
800 66| dicső~Ifju, szép és erős:~A társaságban gyöngy~A pályán
801 66| erős:~A társaságban gyöngy~A pályán elszánt hős.~ Hiába
802 66| látta őt,~Maga, merész öröm~A honfiak előtt.~ Míg más
803 66| megüté,~Oly kedves volt a hang,~Mint a legszebb dalé.~
804 66| kedves volt a hang,~Mint a legszebb dalé.~ Hiába! mennie~
805 66| előtt,~Kérlelhetetlenűl,~A sír lehúzta őt.~ De aki
806 66| Sír el nem temeti,~Sírját a hála szent~Kezekkel öleli.~
807 66| öleli.~ Emléke oltva van~A földbe, melyen élt,~Mélyen
808 66| S midőn magasra nőtt,~A fának sudarán~Ragyognak
809 66| gyümölcs gyanánt.~ S idő és a világ~Bevégzik a müvet,~
810 66| idő és a világ~Bevégzik a müvet,~Mit véghez jutni
811 67| FOGYTÁN VAN A NAPOD...] ~Fogytán van a
812 67| A NAPOD...] ~Fogytán van a napod,~Fogytán van szerencséd,~
813 67| van erszényed,~Fogytán van a borod,~Szegény magyar költő,~
1-500 | 501-813 |