Poem
1 1 | Oh! adsz-e fényt, ha majd nem látom a napot,~S irtóztató
2 2 | Nyílt szivéből jött szavát:~Nem pör az, nem rút kajánság~
3 2 | jött szavát:~Nem pör az, nem rút kajánság~
4 2 | Ami nyitja ajakát.~ Nem kivánok gazdagságot,~
5 2 | Fényes udvart, fő nemet.~ Nem kivánom; el van ez már~
6 2 | már~ Osztva; nékem nem jutott;~Késtem, amidőn sok
7 2 | Búmban hamvvá égetém;~Hirre nem kap gyengeségem,~
8 2 | S amit ez nyújt, nem enyém.~ Egy sötét gunyhó
9 2 | nagy, nincs semmi fény.~ És nem is kivánom én ezt,~
10 2 | élek és halok.~ Mostohám! nem kell ez érzés;~
11 3 | elpusztítója, ne örvendj;~ Sírunkon nem fog fényleni büszke neved.~
12 4 | van olvasásom,~ Nyugtot nem lelek;~Munkátlan toll áll
13 4 | felmosolyog.~ Zaj, tolongás nem segíthet:~ Képed benne van;~
14 4 | ott is~ Üldöz úntalan.~ Ah nem tudlak elkerűlni,~ Mert
15 5 | jó napjai,~Melyeket még nem zavartak~ Ifjuságom gondjai!~
16 6 | Mind hasztalan, te meg nem hallod őt:~Alunni fogsz,
17 6 | hallod őt:~Alunni fogsz, s nem lesznek álmaid,~Alunni fogsz,
18 6 | álmaid,~Alunni fogsz, s nem lesz több reggeled.~ De
19 7 | megnézé, s elvesze köztök.~Nem tudják; de ne is tudják:
20 8 | megdicsérlek,~Azt mondom: kő vagy, nem kő: vashalom,~S vasnál keményebb
21 8 | Vagy sírjak és sohajtsak? Nem! nem! egy~Tenger lesírni
22 8 | sírjak és sohajtsak? Nem! nem! egy~Tenger lesírni nem
23 8 | nem! egy~Tenger lesírni nem tudhatja ezt,~Nem a nagy
24 8 | lesírni nem tudhatja ezt,~Nem a nagy szélvész elsohajtani.~
25 8 | boldogság, csak születni nem."~ Hajh! majd ha eljövend
26 8 | zengi tompán egy hang: "Nem szabad,~Szivet kerestek?
27 8 | zengi tompán egy hang: "Nem szabad;"~S egy más szelídebb
28 9 | örökre - ne zengjed.~Ah, ifju nem érez, a lányka nem ért,~
29 9 | ifju nem érez, a lányka nem ért,~És nincs koszorúja
30 9 | koszorútlan az ifju megyen,~Nem tudva hol napja, hol éje
31 9 | énekel a csalogány,~S már nem fut az őzfi, az ordas eláll,~
32 10| földet vizsgálja hiába:~Nem leli meg nagyait, nem téged,
33 10| hiába:~Nem leli meg nagyait, nem téged, messze ható kéz,~
34 10| Minket béke ölel, kürtszó nem ijeszt fel öléből!~Völgy
35 10| ha kedünk, ha ez a lélek nem volna letörve,~Mely bal
36 10| vadonná~Pusztúlási között nem hagyta vadúlni hazánkat,~
37 10| örökké drága magyarnak:~Akkor nem vala oly bájjal környéked
38 10| képöket oly tisztán többé nem látja meg elméd.~Mégis erőt
39 10| Szigetnek~Hírkoszorú nélkül nem fognak menni halálra.~Mint
40 11| remeg. -~S melyik magyar nem megy, ha kell?~Utánok a
41 11| magyar.~ Csak barna Kund nem háborog;~De bátor szíve
42 11| mondva, oly merész,~ Hogy nem lehet hazug.~Hős Béla parthoz
43 11| hang, még semmi jel:~Kund nem jő, távol és közel~ A
44 11| Hah Kund te vagy?" s még nem hiszi;~"Hah ember!" őt így
45 12| gólyamadár volnék,~Ilyen házra nem is szállnék.~ Kidőlt, bedőlt
46 12| megölelem.~ Hej de itt senki nem felel,~Csak az egy gólya
47 12| Útra készül az is szegény,~Nem ülhet a ház tetején.~ Gyerünk
48 12| fakó lovam!~Tisza innen nem messze van,~A Tiszában megitatok,~
49 13| pillantana,~Ha egy filégy reá nem szállana;~De már erre csak
50 13| száját.""~"Még egy csókot!" ""Nem, nem!"" "Kettőt adj hát." -~
51 13| Még egy csókot!" ""Nem, nem!"" "Kettőt adj hát." -~
52 13| könyv előtte;~A világért fel nem pillantana,~Pedig itt van
53 14| szomorú, ha lement élőt nem látva körösleg,~Merre nehéz
54 14| ami előbb fény volt, abból nem hágy vala többé~Semmi csodálandót: -
55 14| Már század múlt el s még nem jöve senki, az elmúlt~Fénynek
56 14| vak eset s bal sors meg nem téveszte s az isten~Nagy
57 14| forró fövenyek pusztáin nem vala szellő,~Harmatot éj
58 14| vala szellő,~Harmatot éj nem hinte alá, regtől pedig
59 14| vidékről.~Sors és a szerelem nem hagyták béke ölében~Lennie
60 14| ölében~Lennie boldoggá, nem harcok förgetegében.~Búva
61 14| Választotta utúl. Melytől nem rettege s mely baj~Annyi
62 14| futását.~Íja vad állattól s nem erőtlen karjai védék,~S
63 14| kiktől búcsút vőn, embert nem láta határin,~S elszánt
64 14| elszánt lelkének mi öröm nem látnia embert!~A keserű
65 14| embert!~A keserű osztály nem bántá: fája gyümölcseit,~
66 14| gyümölcseit,~Nyája tejét nem ohajtá el szomszédos irígység,~
67 14| szomjának az ép kút.~Villám nem keresé alacson kalibája
68 14| Béke ölén egyedűl állt az, nem lakva bajoktól,~A csend
69 14| ridegét e néma magánynak.~Nem! soha emberi nép e tájat
70 14| futamló~Napjainak; de soká nem tarthata békelakása.~Lelke
71 14| az örök tavasz is, mely nem sorvasztva teleknek~Vészeitől
72 14| urodalma hatalmast.~ Nem volt késedelem, vendégei
73 14| pihenni,~S vígan elosztozván nem finnyás étkek ebédin,~Hallani
74 14| zivatar-nyargalta mezőkön~Nem vala dísz többé s a kedv
75 14| csapongott~S kezdte hanyatlását. Nem elég volt lennie dúsnak~
76 14| Bánat után sanyarú nyomait nem hagyta sötétség:~Tetszett
77 14| szeretője s a völgyi leányé,~Nem vágyott rájok s a ház csendes
78 14| látottat bírni reménység~Nem csalogatta tovább, elhagyta
79 14| könyeimnek hulladozását,~És nem hagysz egyedül lennem gyászomban
80 14| gyászomban az édes~Testvérért, nem hagysz síralommal nála mulatnom!~
81 14| S árva keservimnek meg nem hallgatja nyögésit."~Így
82 14| észnek~A szív láz zaja közt nem hallott semmi parancsa.~
83 14| gyászodban senki ezentúl~Meg nem háborgat: szent az mindennek
84 14| emésztik~Ifju napjaimat, mint nem lehet élnem ezentúl~Nélküled,
85 14| Szókat az édes lány s ellent nem mondhata szíve;~Abban az
86 14| ekéjét~Hasztalanúl vezeté, nem örűlt munkája dijának.~Átok
87 14| kérelmeinek zárt keble ki nem nyílt;~Régi vidámságát meg
88 14| nyílt;~Régi vidámságát meg nem hozhatta szerelme,~Gyermeke
89 14| fogadatlan az álmot;~Ah nem vágyaihoz képest, azok ellen
90 14| szomorú és puszta sötétség.~És nem láta, de borzasztó bús hangokat
91 14| látta lehúnytát,~S haj mi nem úgy ébredt, mint volt nyugalomra
92 17| csapongót,~ S melyet nem sejték, a tövis éle megölt.~
93 18| Álma legyen boldog: élete nem vala az.~ 1831 ~~
94 19| ember,~ S tűrni hasonlót nem bírtak az istenek is.~ 1833 ~~
95 20| szerencse megjelent:~Ah de nem vad, könnyü kis pillangó~
96 20| Talpig ember akit én említék,~Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!"~
97 20| van hazája?"~Gondolá, de nem mondotta szája.~ "Téged
98 20| szóra, semmi bíztatásra~Nem maradhat vendéglőivel.~"
99 20| hozzánk,~Jó vadász, ha meg nem látogatnánk."~ Mond szerényen
100 20| néz sok hű szem ellenébe:~Nem vidúl még szép Ilonka képe.~ "
101 21| képedet,~Elfelejts, ha meg nem védelmeztél,~Nem kivánom
102 21| ha meg nem védelmeztél,~Nem kivánom több kegyelmedet.~
103 23| lelkein: a föld~ Boldoggá nem tud lenni ez átok alatt.~
104 25| puszta éveken,~Hol rózsa nem virúl,~Emléked, szerelem!~
105 26| Megfogyva bár, de törve nem,~Él nemzet e hazán.~ S népek
106 26| éltet vagy halált!"~ Az nem lehet, hogy annyi szív~Hiában
107 26| Szakadt meg a honért.~ Az nem lehet, hogy ész, erő,~És
108 27| Gyakran le-leszáll.~ Ez nem jő, mert gond marasztja,~
109 27| Mosolyogva jő.~ Őt idő, gond honn nem tartja,~A rosz példa nem,~
110 27| nem tartja,~A rosz példa nem,~Melyre nálunk fényét veszti~
111 27| Őt a drága honi szózat~Nem fárasztja ki,~S aki látja,
112 28| gőgösen,~Hogy tőled a világ~Nem szinte idegen?~ Hogy megdicsérgetik~
113 28| szépség papja szól.~ Igaz, te nem vagy rút,~De, gyöngyöm,
114 28| gondolat;~Megfogni szárazon~Nem birnád a halat.~ Mit használ
115 28| kis bábu vagy,~Tetemben nem csekély,~De lelked hía nagy.~
116 28| Szép ifjú, köszönöm!~De nem fogadhatom;~Pipiskeségemet~
117 28| hall,~Bizvást jövendölöm:~Nem önnek szól a dal.'~ 1839 ~~
118 30| A BÁTOR NEM ÖRÜL...] ~A bátor nem örül
119 30| BÁTOR NEM ÖRÜL...] ~A bátor nem örül nyugalomnak, bajt keres
120 33| szűnnek~ S a kitörő napfény nem terem áltudományt;~Majd
121 33| kezéből~ S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;~Majd ha
122 35| Emlékezni fogok rólad, ha nem engedi sorsom~ Lenni közel
123 36| használni tud a pór eke, ártani nem.~ 1839 ~~
124 38| fejkötőtől~Boglyas a fejed.~ Épen nem mondhatni,~Hogy szép dáma
125 38| Száma vajmi nagy.~ Válogatni nem tud~Tompa ízleted;~Aki hozzád
126 38| Finnyás nőke küzd,~Téged el nem hajt a~Drága pipafüst;~
127 38| Jaja puszta hang,~Melyre nem csendűl meg~Lelkökben harang;~
128 39| Ármány-adta Péterkéje!~Még mi nem volt a bibéje!~Sem kalapja,
129 39| Sem a sarkantyú zenéje,~Nem kell neki róka málja,~Sem
130 39| Sem a szomszéd bibliája;~Nem kell neki bor, galuska,~
131 40| SZOMJU ~Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,~És szomjamat
132 40| szomjazom,~És szomjamat vízzel nem olthatom.~Nem oltaná el
133 40| szomjamat vízzel nem olthatom.~Nem oltaná el azt a Balaton,~
134 40| oltaná el azt a Balaton,~Nem a mézes szőlőjü Badacson.~
135 41| bájaid veszélyes ~Dacával meg nem ölsz.~ Rád nézek, mert gyönyört
136 41| csak~Kegyetlenségedet,~S nem hagynád ennyi kín közt~Elveszni
137 45| vagy szememben, kisleány!~Nem látok, bár szememben nincs
138 45| bár szememben nincs hiány;~Nem láthatom miattad a napot;~
139 45| nekem már rég lenyúgodott.~ Nem láthatom miattad a tavaszt,~
140 45| Elégeté hő szenvedélyem azt;~Nem láthatok sem földet, sem
141 45| üldöző mindenhol rajtam üt.~Nem látok mást, mint holló hajadat,~
142 45| őrült vagyok?~Tudná az ég, nem szabadúlhatok.~ Hozzád vagyon
143 46| képek réme jár feléd,~S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,~
144 46| telhetetlen elmerűlhet benne,~S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.~
145 46| szívöröm.~Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;~A látni
146 46| rózsaberket;~A látni vágyó napba nem tekint;~Kéjt veszt, ki sok
147 46| kerget:~Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.~Ki szívben
148 46| volt,~Ki életszomját el nem égeté,~Kit gőg, mohó vágy
149 46| gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,~Földön honát
150 46| vágyaid távolába:~Egész világ nem a mi birtokunk;~Amennyit
151 47| sors alatt~ Ki el nem csüggedett.~Gondold meg
152 47| él,~Ront vagy javít, de nem henyél.~ 1843 ~~
153 48| lélek, melynek a ~Nyelv még nem véthetett.~ Tégy érte mindent:
154 48| könnyelmüen~Kockára ki ne tedd.~ S nem csak dicsőké a haza;~A munkás
155 48| sorsok csalfa volt;~ Midőn nem méltatott erény~És bűn,
156 48| erény~És bűn, mely célt nem ér,~Kifárad újra küzdeni~
157 49| isten, hogy most mind enyém.~Nem ismerém e szót mind e napig:~
158 49| kétszer drága hon!~Talán nem adtam vért, nem őseim;~De
159 49| hon!~Talán nem adtam vért, nem őseim;~De fáradoztak híven
160 50| senki e jogát el~ Nem veszi.~Törjön is mind ég
161 50| teszi;~Okkal-móddal meg nem árthat~ A szeszi.~
162 50| rajta és bitor bűnt~ Nem hagyunk.~ Rajta társak hát,
163 50| bor a hazáért~ Meg nem árt.~ Érje áldás és szerencse~
164 51| terem.~Verembe szűrik tán? nem ismerem.~Megénekeltem harcait,
165 51| harcait, borát,~S mind e napig nem láttam áldomást.~
166 51| Fösvény hegyek! nekünk nem szűrtök azt.~ Csapláros,
167 53| erőt, vigasztalást.~Az el nem ismert érdem hősei,~Kiket -
168 53| elhamvadjanak?~ Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom
169 53| elhamvadjanak?~ Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom
170 53| fiait~A sűlyedéstől meg nem mentheték!~Hogy még alig
171 53| kunyhajában~Mondhassa bizton: nem vagyok magam!~Testvérim
172 53| őket, ők megvédnek engem.~Nem félek tőled, sors, bármit
173 53| Ez az, miért csüggedni nem szabad.~Rakjuk le, hangyaszorgalommal,
174 53| nincs vég semmiben?~Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem
175 53| nem is lesz, míg a föld ki nem hal~S meg nem kövűlnek élő
176 53| a föld ki nem hal~S meg nem kövűlnek élő fiai.~Mi dolgunk
177 54| NEM FÁRADSZ-E...] ~Nem fáradsz-e
178 54| NEM FÁRADSZ-E...] ~Nem fáradsz-e reám mosolyogni,
179 55| felé,~Mert hajh a föld! az nem övé,~Neki a föld még sírnak
180 55| Így kell-e lenni? vagy ha nem,~Mért oly idős e gyötrelem?~
181 56| nincsen háza,~Mert fiainak~Nem hazája;~Büszke fajnak~Küzdő
182 56| Fölkelének, s amit kére~Nem keresvén cifra szóban,~Ami
183 57| állj meg e napon!~Te meg nem állsz, tudom, mert nincs
184 58| vár;~Ügyünk azért~Sikert nem ért.~Pedig neked virulnod
185 58| lakozott,~És eggyé lenni nem hagyott:~E gyülölet~A szeretet.~
186 58| vér;~Mi volna az, mit el nem ér?~S legyen dicsőbb,~Ki
187 58| sorsokon.~Vagy nincs erőnk? Az nem lehet:~Ártunk egymásnak
188 58| oltárodon.~ Kié e hon, ha nem miénk?~Ha érte mindent megtevénk,~
189 58| áldozánk,~S lettünk, mi eddig nem valánk:~Nincs hatalom,~Mely
190 62| egy reménysugárt,~Hogy el nem vész, hogy él még nemzetem.~
191 63| halál.~A föld megőszült;~Nem hajszálanként, mint a boldog
192 66| De aki ennyit élt,~Sír el nem temeti,~Sírját a hála szent~
193 66| véghez jutni sors~S élet nem engedett.~ 1854 ~~
|